Design/Formatervezés

Brutalizmus a képernyőn

2017.04.12. 07:30

Goldfinger Ernő legfontosabb épületeinek ábrázolásával tiszteleg a 20. századi angol modernista mozgalom magyar származású építésze előtt Horváth Anna James, Berlinben élő magyar designer. Bár Goldfinger brutalista építészete nagy megbecsülésnek örvend a világban, itthon nem igazán ismert a munkássága – a képsorozat ezen akar változtatni.

Anna a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem építész szakán folytatott tanulmányai során találkozott először Goldfinger munkásságával, majd a mesterdiplomájának készítése idején, Londonban fedezte fel igazán fontos építészettörténeti értékekként számon tartott brutalista épületeit. Anna tapasztalatai azt mutatták, hogy Goldfinger Ernő a világ egyik legmegbecsültebb magyar származású modernista építésze, ugyanakkor munkássága nem igazán ismert és méltatott Magyarországon. Az ikonikus londoni Goldfinger épületekről készült digitális képsorozat megalkotásával és publikálásával Anna fel kívánja hívni a figyelmet Goldfinger különleges életútjára és építészeti örökségére.

Goldfinger Ernő - hasonlóan Moholy-Nagy Lászlóhoz és Breuer Marcellhez - fiatalon kényszerült Magyarország elhagyására (1919), és külföldön érett elismert és sikeres alkotóvá. Párizsban tanult szobrászatot, majd építészetet, 1934-ben Londonba költözött és megépítette az angol főváros első modernista magánlakóházát, a Goldfinger-házat (1937). Goldfinger Ernő a háromlakásos sorház középső lakásában élt egészen 1987-ben bekövetkezett haláláig. A modern belsőépítészeti kialakítással és jelentős képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkező egykori otthon ma múzeumként látogatható.




A II. világháború után újjáépülő London városképének alakításában Goldfinger Ernő emeletes irodaépületei és lakótornyai jelentős szerepet játszottak, mára pedig az angol főváros jelképeivé váltak. A korai 60-as években épült Alexander Fleming House irodatömbjeit Goldfinger változó funkciókhoz igazítható flexibilis belső terekkel és innovatív megoldásokkal tervezte meg, amelyek biztosították az épület hosszú távú megmaradását. A 90-es években kiköltöző Egészségügyi Minisztérium irodáiból a rugalmas tervezésnek köszönhetően 400 stúdiólakást alakítottak ki, melyek igen keresettek. Ugyanilyen népszerűségnek örvend Goldfinger első brutalista toronyháza, a 27 szintes, 87 méter magas Balfron Tower - ahová 1967-ben feleségével be is költözött két hónapos tapasztalatszerzésre - és az 1972-ben átadott, 31 szintes, 98 méter magas Trellick Tower is, amely a lakók számára már közösségi, egészségügyi és kereskedelmi funkciókat is biztosított. Az erődítményszerű lakókomplexum nyersbeton felülete az előcsarnokban színes üvegablakokat, minden emeleten más színt rejt. Goldfinger a lakások tervezésénél a kezdetektől szem előtt tartotta a jövendő lakók életminőségének javítását. Az eredetileg szociális bérlakásokként épített otthonok többsége mára olyan lakók magántulajdonába került, akik élvezik az alaposan átgondolt térszervezést, értékelik a kényelmes életteret és az erkélyről nyíló londoni panorámát.




Az Egyesült Királyság örökségvédelmi szakemberei felismerve a brutalista lakótornyok esztétikai értékét, ritkaságát és építészettörténeti jelentőségét, a Balfron Tower-t állami örökségi védelem alá vették (1996), a Trellick Tower-t pedig a legmagasabb fokozatú védettség alá helyezték (1998) és 2012-ben – a vegyes beépítésű lakóterületek eddigi legjobb példájaként – a mellette található Cheltenham Estate-et is műemlékké nyilvánították.

Goldfinger karakteresen szigorú, funkcionális, ugyanakkor a részletekre is érzékenyen ügyelő építészeti öröksége mellett fontos hangsúlyozni a Magyarország felé nyújtott emberi, szakmai támogatását is. Az építész szakmai kapcsolatain keresztül és személyes támogatásával 1960-67 között lehetőséget teremtett arra, hogy 25 magyar építész egy-egy évet Angliában dolgozzon. A résztvevők angliai tartózkodásukról szóló beszámolóikban minden esetben hálásan méltatják annak emberi vonatkozásait is. Goldfinger Ernő a halála előtt ösztöndíjat alapított, amely jelenleg is elérhető a fiatal magyar építészek számára.

Köszönjük Annának a stílusos emlékeztetőt!

Sárosi Anita