Bence-hegyi kilátó ötletpályázat - Vadász Bence és Vadász Balázs terve

Bemutatjuk Vadász Bence és Vadász Balázs Bence-hegyi kilátó ötletpályázatára készített munkáját. 

Alapgondolat

Célunk egy olyan építészeti kompozíció megfogalmazása volt, amely nem csak egy magaslati kilátó pont, de a táj részévé váló térbeli jel. Reagál a domborzat rétegződéseire, - a dombok sziluettjére -, ugyanakkor utal a Velencei tó – az élő víz – környezetére is.

Telepítés

A Bence-hegy süvegén, a tervezési területen belül közel É-D irányú tengellyel (Ék-Dny) helyeztük el az alaprajzilag vonal-menti (de metszetében ívesen hajló) kompozíciót, amely minden jellemző- és meghatározó irányból (a Velencei tó felől, - az M7 felől, - Sukoró és Nadap felől, - de a fehérvári országút felől is) karakteres sziluettel látható.







Ez a telepítés nem csak felhasználja a parkolótól induló és jelenleg is meglévő sétányrendszer vonalvezetését, de továbbfejleszti azt. Az újragondolt sétányrendszer folyamatos körsétát feltételez. A speciálisan tengelyes kilátó vízszintes vetületét egy ovális vonalú ösvény metszi át két helyen, - ily módon a dombtetőre épített objektum a szintvonalakra fektetett vízszintes síkon körbejárható. A kilátó ívesen emelkedő építménye észak felől íves tereplépcsőkről megközelíthető, - míg az alatta kiképzett védett, fedett-nyitott közösségi tér az ellipszis alakú sétaút déli oldala felől is feltárható. A kertépítészet íves látszóbeton tereptámfalakkal és rönkfa tereplépcsőkkel gazdagodik a metszéspontokban.

A környezetrendezés elve tehát egy vízszintes síkú elliptikus vonal és egy függőleges síkú szabálytalan ív térbeli egymásra hatása, - ahol a sétaút a domborzat szintvonalát követi, a kilátó pedig a dombsüveg ívét idézi.
A konzolosan a dombhát fáinak süllyedő lombkoronái fölé nyúló kilátóív – és így a kilátásban gyönyörködő látogatók is – az erdő részévé válhatna, hisz az épített vonalak itt mindig a természet organikus vonalhálóját követik.

A kilátó

Szakít az „égbe törő tű” szerkesztési hagyományaival, - helyette egy hegygerincen történő séta élményét kínálja. Nem a megszokott, spirálisan emelkedő lépcsősor vezet a magaslati kilátó pontra, - hanem egy ívben emelkedő lépcső- és lejtősor kínál folyamatosan feltáruló és változó látványt már a „fő-nézetet” adó végpont megközelítése folyamatában is. A kilátó funkcionális súlypontja (kilátó pont) sem a kompozíció legmagasabb pontja, - hanem az onnan lágyan, a fák lombja fölé „hanyatló” konzolos „csőr”, amely „lebegő érzéssel” gazdagítja a látvány befogadását.

A forma

A lendületes felső ív szinte a domborzat folytatása, rásimul arra, - míg az alsó ív megfordul és „visszakunkorodik”, mintegy megtámasztja és vizuálisan is kiegyensúlyozza azt. A köztük lévő felület áramvonalas sziluettje önkéntelenül is hal-csontvázat idéz – mintegy utalva a Velencei tó élővilágára is. A két ívsor által közrefogott felületet mindkét falsíkon halszálkaként szabálytalanul sorakozó karcsú fa tartók kötik össze. Az egyetlen magányos és erőteljesebb támasz középtengelyben metszi az ívet – ez egyben egy Országzászló tartórúdja is lehet! A kilátó gerinc-ívét egy – azt közel párhuzamosan követő – könnyű, „lebegő” tetőzet hangsúlyozza és védi. A tömör falszakaszokat véletlenszerűen sorolt, különböző méretű „kukucskáló lukak” motiválják, mintegy „légbuborékokként”.

A funkció

A falsíkok közé szorított felső ív lépcsősora-, pihenői- és íves lejtői mind egy dinamikus, élő kilátó funkció közel egyenértékű – térben és időben egymást követő elemei.

A kilátó felső íves járósíkja alatt a terepszinten fedett-zárt, - fedett és védetten körülhatárolt, - valamint fedett-nyitott terek sorakoznak. A zárható belső térben raktár és vizesblokk helyezhető el, - a három oldalról védett középső szakaszon a kirándulók melegedő- pihenő- beszélgető tere alakulhat, és ide kerülhetnek az előre bekészített tűzifatároló rekeszek is, - míg a külső, fedett-nyitott területen tűzrakó helyet javasolunk.

Anyagok, szerkezetek

Az építészeti kompozíció elemei fából-, fémből és látszóbetonból épülnek.
A talajvizsgálat függvényében az alapozás monolit vasbeton cölöpökre fektetett gerendarács.

A felépítmény párhuzamos pofafalai látszóbeton pengefalak, - amelyeket a közéjük zsaluzott és egybevasalt vasbeton lépcsők és íves födémlemez mezők merevítenek.

A pofafalak ívei között fa (ill. fém) oszlopok sora adja át a terheket és támasztják meg a könnyű, faszerkezetű, fazsindely-fedésű védőtetőt.
A lépcsőfokok és járófelületek érdesített betonfelületek, vagy keményfa burkolatot kapnak, - a terepszinten vasúti talpfákat fektethetünk burkolatként. A kilátóhoz vezető sétány tereplépcsőinek is ezt javasoljuk. A kislejtésű, ill. sík sétányok murvaszórást kapnának.

Az objektum éjszakai megvilágítását gyenge erősségű, súrolt fénnyel tervezzük, ill. indirekt módon, reflexiósan.


Vadász Bence, Vadász Balázs