Bölcsőde Zákányban

A horvát határhoz közel fekvő, alig 1000 főt számláló községben bölcsőde épült az óvoda szomszédságában. Greg András első épülete elkészültével reflektál az építészeti tervezés során felgyülemlett gondolataira és érzéseire.

Prológus.
Milyen egy fiatal kezdőépítész első önálló épülete? Mire hallgat ilyenkor az építész? A mesterszak elvégzése után 3 évvel talált rám ez a pillanat. Talán elsőre azt gondolja az építész, hogy majd egy belső hang vezeti a kezét, egyfajta intuíció mindazon tanultak mentén, amelyeket mestereitől kapott az ’Egyetemen’. Az első vonalak, skiccek, tömegi ábrák, arányrendszerek gyorsan jönnek, csak úgy telik meg a papír mindenféle arányú, alakú alaprajzzal, tömeggel, skiccek sorozatával. Szépen kialakul az alaprajz (lehet még működik is), azután a tömeggel paralel halad, metszet formálódik, kész egy vázlat. Ezt az állapotot követi az egyre sűrűbbé váló önmegkérdőjelezés: „Mestereim melyikre mutatnának rá bólogatva? Hol engedjem lazábbra a vonalakat? Hol legyen karcosabb és kontúrosabb az épület?" Jó-e az, amit önállóan gondolok és tervezek? A végső kérdés pedig, hogy elégedett leszek-e majd a végső produktummal? Nem tudom, hogy mindenkivel így zajlik-e le ez a folyamat, nálam így történt. A kitűzött cél végül egy alap építészeti minőség megteremtése volt gondolatiságban, koncepcionalitásban, építészeti térképzésben és tömegformálásban. Egyfajta olyan, a Nyugatra jellemző érzés, mint mikor leszállunk Hollandiában bárhol a vonatról és egy alap építészeti minőség fogad. Ahol a minőséget illetően nincsenek túl nagy kilengések, nincs nagyon rossz épület, talán több kiemelkedő, de a lényeg, az építészeti minőség. Ez lett az alapállítás: egy alap építészeti minőséget teremteni az adott kontextusban.

Tervezés.
A helyszín Somogy megye, Zákány települése, mely a horvát-magyar határhoz közel, a Zalai-dombság déli nyúlványán terül el. A település már az ókorban is lakott hely volt. Zákány alig 1000 főt számláló község, tiszta és rendezett; a település a saját maga ütemében fejlődik. A településnek felújított általános iskolája, tornaterme és óvodája is van; azonban a fiatalabb, 3 év alatti gyermekek nevelésére és gondozására korábban nem volt lehetőség intézményesített szinten, ugyanis bölcsődei intézménnyel nem rendelkeztek. A község Önkormányzatának a szándéka az volt, hogy egy üzemeltetési egységként kezelve, az óvodával szoros kapcsolatban épüljön meg a bölcsőde fizikailag és intézményileg is.

A meglévő működő óvoda és az új bölcsőde épülete a község központi területén helyezkedik el, a községet két részre osztó Május 1. utca déli oldalán. A terület falusias beépítéssel rendelkező lakókörnyezetben található, az itt és a környéken lakó polgárok igényeinek kiszolgálására. A település szerkezete szalagtelkes kialakítású oldalkertes, oldalhatáros beépítési mód.

Az Óvoda épülete a 70-es évek derekán épült késő modernista stílusban – valószínűleg típusterv alapján –, vasbeton szerkezettel. Oromfalait kavicsbeton keretezte, amelyek több ütemű felújítás során burkolva lettek. Az épület jelenleg  kelet-nyugati irányú szimmetriatengelyétől északra közösségi térként, délre pedig óvodaként üzemel. Az épület fehér vakolt felületű, lapostetős, észak-déli tengelyű, hasáb formájú épület. Tömegi képzése így elüt a falusias, magastetős archetípustól, így rögzítve közületi funkcióját. Az épület tengelye telken belül kibillen északról zárva, délre belső intim udvart képezve.

