Belvárosi amőbajáték
Az V. kerület gyalogos városrésszé alakulása újabb kis lépést halad előre: készül a Dorottya utca díszburkolata és a Szende Pál utca átépítése. Az átadás céldátuma 2009. június 30, de a kivitelezés már javában zajlik. A sétálóutcává alakult Dorottya utca végre kivezeti a Váci utca turistaforgalmát a Roosevelt térig és a Lánchídig. Az átépítés híre egyéb változásokat is indukált: a sokáig halott utcában új vendéglátóhelyek nyíltak. Bardóczi Sándor cikke.
A beruházás szorosan kapcsolódik a Budapest Szíve Fejlesztési Programhoz, amely a belváros tehermentesítését, humanizálását célozza meg1. Ami újdonság a Dorottya utcában, hogy a fejlesztésben a magántőke a hírek szerint hathatósan részt vesz, többek között a Palazzo Dorottya fejlesztője (az olasz RDM csoport), a Gerbaud cukrászda és az Escada divatüzlet. Nem kis fegyvertény, bár a pénzarányok nem ismertek.
A Palazzo Dorottya kialakítását, az épület vegyes funkciójú átépítését Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda és a londoni AVCI Architects jegyzi. Az egykori Wurm ház2 eredeti tervezője Pollack Mihály, időközbeni átépítésében előbb Diescher József, majd Hauszmann Alajos is segédkezett. Földszintjén kereskedelmi egységek, első emeletén luxusirodák, felső öt szintjén egyedi tervezésű luxus lakások kerülnek kialakításra. A hatalmas épület – a klasszicista Pest egyik szimbóluma – uralja a kis utcát, nyilván a környezetrendezés finanszírozásába történő részvétel is ennek köszönhető.
Az átépítés híre azonban egyéb változásokat is indukált: a nagy múltú Dorottya Galéria ismét megnyílt a szomszédban. A 8. számú épület - az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Medgyaszay István által tervezett székháza - ugyanis átkerült a kerületi önkormányzat vagyonkezelésébe. A kiállítótérben az év végéig a Műcsarnok az OFI-val együttműködve megrendezi a Köztes idő címet viselő kiállítás-sorozatot, az épület és a galéria jövője azonban egyelőre bizonytalan: az épület egészére vonatkozó korszerűsítési munkálatok elmaradtak.
A sokáig halott utca most két új vendéglátóhellyel indul: a Vörösmarty tér sarki kaszinó földszintjén a Boom&Brass étterem fullasztó luxusa, a Gerbaud ház oldalában a Dorottya Café nevű kávézó otthonos, dongaboltozatos belső térrel, elegáns dizájn bútorokkal. Továbbra is megoldatlan viszont a 4. számú épület sorsa a Szende Pál utca sarkán: az eredetileg Weber Antal által tervezett, sokszorosan átalakított neoreneszánsz épület korábban irodaház volt, jó pár éve üresen áll.
Miközben a Palazzón is az utolsó simításokat végzik, az utcaburkolat kivitelezése már megkezdődött. Ennek során nemcsak a Dorottya utca kap süttői mészkővel hímzett gránitlap burkolatot, hanem a rá merőleges Szende Pál utca is forgalomcsillapított zónává alakul át. A Szende Pál utcában a megnövelt gyalogos felületet legyezőbe rakott bazalt kiskockaköves útburkolattal egészítik ki. A két utcában együttesen 34 db ’boulevard’ típusú kandeláber és néhány pihenőpad kerül kihelyezésre. A kandeláberek között 1-1 fával kétoldali fasort alakítanak ki mindkét utcában (az alkalmazott fafaj az újabban nagy belvárosi kedvencnek számító díszkörte3). Az utcakeresztezéseket mészkő pollerek határolják majd le, a Szende Pál utca és a Dorottya utca kereszteződésében a gyalogos burkolatok koncentrikus kört (gránit kiskockakő két színárnyalatban) formáznak. A terveket a Közlekedés Kft (felelős tervező: K. Boda Ilona közlekedésmérnök, tervező: Tóth Cecília közlekedésmérnök) jegyzi, a kivitelezést a Penta Kft (projektvezető: Hordós András) irányítja. Koncepcionális szinten a tervezésben Török Péter is részt vett.
