A korábbi évekhez hasonlóan idén tavasszal is megrendezésre került a BME építész hallgatóinak Alkotóhete. Az egyes évfolyamok kilenc tanszék vezetésével más-más témákban engedték el a fantáziájukat. Az elsőéves diákok a Rajzi és Formaismereti Tanszék oktatóival dolgoztak együtt, munkáikban a labirintust, a komplex építészeti térképzés talán legkorábbi egyetemes, kultúrákon és korokon átívelő archetípusát járták körül. A hétfői napon Ordasi Zsuzsa művészettörténész nyitó előadását hallgathatták meg az érdeklődők.
A nyolc tankörben dolgozó hallgatók számára csak a méretek voltak kötöttek, azonban tankörönként egyedi módon közelítették meg a témát. Néhány csoport a klasszikus labirintus formát ruházta fel filozófiai tartalommal, vagy különböző színhatásokkal, mások a forma természetben kialakult változatait, például levélerezetet, vagy az emberi ujjlenyomatot vették az alkotás alapjául, de volt olyan tankör is, ahol a hallgatók saját monogramjuk bináris kódjának nullásaiból és egyeseiből tervezték meg a digitális útvesztőt.
A csoportokon belül a diákok aztán egyénileg tervezték meg és készítették el a plasztikák rájuk eső elemét, a szomszédos elemekkel való kapcsolódási pontokat szem előtt tartva. Volt egy kilencedik tankör is, az ő feladatuk volt a pénteki - a K épület aulájában helyet kapó - kiállítás installációjának megtervezése. Az impozáns tér megszokott kőburkolatát egy hatalmas labirintussal borították be, melyen végigtekeregve az aula minden oldaláról eljuthatunk a kiállított munkákhoz.
Portschy Szabolcs
Rajzi és Formaismereti Tanszék
Kapcsolódó oldalak:
Égigérő haj blog
„Fehérzaj” – Búcsúszimfónia másképp
Tér-kép
FOGAS kérdés