Bemutatták a Budapest építészete 2000-2020 című könyvet

A Ferrum irodaházban megjelent szép számú szakmai közönség előtt péntek délután bemutatták a Budapest építészete 2000-2020 című könyvet, amely a főváros új arcát mutatja meg 50+1 projekten keresztül. A kötetről Zsuppán András újságíró beszélgetett a főszerkesztővel, Mizsei Anett építésszel, valamint az ötletgazdával, Palkó György fotóművésszel.

A magyar mellett angolul is megjelent Budapest építészete 2000-2020 kötet 50+1 budapesti épületet mutat be a címben jelölt időszakból, méghozzá rendkívül alaposan átgondolt koncepció mentén: Palkó György letisztult, élettel teli fotói az épületek legszebb arcát mutatják meg, míg Mizsei Anett szövegei erős szakmaiságukkal együtt is befogadhatóak, továbbgondolásra sarkallnak.

Fontos szerepet vállalt a szerkesztésben, a projektek kiválasztásában Somogyi Krisztina építészkritikus, vizuáliskörnyezet-kutató, szerkesztő és Kovács Dániel művészettörténész, kurátor. Mizsei Anettel együtt nemcsak a könyvbe kerülő épületek építészeti minőségét tartották szem előtt, de ügyeltek azok kiegyensúlyozott elosztására funkciók, helyszínek és a tervezőik tekintetében is.

Éppen innen, a területi megoszlás témakörétől indult a beszélgetés: Zsuppán András kiemelte a Ferrum irodaházat, ami nélkül – sok budapestihez hasonlóan – nem járt volna a Lomb utcában, holott a fővárosi élet egyre inkább az egykori külvárosokban, sőt az agglomerációban zajlik, szerveződik, és egyre kevésbé kizárólag a belvárosban és a turistacélpontokban.



Alapvető szerkesztési elv volt a tematika gondos meghatározása is. „Bár a luxusépületek nagyon jól mutattak volna a képeken, az önmagában nem érték, hogy a luxus jelen van Budapesten" – idézte Palkó György Somogyi Krisztinát. Ezért a luxus helyett öt fő szervezőelv mentén válogattak: Budapest-értelmezések (mint a Budai Vár környezete), szituatív karakterrel rendelkező épületek (Budai Városháza, Tours-i Szent Márton-templom), landmark épületek (MOME, Puskás Stadion), titkos kincsek (fiatal építészek munkái vagy kevésbé szem előtt lévő gyöngyszemek, mint a Jézus Szíve jezsuita templom vagy az angyalföldi 100 lakásos passzívház), illetve a családi házak kategória épületei (kiemelten figyelve a művelt, tudatos és érzékeny megrendelői körnek készült házakat) kerültek be.

A képek közel sem sterilek, gyakran szerepel rajtuk ember, feltűnnek robogók, maszkok, de például az építészeti magazinokban jellemzően kiretusált Exit táblákat is meghagyták. Erre az egyik legjobb példa a Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógyfürdő, amelyet egy szeptemberi munkanap délelőttjén fotózott be Palkó György – amikor telt ház volt a fürdőben, így a képeken papucs, táska és csákóban fürdőző vendég is felbukkan.

„Sokkal többet kellene építészetről beszélgetnünk nekünk, építészeknek nem építészekkel, ezt a hozzáállást próbáltam megragadni" – mondta a szövegekről Mizsei Anett. "A rövid, jól befogadható szövegekkel szándékosan együtt gondolkodásra hívom meg az olvasót; időnként csak kérdéseket teszek fel a szövegben, az olvasóra bízom a döntést, a saját ítélet kialakítását. Másfelől vegyük észre, hogy a kortárs építészet tud beszélni az emberekhez, a jó kortárs építészetnek van mondanivalója."



Ez a mondanivaló esetenként határozott és univerzális, mint a Kopaszi-gát esetében, ami távlatokat ad az értelmezési lehetőségeknek, amennyiben építészet és tájépítészet összefonódása. Talán ennél a projektnél érződik legerősebben, hogy a Budapest építészete 2000-2020 nemcsak egyes épületekről, de épület és környezet viszonyáról, város és természet – vagy a Kopaszi-gát esetében város és folyó – viszonyáról is mesél. Turányi Gábor és Steffler István (T2.a stúdió) munkájáról drónfelvételek is találhatóak a könyvben, noha Palkó György igyekezett csak a „feltétlenül indokolt esetekben" bevetni a drónt.

És miért éppen 50+1 projekt került a kötetbe? Az inspirációt a New Architecture sorozat jelentette, amely 50-50 épülettel mutatta be London, New York és Los Angeles kortárs építészetét. Los Angelest Palkó György mentora, Mike Kelley fotózta, aki a friss Budapest-könyvet forgatva elismeréssel jegyezte meg, hogy „örül, mert a magyar alkotóknak sikerült a sajátjukká tenni a koncepciót". Az a bizonyos +1 projekt pedig a BudaPart Gate lett – a még javában épülő, városrész léptékű fejlesztés beemelésével új perspektívát kapott a kötet, amennyiben kitekint a jövőre, a következő egy-két évtizedre.

A bemutatón köszöntőt mondott Balázs Mihály Kossuth-díjas építész (cikkünk mellékleteként letölthető a laudáció), míg a helyszínt, a könyvben is szereplő Lomb utcai irodaépületet az egyik tervezője, az Ybl-díjas Marián Balázs mutatta be.



A Budapest építészete 2000-2020 című könyv saját kiadásban jelent meg, kapható az Írók boltjában vagy megrendelhető Palkó György honlapján, magyar és angol nyelven.