BIO Istanbul Campus terve az AllesWirdGut irodától

Az AllesWirdGut építészei - Christian Zotz, Ondrej Stehlik, Jakub Klima, David Kovarik - Stefan Holst klímaszakértővel és Ton Matton várostervezővel együttműködve meghívásos pályázaton nyerték el az Isztambul mellé tervezett, futurisztikus ökováros kutatóközpontjának tervezésére szóló megbízást, amely a fenntarthatóvá tett urbánus létre alapozott koncepciót vázol fel az ott lakók és dolgozók számára.

A BIO Campus egy Isztambul peremére tervezett, óriási tudományos kutatóközpont, amelynek koncepcióját már a kezdetektől holisztikus megközelítéssel alakították ki. Az AllesWirdGut osztrák építészei - akik 2012 márciusában „European Green Building Award” kitüntetésben részesültek a kremsi Niederösterreich Haus passzív irodaház-projektért -, a Transsolar német klímaszakértő céggel és a holland születésű várostervező, Ton Matton irodájával együttműködve kaptak megbízást az épületegyüttes tervezésére. A BIO Istanbul ökováros koncepciójának alapja egy önellátó, önfenntartó élettér létrehozása, amely munkahelyeknek, tudományos kutatásoknak, mindennapi életnek és szabadidős tevékenységeknek adhat helyet.

A zikkuratokra emlékeztető, hullámzó sziluettű, hatalmas belső átrium köré szervezett épületek alakját úgy határozták meg, hogy a lehető legjobban kiaknázhassák a természeti erőforrásokat, a nap- és szélenergiát - a tetőn és a homlokzatokon elhelyezett berendezésekkel - a hűtési és világítási igények fedezésére. A hűtésről födémaktiválással kombinált, sugárzó felületi rendszerek gondoskodnak. Emellett különböző egyéb megoldásokat alkalmaztak a mesterséges légkondicionálás mértékének csökkentésére és az épületek körüli mikroklíma javítására: dús vegetációt, fényvisszaverő színű felületeket, valamint a megszokottnál nagyobb mértékű vízfelületeket. A mesterséges világítás igényét a napfényt szűrő kéthéjú homlokzattal csökkentik, amelyek egyben a szoros vizuális kapcsolatot is lehetővé teszik a külső környezettel. A frisslevegő-ellátásról hatékony szellőztető rendszer gondoskodik, amely elsősorban természetes úton, a kürtőhatást kihasználva működik. Az egészséges belső téri komfort megteremtését szolgálja az alacsony károsanyag-kibocsátású építőanyagok alkalmazása. A fenntartható koncepció részét képezi a csapadékvíz gyűjtése, a hulladékok újrahasznosítása, a komposztálás, a szennyvíz tisztítása, valamint egyes területeken a városi gazdálkodás bevezetése is.

A kutatási épületek kialakítása számtalan, manapság kedvelt és elterjedt irodaelrendezést tesz lehetővé - a középfolyosóstól az egyterűig -, az irodák mélysége 3,8 m-től 5,4 m-ig terjedhet. A háromszögletű alaprajz könnyen körbejárható szinteket eredményez, kedvező tájolású és benapozottságú munkahelyekkel. Az épületegységek egy-egy sarkukkal kapcsolódnak egymáshoz. Az egyhangúság elkerülése végett az épülettömegek magassága három-nyolc emelet között váltakozik; épületenként az átlagos 1000 m2-es földszinti beépítettséghez minden esetben ideális felület/térfogat (A/V) arány társul. Az ún. Supercampus épületegyüttese alatt egyszintes mélygarázs helyezkedik el, a földszinten nyitott, hívogató funkciók találhatók, zöldterületekkel; az ide érkező dolgozók és látogatók szabadon, keresztező forgalom nélkül közelíthetik meg a villamostól az épületet, amelyet szövetszerűen kialakított közlekedő rendszer fog össze. A sejtszerű elrendezés organikusan növekvő, bővíthető struktúrát tesz lehetővé.

A természetre csak akkor lehet „munkakörnyezetként” tekinteni az isztambuli forró nyarakon, ha az emberi szervezet alkalmazkodik az extrém éghajlati viszonyokhoz. A BIO Campus dolgozói a különböző hőmérsékleti zónákon, átmeneti tereken keresztülhaladva fokozatosan szokhatnak hozzá a lassan változó hőmérséklethez. A priváttól a nyilvánosig, a komolytól a kötetlenig sokoldalúan alakítható munkakörnyezet szintén egy manapság még ritkaságszámba menő felfogást tükröz. A különleges környezeti komfort elősegíti az emberek közötti érintkezést és a kültéri-beltéri tevékenységeket egyaránt. A helyszín társadalmi fenntarthatóságának és vonzerejének egyik meghatározó eleme a kültéri tevékenységek intenzitása – az emberek száma és az általuk kertekben, kávézókban, éttermekben, játszótereken, parkokban stb. eltöltött idő mennyisége.

Az emberek társas lények, általában egy sűrűbb, városi környezetben érzik jól magukat, ott tudnak igazán kiteljesedni, társadalmi kapcsolatokat kialakítani. A BIO Campuson a távolságok rövidek lesznek és ahol csak lehetséges, sétára ösztönzik az itt lakókat és dolgozókat. A fenntartható tömegközlekedés mindenki számára könnyen elérhető lesz – ezzel is az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának radikális csökkentése a cél. A koncepció egyik hívószava a „walkable urbanism”, amely egy olyan fejlesztési stratégiát takar, amely megakadályozza a szuburbanizáció elburjánzását. Ezt különböző összetételű népességgel rendelkező lakónegyedekkel, komplex funkcionális kínálattal, sétálóutcákkal, hívogató közterekkel, könnyen elérhető zöldterületekkel, valamint integrált városi és kereskedelmi központok létrehozásával kívánják elérni. Az emberek és az erőforrások koncentrációja miatt jelentős energia- és nyersanyag-megtakarítás válhat egyidejűleg lehetővé.

A tervezőktől kapott leírás felhasználásával fordította: Garai Péter