Bonta János Dr. (1921) prof. emeritus, a Tudomány Doktora, Ybl-díjas építész-teoretikus, építészeti író. 1950-ben szerezte építészmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen. Húsz éven át a Weichinger Károly által vezetett tanszéken tervezést tanított. Harminc éve tart előadásokat a kortárs építészetről a BME Építészettörténeti és Elméleti Intézetében. Számos kritikája, elméleti-ezstétikai tanulmánya jelent meg, több könyvet is írt (Mies van der Rohe. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974; SOM. Skidmore, Owings and Merrill. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982). Modern építészet 1911-2000 c. kötete a Modern építészet - posztmodern építészet című egyetemi jegyzet átdolgozásával született.
"Bonta János nem vállalkozott építészettörténet megírására - írja bevezetőjében Lévai-Kanyó Judit - ezzel kivonta magát a történeti szemlélet agresszív logikájából. A modern építészet több évtizedes vizsgálata néhány gondolatot kristályosított ki benne, mely elsősorban az ember és környezetének viszonyára vonatkozik, amit az építészet egyik legfontosabb lehetséges vonatkoztatási pontjának tart. Könyvét nem a történetírás logikája, hanem saját szempontjai szerint építi föl. Ennek ellenére nem hiányoznak belőle a tárgyalt korszak jelentős épületei és alkotói, természetesen a teljesség igénye nélkül. Bonta öntudatlanul hordozza magában a modern szellemét, ezzel tekint előre, az első modern utáni korra. Nem tagadja mély rokonszenvét az avantgárd forradalmi radikalizmusa iránt, mellyel jól megfér elnéző tisztelete az építészet félresiklásaival szemben. A könyv ízét a mértéktartó objektív leíráson átszűrődő személyes vélemények, egyéni gondolatok adják."
TERC, Budapest, 2002
280 oldal, formátum: 168x188 mm, 350 fekete-fehér kép, 3900 Ft
Az előszót és az életrajzi jegyzeteket írta, valamint a könyvet szerkesztette: Lévai-Kanyó Judit