Budafoki Helytörténeti Múzeum: egy ház, öt homlokzat
Valós feladatot választott Gajdos Gergő Márk, mikor diplomamunkául egy helytörténeti múzeumot tervezett Budafokra. Az önkormányzat távlati terveiben szereplő funkciót a helyiekkel folytatott beszélgetéseken alapulva tovább is bővítette egy kávézóval.
Tervezési helyszín
A tervezési helyszín a Knoll József utca - Plébánia utca – Anna utca és Pint utca által határolt terület. A területen jelenleg egy nagyon elhanyagolt, megoldatlan városi tér és három rossz állapotú, bontásra ítélt épület található.
A polgármesteri hivatal városrendezési osztálya ajánlotta a telekeket, mert szeretnék rendezni és a távlati tervekben szerepel itt egy múzeum létrehozása is. A terület terepviszonyai nagyon meghatározzák a működését. Nagyon nagy szintkülönbségek vannak a területen, amelyek a jelenlegi formában kizárják a megfelelő használatot és szeparálják a terület részeit. A telek az „igazi” Budafok és a múlt század közepétől megváltozott beépítés határán fekszik. Még nem hagyományos oldalhatáros beépítés, de nem is a főút mellett megtalálható panel és iroda/raktár épületek találhatók itt meg.
A terület ideális helyszín a helytörténeti múzeum telepítésére, hiszen a Knoll József utca mellett található vízmosás mellett indult meg a letelepedés Budafokon (mai nevén Péter Pál utca) ez a terület népesült be először. Az Anna utca mellett található a Törley kastély, a pezsgőkészítés egyik mesterének birtoka. Ugyancsak a terület mellett található a Czuba villa, ami hajdan konyakgyár volt, ma már lakóház, illetve a Törley Mauzóleum, a Szent Lipót Plébánia templom és a Péter-Pál kápolna, amely a község első kő temploma volt, itt létesült az első temető is. Előtte áll egy hatalmas mezei juharfa, az Ősök fája, amely több, mint 250 éves.
Funkció
Az épület funkciója kínálja magát a helyszín megismerése által. A terület távlati fejlesztési terveiben szerepel a Péter Pál utca és környezetének átalakítása nyitott pince utcává, a Bécsi Grinzing mintájára, valamint kulturális közfunkciók telepítése. Ennek kapuja lehetne a programban is szereplő helytörténeti múzeum létrehozása, amelynek megépülésével rendezni lehetne a Knoll József utca – Plébánia utca – Anna utca által határolt jelenleg elhanyagolt városi közteret is.
Budafok gazdag történeti emlékeinek bemutatására jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő épület, a helytörténetet bemutató múzeum létrehozása az itt élők régi igénye. Egy olyan hely, ami bemutatja a múltat, az emlékezés tere, ami a jelenbe varázsolja a múltat, összekapcsolja, áthidalja a korszakokat elválasztó határokat és időt. Napjainkig bemutatja Budafok történetét, hagyományait, az itt élők szokásait, életét és művészetét. Modern formában jeleníti meg a múltat, összegyűjti a szellemi és materiális értékeket és növeli a budafokiak identitását.
A helyszínt bejárva, megismerve, az emberekkel ismerkedve még egy funkcionális igényt és hiányt tapasztaltam. A területen lakók, idősek és fiatalok egyaránt igényelnek egy találkozó helyet, egy nyugodt kávézót, egy eldugott helyet, amit mindenki a magáénak érezhet. A területen jelenleg nem található semmi hasonló funkció, a legközelebbi vendéglátó hely a forgalmas Leányka utcáról nyílik, ami pont a központi elhelyezkedése miatt zajos és kevéssé kedvelt.
Az funkció bővítés ötletét az Önkormányzat Városrendezési Osztályának is felvetettem, akik támogatták a módosítást. Így a helytörténeti múzeum létesülésével nem csak „egy múzeum” létesül, hanem Budafok kulturális-szórakoztató negyedének kapuja, fontos csomópontja, találkozó helye.
Tömegalakítás, beépítés
Az épület elhelyezésénél nagyon fontos szempont volt a meglévő terepviszonyokhoz való igazodás és a lehető legkevesebb módosítással történő beépítés. A telek terepviszonyai összetettek. Az amúgy is lejtős terepen a Knoll József utca és Plébánia utca között nagy szintkülönbség van, amelyet egy meglévő támfal választ el jelenleg. A támfalra merőlegesen állnak a rossz állapotú, omladozó vályogházak, amelyek bontásával kialakul a beépítési terület. A telek körül több eltérő beépítési- és tömegforma is megjelenik.
A Knoll József utca és a Péter Pál utca felől hagyományos nyeregtetős oldalhatáron álló beépítés, míg a telek másik három oldalán nagy szabadon álló tömegek találhatók. A Szt. Lipót Pl. templom, és a Czuba-villa nagy tömegei kitörnek a hagyományos szövetből, amihez csatlakozik a plébánia nagy méretű épülete is.
A tömeg formálásánál szerettem volna a terep adottságait felhasználva, a terephez illeszkedve megvalósítani az épületet. A telek adottságai és a beépítés igényelte, hogy a Knoll József utcai homlokzat földszintes legyen és tagolt, visszaadva a túloldali beépítés elemeit, viszont a Plébánia utcán is homlokzati felületet szerettem volna létrehozni. A két törekvést egy tetősík átfordítással kapcsoltam össze és így alakult ki a terepet folytató, a terepbe illeszkedő eltolt belső födémsíkokkal operáló épület.
