BorderLINE / megvan a magyar kurátor

A Velencei Biennálé 2010. évi építészeti kiállításának pályázatát Wesselényi-Garay Andor és Ferencz Marcel nyerte.

A 2010. évi Velencei Építészeti Biennále Magyar Pavilonjának kiállítására és annak kurátori (produkciós vezetői) megbízatására kiírt pályázat eredménye

A nyertes pályázat Wesselényi-Garay Andor és Ferencz Marcel BorderLINE cimű pályaműve lett, amely a 2010 augusztus 29. és november 21. között megrendezésre kerülő biennále Magyar Pavilonjában képviseli Magyarországot.

A BorderLINE koncepciójának első két bekezdése:
"(i) A Magyar Pavilonban megjelenő kiállítás célja, hogy visszavezesse a látogatót az építészet és az emberi létezés alapélményéhez, a vonalhoz. A címben szereplő borderline kifejezés – éppúgy vonatkozik a határosság földrajzi érzetére, mint ahogy vonatkozik az építészeti technikák felhasadására, vagy mint ahogy vonatkozik a vonal és a tér, a rajz és az építészet születésére, az itt és az ott problémájára.
A vonal: élő-építészet, amely a magyar pavilonban építészetté válik.
(ii) A kortárs hazai építészet jelenkori alakulása némiképp kétségessé teszi, hogy sikerrel pályázhat-e Magyarország a nemzetközi szakközönség figyelmére. Annál izgalmasabb tűnik az a vállalkozás, amely az építészek rajzait, rajzolási technikáit és általában az építészet alapegységének tekinthető vonalat állítja a középpontba. A magyar pavilonban ezért nem a szokásos értelemben vett kiállítás, hanem egy olyan, egyedileg a helyszínre épített installáció látható, amely az építészet elsődleges állapotát, egyfajta határhelyzetét mutatja be. Ezt a határhelyzetet az építészetet megelőző gesztus, a vonalak léte határozza meg. A vonalak térbelivé válásával a magyar pavilon terében egy olyan új tér alakul ki, amely a tömeg és a tér, a grafikai ösztön és az építészet valamint a formák és a tömegek közötti határterületekre (borderline) utal."

A teljes pályamű pdf-ben elérhető.

A zsűri értékelése a nyertes pályaműről:

Wesselényi-Garay Andor PhD – Ferenc Marcel DLA: BorderLINE
Magyarországon az elmúlt évtizedek oktatási tradíciói alapján az építészhallgatók úgy sajátították el az építészeti gondolkodást és párbeszédet, hogy figyelték a konzulenst, ahogyan egy skiccpauszon vagy papírlapon rajzolva mondja és egyszerre rajzolja gondolatait. A rajz ebben az esetben nem a külvilág, hanem a belső képek megjelenítésének és átadásának eszköze, a meghúzott vonal folyamatos interakcióban van azzal, amit belül lát a rajzoló, illetve ami rajzolás közben a másik emberben felépül. Az építész praxisában a vonal a gondolkodás magától értetődő eszközévé, hosszú leírásokat helyettesítő, absztrakt de egyszerre nagyon is konkrét tereket és tárgyakat körülíró rajzzá válik. Gondolat és tér ilyen dinamikus viszonyát az építészeti tervezés új és nagyon okos eszközei a mai napig nem tudták maradéktalanul helyettesíteni. Az eszközhasználatban bekövetkezett változások, a hiperrealista háromdimenziós virtuális világokkal alig-alig versenyképes, kézzel rajzolt skiccek jelentőségét azonban éppen egy túl-digitalizálódó világban érdemes újra felfedezni és felfedeztetni a kiállítás látogatóival, akik nagy része valószínűleg hamarabb ül a gép elé, mint hogy ceruzát vagy tollat ragadjon. A BorderLINE koncepció alkotói merészen azt állítják, hogy géppel vagy szabad kézzel „az építészek nem tereket alkotnak és házakat terveznek, hanem vonalakat rajzolnak”, és a kiállítás-tervezők a vonalban, mint fizikai entitásban találták meg azt a közös nevezőt, amely minden építészetről, térről való gondolkodás alapjának jelölnek meg. Az alkotók szándéka szerint ezt a magyar pavilonban különféle, de egymáshoz kapcsolódó vonal-, rajz- és ceruzainstallációval kívánják tudatosítani a látogatókban. A zsűri véleménye szerint az ötlet alkalmas lehet a kortárs – s nem mellékesen egy-egy kiállításra kb. három percet szánó - biennále-látogató számára inspiráló gondolatok közvetítésére, figyelme megragadására. A zsűri ugyanakkor a pályázatra beadott tervet csak olyan tervezetként tudta értékelni, amelyet még több részletében tovább kell dolgozni, különös tekintettel a felvetett – ma akár radikálisnak is tekinthető, a komplexitások helyett a leegyszerűsítés irányába ható - alkotástechnikai módszer megjelenítését illetően. Tartalom és forma egysége a fenti felvetés kapcsán igen fegyelmezett alkotói-kiállításrendezői magatartást követel. A fentieket figyelembe véve a zsűri a BorderLINE kiállítás koncepciójának megvalósítását javasolja a magyar pavilonban, a fejlesztés további lépéseinek figyelemmel kísérése mellett.

a pályázat kiírója: Dr. Petrányi Zsolt, a Műcsarnok Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, a Velencei Biennále Magyar Pavilon nemzeti biztosa
a pályázat lebonyolítója: Műcsarnok Nonprofit Kft. (Biennále Iroda)

A felhívásra beérkezett pályázatok:
1. Benedek Anna és Árvai András (kurátor: Benedek Anna): Betűrés / The Presence of Architecture
2. Bujdosó Attila (produkciós vezető): Bit of Architecture − A Kitchen Budapest pályázat
3. Csanády Pál és Wesselényi-Garay Andor (kurátor: Csanády Pál): European Unioff
4. Erdély Dániel (kurátor): Spidron Equilibrium
5. Irimiás Balázs és Huma Alin (kurátor: Irimiás Balázs): Fin de Cycle
6. Király András és Király Zoltán (produkciós vezető: Király Zoltán): Framework
7. KÉK − Kortárs Építészeti Központ (képviseli: Finta Sándor): Egyet fizet, kettőt kap / Take one, get one free
8. Szépvölgyi Viktória és Fónagy Dóra (kurátor: Szépvölgyi Viktória): Hotel
9. Wesselényi-Garay Andor és Ferencz Marcel (produkciós vezető: Wesselényi-Garay Andor): BorderLINE