Könyvei közül kiemelkedik A magyar építészet története (1937) és Győr városépítés története (1956), ez utóbbit Valló Istvánnal közösen írta.
Tervezői munkásságából kiemelkedik a Fővárosi Elektromos Művek kelenföldi telepe, a tihanyi Sportszálló és a Králik Lászlóval együtt tervezett budaörsi repülőtér felvételi épülete. 1928-42 között szerk. és nagyrészt írta a Tér és Forma c. folyóiratot. 1947-49 között építésügyi államtitkár. 1930-ban a londoni Royal Institut of British Architects tiszteletbeli l. tagja, 1945-48-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa és a Magyar Művészeti Tanács tagja. A modern, egyszerűséget, tárgyilagosságot hangsúlyozó építészeti irányzat és városépítés egyik fő propagálója volt. Közreműködött a főváros építésügyi szabályzatának kidolgozásában, több vidéki város rendezési tervét készítette.