A Vörösmarty tér gyalogos burkolata tehát egy újabb ’amőba lábbal’ gazdagodik, a burkolat azonban mind anyagában, mind minőségében eltér a környezetében eddig tapasztalttól: inkább a Zrínyi utcával, Hercegprímás utcával keresi a rokonságot. Azt kell mondani: a belvárosban már ez is hagyomány, mint azt korábbi cikkünkben már részleteztük. Érdekes momentum az is, hogy az önkormányzati vezetés a Veres Pálné utca kiskockaköves burkolását korábban tévedésnek minősítette4. A Dorottya utcai fejlesztés során ehhez képest már más anyaghoz nyúl a gyalogos burkolatokon, míg a kiskockakövet a csillapított forgalmi sávba száműzi. (Innen nézve úgy tűnik itt sem Vörösmarty tér burkolati kontrasztja, sem a már kész újabb fejlesztések nem akasztják meg a burkolati heterogenitás tovább burjánzását.) A belváros új közterület fejlesztései tehát továbbra is csak abban tekinthetők konzisztensnek, hogy a természetes köveket preferálják és hadat üzennek a Váci utcának: anyagok, esetleg mintázatok vagy bútorozás tekintetében az egységes arculat azonban továbbra sem látszik kirajzolódni: ahány tervező, annyi koncepció. Ráadásul a korábban a belvárosban itt-ott lepottyantott 6 cm vastag gránit lapok nem vizsgáznak valami jól még négyzetes kialakításban sem (a Dorottya utcában alkalmazott téglalap forma még törékenyebb). Az első nehézgépjármű gajra vágta őket például a Revicky utcában5.
A beruházás eleme az V. kerületi IVS-ben meghatározott „Hídfőterek és új pesti korzó” Akcióterületi Tervnek. A terv a most készülő két utcát a „közszféra fejlesztési területe – önkormányzat” beruházásaként aposztrofálja és ezek mellett a térség további átalakulásával számol. 2010-ben a terv a tér felszíni rendezésével egybekötve pottyantana le egy mélygarázst a József nádor térre6, 2011 és 2012 között pedig egyet a Roosevelt térre7. A tervek szerint a Roosevelt tér átalakítása során a József Attila utcából a Lánchídra ömlő forgalom is átrendeződne. A tér déli oldalára terelve a József Attila utca híd felé irányuló forgalmát az nem autózná körül a fásított közteret, ezáltal az északi oldalról, az Akadémia felől a közkerti terület gyalogosan is megközelíthető lehet.
1 Hogy mit még? Mélygarázsok a felszíni parkolás visszaszorításának komoly törekvése nélkül, megnövelt irodai, kereskedelmi és szállodai kapacitást, a kormányzati hivatalok megtartását, a sűrűség szinten tartását.
2 Wurm József vaskereskedő egy 1820-as árverésen jut az egykori sóház telkéhez. Duna felőli oldalán a kor leghíresebb kávézója működött.
3 Pyrus caleriana ’Chanticleer’. Népszerűségét elsősorban az Ötpacsirta utcai sikeres alkalmazásának köszönheti: ma egyre bátrabban állíthatjuk, hogy a belvárosban körte korszak kezd kialakulni: a Kiskörúton is ezzel a fajjal szándékoznak elvégezni a fapótlást.
4 Az önkormányzat a Veres Pálné utcában arra a kényszerre hivatkozott, hogy illeszkednie kellett a korábban befejezett északi kerületrész arculatához. Forrás: http://varoskepp.blog.hu/2009/04/23/a_belvaros_uj_foutcaja_most_tenyleg
5 A 6 cm vastag gránitlapokat látva most a Dorottya utcában fektetésre készen, a bëlga együttes „melós” című örökzöldje jutott eszembe: „…főnököm mondta: spóroljuk ki, tíz centi az nyóc centi, határidőre: öt!”
6 Ellenállók még nem szerveződnek, bár a tér fái már olyan szomorú torzók, hogy itt még a teljes csere is jobb állapotokat teremtene – már ha a mélygarázs helyet hagy nekik és nem faltól falig épül majd.
7 Utóbbit a gondos stratégák az MTA mostani felszíni parkolója alatt képzelik el. Egy fokkal jobb megoldás, mint a fásított terek kipécézése mélygarázs számára. A Hunyadi tér esete jól példázza: a mélygarázs telepítések helyét alaposan, a zöldfelületi értékekre is tekintettel át kéne gondolni. Azaz megint nem a mit? hanem a hogyan, hová és mekkorát kérdések megválaszolásával akad némi gond e téren.