Az épület alaprajzi tervezésénél, a meglévő beépítési formákból és azok méretéből indultam ki. Az épület lezárja a meglévő vizuálisan zavaró támfalat, a belső kert kialakításával azonban nem egy túlzó, a helyi beépítési formáktól eltérő tömeg keletkezik, hanem ahhoz illeszkedő, belesimuló.
Alaprajzi szervezés
Az épület a fő funkció, a múzeum tér körüljárása köré szerveződik. Az épület középpontjában található átrium köré szerveztem a kiállítótereket, amelyeket így végig lehet járni, a tárlatot vezetetten tekinthetik meg a látogatók 2 szinten. A fő funkcióhoz csatoltam a mellékfunkciókat, a kávézót és a kiszolgáló tereket, valamint az időszaki kiállítóteret. Az épület előtti U alakú udvarba érkezik a látogató, ahol a kiugró tető alatt léphet be az előtérbe. Transzparens főhomlokzat fogadja a látogatót, már a megérkezés pillanatában feltárul előtte a múzeum befelé nyitott tere, az udvar és az udvar közepébe állított fa, amely emlékeztet a Péter Pál kápolna mellett álló 250 éves Ősök-fájára. Az előtérben úsztatottan, a látványt nem zavarva jelenik meg az információs pult. Közvetlenül innen nyílik a bejárathoz közel az időszakos kiállítások terme, amely akár kiadható rendezvények szervezésére és az előcsarnokkal egybekapcsoltan működhet a múzeum zárva tartása esetén is.
A központi előtérből a látogató eljuthat a múzeumi kiállításokhoz, illetve a múzeum boltjába és a kávézóba is. A kávézó kialakítása megengedi, hogy a múzeumtól függetlenül is üzemeltethető legyen, de nyitvatartási időben a múzeumból közvetlenül is elérhető. Az épület teljes egészében bejárható mozgáskorlátozottak számára is, ezért, ahogyan az épület síkjai a terepre ráülve lépcsőznek, a különböző magasságokat rámpák kötik össze.
A földszinten és az emeleti galérián helyeztem el a kiállító tereket. Az átriumot az épület önárnyékai kellően beárnyékolják, de hogy a múzeumba bejutó fény ne legyen zavaró, ezért egy réz szitahálót feszítenek a nagy belső üvegfelületek elé.
Az emeleti kiállítóterek indirekt, szórt természetes fénnyel történő megvilágítását két féle módon értem el. Az északra tájolt kiállítóterek felett egy reflexiós álmennyezet kerül kialakításra, amely a bejutó fényt szórttá teszi és a lamellákkal irányíthatóvá válik, a tökéletes bevilágítás megvalósítására. Az emeleti kiállítótér többi része tetőfelülvilágítókkal van bevilágítva, amelyek fényét az álmennyzet szórja szét. A kiállítótér így alkalmassá válik képzőművészeti tárlatok fogadására.
A kiszolgáló, üzemeltetési funkciók a Plébánia utcai támfal oldalában kerültek kialakításra 2 szintben, eltérő, a funkciókhoz illeszkedő belmagasságokkal. A szárny végén található az iroda, amelynek emeletén egy kutató galéria került kialakításra, amelynek betervezése külön igény volt, hiszen a helytörténeti múzeum esetén a gazdag iratgyűjtemény kutatására lehetőséget kell biztosítani.
Homlokzatképzés
Az épület ötödik homlokzata is nagyon fontos szerepet kap, hiszen a terület szinte bármely pontjáról rálátás nyílik az épület tetőfelületeire is. Ezért kerestem egy olyan anyagot, amely alkalmazásával a tetőfelületek elegánsan jelennek meg és szerves részévé válnak a kompozíciónak. Ezért korcolt rézlemez burkolatú lett a tető és a homlokzat is, amely megjelenésével sugározza a kézművességet, a tartalmasságot és szépséget és idővel bepatinásodva méltó felszíne lesz a helytörténetet magában foglaló épületnek.
Egy alapfelületet képeztem fehér vakolattal a rézlemez homlokzatnak, aminek síkjától a homlokzatburkolatot markánsan el is tartottam. A nyílászárók felületét műanyag hátszerkezetre kasírozott rézlemez burkolatú függőleges lamellákkal árnyékoltam le.
Belsőépítészet
Az épületben a födémek alsó síkjait álmennyezetekkel takarom mindenhol, hol vizuális rendszerűvel, hol pedig a már említett kazettás gipszkarton álmennyezettel illetve a reflexiós álmennyezettel. Az álmennyezetek a tető ugrásait követik, átfolynak és egybekapcsolják az épület tereit. A térelhatároló elemek és a szerelt válaszfalak igényes, modern termékkel kerülnek kialakításra.
BHM – Budafoki Helytörténeti Múzeum
tervező: Gajdos Gergő Márk
BME Építészmérnöki Kar
Rajzi és Formaismereti Tanszék - 2010
Konzulensek:
építész konzulens: Dr. Szincsák József
épületszerkezettani konzulens: Dr. Hunyadi Zoltán
gépészeti konzulens: Csoknyai Tamás
építéskivitelezési konzulens: Klujber Róbert
villamos konzulens: Dr. Némethné Vidovszky Ágnes
tartószerkezeti konzulens: Pintér Imre
