Beszéljünk a toronyházakról! – Véleménycikk-sorozat a főváros jelenéről és jövőjéről
Budapest látképe megváltozott. A MOL campus 143 méteres tornya új, megkerülhetetlen elemévé vált a budai tájnak. Az elmúlt évtizedek során többször felszínre törő, majd elhalkuló budapesti magasház-vita új szakaszhoz érkezett: immár nem az a kérdés, kell-e, legyen-e a városnak magasháza – tetszik, nem tetszik, a ház ott van. De mi lesz ezután?
Mindenekelőtt fontos tisztázni valamit: magasházak és toronyházak régóta vannak Budapesten. A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése egy 2017-es rendelete szerint a magasház „olyan magasépület, amely esetében az épület legmagasabb pontja legfeljebb 65,0 méter", míg a toronyház „olyan magasépület, amely esetében az épület legmagasabb pontja a 65,0 métert meghaladja, de legfeljebb 120,0 méter." Egy 2018-as törvénymódosítás már így definiálja a toronyházakat: „olyan épület, amelynek a terepcsatlakozásához, lejtős terepen a lejtőoldali legalacsonyabb terepcsatlakozásához mért legmagasabb pontja – beleértve minden építményrészt, a kupolát, saroktornyot, tetőfelépítményt, az épület tetőzetén elhelyezett antennát, kéményt, szellőzőt, egyéb tartozékot és műszaki berendezést – a 90 métert meghaladja." A (szakmai) közbeszédben mindezek ellenére a magasház és toronyház kifejezés gyakran szinonimaként szerepel, és jellemzően a 65 métert meghaladó épületekre vonatkozik.
Budapest két legmagasabb épülete idáig az Országház és a Szent István Bazilika volt a maguk 96 méterével – a hivatalos definíciók szerint ezek tehát toronyházak, bármilyen furcsán hat is így nevezni őket. A sorban a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbje követi őket 86 méteres magassággal, majd a 73 méteres Nyugdíjfolyósító Igazgatóság következik – ha a templomtornyokat kihagyjuk a listából. Magas- és toronyházak tehát akadnak Budapesten. A vita tárgya inkább arra a kérdésre szűkíthető, hogy legyen-e 90 méterhez közelítő, vagy akár azt meghaladó toronyház a városban. A most épülő MOL torony megjelenése a városképben ezt a kérdést eldöntötte.
„A város elvesztette a szüzességét" – fogalmazott egy építész nemrégiben egy magánbeszélgetés során. A hasonlat már csak amiatt is szemléletes, mert a magasba törő tornyokat gyakran azonosítják fallikus szimbólumként, a maszkulinitás, és így a patriarchális hatalmi rendszer jelképeként. Megmaradva a hasonlatnál, felmerül a kérdés, hogy a város beleegyezésével történt-e az aktus, vagy erőszak formájában – hiszen más-más következményt hordoz a két eset. Az erős kép talán kissé túlzás, ugyanakkor jól tükrözi azt a helyzetet, amit az épület megjelenése jelent a városban:
Egyszeri alkalomról van szó, vagy egy folyamat kezdete? Újabb toronyházak követik majd az épületet? Milyen lehetőségeket nyit egy majdnem-felhőkarcoló megjelenése a városban? Milyen érdekek mentén döntenek ezekről a kérdésekről?
Az elmúlt évtizedek magasház-vitái sok szempontot felvonultattak a kérdéskör kapcsán, melyek többsége elsősorban – tág értelemben véve – esztétikai megfontolású. A városképre gyakorolt pozitív vagy negatív hatás, az építészeti minőség, a városszövet átalakulása, a tájba illeszkedés kérdése – olyan felvetések, melyek egy lehetséges toronyház és környezete tér- és tömegformálását helyezik fókuszba. Ezek a főként építészeti és városépítészeti szempontból releváns kérdések új kontextusba helyeződnek a MOL torony megépülte által, hiszen immár nem egy, a beépítési magasságot tekintve relatíve homogén városi térben keresik a helyüket az esetleges új toronyházak.
Mit eredményezett tehát Budapest első majdnem-felhőkarcolójának megvalósulása a nyilvánvaló városképi hatásokon túl, a magasház-vita szempontjából? Az eddig elméleti síkon zajló vitában az érvek és ellenérvek egy absztrakt felvetést vizsgáltak, ami most, a MOL campus megkerülhetetlenné váló jelenlétével materializálódott, új mederbe terelve a vita menetét. Az Építészfórum újonnan induló véleménycikk-rovatában erre az új helyzetre reflektálva invitáljuk a vita folytatására a szakmát és olvasóinkat. Nem arra keressük tehát a választ, hogy Budapest legújabb toronyháza önmagában jó-e vagy rossz. Az épületet tényként kezelve a kérdés az, hogy megléte milyen irányba mozdítja el a magasház-vitát és egyúttal a város jövőjét.
Van véleménye? Ossza meg! A szakmailag megalapozott véleménycikkeket a szerk@epiteszforum.hu email címre várjuk „Toronyház-vita" tárgyban.
