Bővült a történelmi emlékhelyek listája
A történelmi emlékhelyek az emlékezet olyan fontos helyszínei, amelyek nemzeti, felekezeti, regionális vagy kisebbségi szempontból kiemelkedőnek minősülnek. Bár gyakran fontos építészeti alkotások, nem elsősorban műemléki szempontok alapján számítanak jelentősnek, hanem kiemelkedő történelmi szerepük miatt. A Magyar Közlöny szerint újabb épületeket vettek fel a listára.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása tartalmazza a nemzeti és történelmi emlékhelyek fogalmát, illetve rendelkezik kezelésükről, a törvény pedig ekképpen határozza meg a történelmi emlékhelyek fogalmát: „a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amelyet a Kormány rendelettel történelmi emlékhellyé nyilvánít." A fogalom nem összekeverendő a nemzeti emlékhely fogalmával, amely a magyar nemzet legfontosabb kulturális helyszíneit jelöli. A történelmi emlékhelyek gyakran műemlék épületek, de vannak köztük temetők, emlékparkok is. A legfrissebb Magyar Közlöny szerint a törvényt módosították, és a Kormány 264/2022. (VII. 27.) Korm. rendelet alapján az alábbi épületek is felvette a listára.
Az egyik ilyen épület például a a Kossuth tér 3. szám alatti Horváth-ház. Mint korábban megírtuk, a házban kap helyet a Hess András Könyvesház a jövőben, az épületdiagnosztikai felméréseket a KÖZTI Zrt. végzi. A beruházást, amelynek része az épület felújítása is, nemzetgazdasági szempontból kiemeltté is nyilvánították. A klasszicista előzményekkel rendelkező, historizáló épület Pollack Mihály tervei alapján készült el 1816-ra, az azóta eltelt több mint két évszázad során azonban számos átalakításon átesett. Több mint 200 éves történetének egyik különlegessége, hogy 1841 és 1852 között itt működött a Landerer és Heckenast-féle Nyomda- és Kiadóvállalat, és itt nyomtatták ki 1848. március 15-én a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot. Több ismert személyiség is lakott itt, mások mellett Kossuth Lajos, Arany János, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór és Laborfalvi Róza.
Szintén a listára került a siklósi vár. A Siklósiak által uralt erődöt Luxemburgi Zsigmonddal történő, 1387-es szembefordulásuk után a Garaiak akpták meg. A Garai főnemesi család kihalta után Mátyás király Corvin Jánosnak adományozta, míg a 16. század elején már a Perényi főúri család lakta tereit. 1686-ban a Budát visszafoglaló Habsburg sereg hadjárata idején szabadult fel az Oszmán Birodalom megszállásától, katonai jelentőségét csak a Rákóczi-szabadságharc után vesztette el véglegesen. A vár komolyabb homlokzati felújításon, valamint az északi szárny felújításán 2013 és 2015 között esett át.