A bölcsőde tervezési területe ettől a meglévő, működő óvodai épülettől délre található, azonos helyszínrajzi számú telken. A kijelölt tervezési területen korábban egy használaton kívüli akna volt található, illetve az óvoda játékraktára. Az építmények állapota már korábban is műszakilag kifogásolható volt, így bontásra kerültek szabad teret nyújtva az új bölcsőde épületének. A telken belüli kettős pozicionálás tudatos döntés eredménye volt, hiszen a meglévő épület a telek súlypontjában lévő óvoda közúti és gyalogos kapcsolata is az északi, Május 1. utcáról történik, míg a bölcsőde az új megközelítési lehetőséggel délről önálló identitást kapott.

Az épületnek az enyhe lejtésű terepbe illesztése az utca kialakult képét nem zavarja, statikus, egyszerű megjelenésével, visszafogott, vakolt struktúrájú anyaghasználatával a természeti és lakókörnyezetbe beilleszthető; az előkert az utcától visszaugratott. Nem kívánja másolni a lakófunkcióval rendelkező, korábban említett nyeregtetős archetípust; az egyszerű lapostető kialakításával illeszkedik a meglévő késő modernista óvoda épületéhez és könnyen olvasható nyelven közli közrendeltetési funkcióját földszintes kialakításával. Kapcsolatot teremt, egyfajta diskurzust alakít ki az Óvoda épületével, mintha együtt lennének bezárva egy zárványban a település falusias beépítésű szövetében. Mint mindenhol, az illeszkedés kérdése köré összepontosul minden, de talán sokkal fontosabb a viselkedés.

A bölcsőde udvari játszókertes része fogadja az érkezőket. A tömeg nagy nyitásokkal fordul a játszókert és a déli, délkeleti irányokba, ezzel, természetes fénnyel ellátva a belső tereket. A homlokzat egyszerű vakolt, fehér struktúrájú, nagy függőleges osztású, legtöbbször parapet nélküli nyílászárókkal. Az árnyékolást sárga, színezett, tolható árnyékolókkal oldottunk meg a szükséges terek esetén, a sárga szín a térségi zsalugáterek spalettáinak színeiből merítkezik. Az alumínium anyagában színezett árnyékolók és bejárati ajtók jelölik ki a nyílások hierarchiáját a homlokzati képen.

Az egyszerű tömegű épület déli, délkeleti frontja teljesen nyitott, ahol a gyermekszoba helyezkedik el. Az alaprajz húzott észak-déli irányú, amelyek esetén a természetes fényt és a kertkapcsolatot igénylő főbb funkció, mint a gyermekszoba, játékszoba délre lett helyezve a megfelelő árnyékoló kialakításával. A gyermekszobához kapcsolódik a játék-textil raktár, a gyermek fürösztő-biliző és a bejárati térhez kapcsolódó gyermeköltöző és átadóhelyiség. A bejárati tértől indul az épület horizontális közlekedési rendszere középfolyosó kialakítással. A bejárati térhez kapcsolódik az előírt akadálymentes mosdó, szülői mosdó, illetve a babakocsi-tároló terület.

A középfolyosótól keletre az irodák kerültek elhelyezésre, nyugatra pedig a raktárak, konyhák, szociális blokk, szervízhelyiségek. Az északi részre pedig a főleg kevesebb igénnyel rendelkező kiszolgálóhelyiségek. A bölcsődében csak általános melegítőkonyhát alakítottunk ki, a gyermekek étkezési ellátása a község menza-konyháról történik majd.

Epilógus.
Az én élményem az, hogy kezdő építészként nem kell foglalkozni azzal, hogy kinek mi számít, kinek kell vagy nem kell megfelelni. Magunkkal szemben kell önkritikát gyakorolni és főleg arra törekedni, hogy elérjük a korábban említett alapvető általános építészeti minőséget. Őszintén remélem, hogy ez az önkritikusság továbbra is velem marad. Az épület magán visel számos naivitást és kezdő hibát, de ez így van jól. Elmondhatatlanul szerencsés helyzet és ajándék egy ilyen lehetőség egy kezdő építésznek, de emellett egyben bénító is tud lenni a lehetőségben rejlő kockázat.

Dr. Greg András DLA