"Budapest, Csepel-Észak szigetcsúcs beépítése"

városrendezési - városépítészeti tervezési ötletpályázat800.000 Ft-os megvételben - rangsorolás nélkül - részesült a 10-es bírálati sorszámú pályamű

 

800.000 Ft-os megvételben - rangsorolás nélkül - részesült a 10-es bírálati sorszámú pályamű

Szerző: Nagy Bálint és Tsai. Építészirodája Kft.

Tervezők:

• Nagy Bálint okl. építészmérnök
• Kotsis István várostervező
• Fábry Zoltán okl. építészmérnök
• Bulcsú Tamás építészmérnök

Szakági tervezők:

• K. Hlatky Katalin környezettervezés
• Rhorer Ádám úttervező
• Bíró Attila víz
• Hanczár Zsoltné közműtervező
• Bodnár Attila szennyvíz

Munkatársak:

• Arnóti Judit
• Baján Dóra
• Czuczka Csaba
• Dybisewszky István
• Alkurdi Farkas
• Schwarcz Angéla
• Szeift Zsuzsa
• Szojka M. Tünde
• Igali Zs.

 

 

Műleírás (részletek)

VÁROSÉPÍTÉSZET

 

 

Csepel északi szigetcsúcs település-szerkezetének (terület-felhasználásának) meghatározása során érdemes rövid kitekintést tenni a tervezési terület Budapesten kívüli szerepével kapcsolatban. Ezt a területet eddig "leárnyékolta" a térségnek az egész ország logisztikai rendszerében elfoglalt központi helyéből adódó szerepe, a nagy-dunai oldalon a vízi szállítás, a szabad-kikötők, a Csepel Művek, a pesti oldalon a sűrű vasúthálózat, a területen pedig az ipari-logisztikai használathoz szükséges iparvágány rendszer. Ezt a helyzeti előnyt nem tudta a szabad kikötő kihasználni, hiszen nem része az országos logisztikai alaphálózatnak. Állami segítség nélkül Soroksár és Nagytétény mögé szorul ebben a versenyben. Ahhoz, hogy ismét az ország "kapuja" lehessen, nem csak az úthálózatot kellene bővíteni, hanem a soroksári vasútállomástól a kikötőhöz vezető vasúthálózat fejlesztésére is szükség lenne.

Budapest, sokáig tudomásul véve ezt a helyzetet, fejlesztési elképzelések híján a tervezési terület egészét a főváros ún. extenzíven hasznosított ipari jellegű zónája részeként kezelte A terület a Főváros egyik potenciális fejlesztési területe, amennyiben ezektől a szemléletbeli és fizikai kötelékektől, ha nem is teljesen, de megszabadítható, hiszen a terület három oldalán is pozitív fejlesztési akciók indultak meg, illetve körvonalazódnak.

 

 

A Belváros déli kiterjesztése a Kulturális- és Kongresszusi központ térségén keresztül, a tervezett budai kapcsolat az átalakuló lágymányosi iparterületen át (Szerémi és a Budafoki út menti városiasodó területek) valamint a Soroksári- Dunaág valódi élővízzé, illetve sport- és rekreációra alkalmas térséggé való alakításának szándéka mind-mind a térség Városba való illesztését segítik elő. Azonban a fejlesztés léptéke túlmutat a jelenlegi budapesti méreteken. Itt egy, a mainál nagyságrenddel nagyobb (és jelentősebb) főváros egyik új központjáról van szó, hiszen a város szövetébe való illesztés csak olyan nagymértékű infrastrukturális fejlesztések árán valósulhat meg, melyekkel a területfejlesztésnek mind intenzitását, mind komplexitását tekintve arányban kell lennie.

Településszerkezeti javaslat

 

 

Annak ellenére, hogy szinte mértani pontossággal vágja ketté a gerincút a szigetet, és a két oldalnak nagyon eltérő a jelenlegi és tervezett használata, mégis a Város szempontjából javasolt (bizonyos mértékig) a terület egységének érzékeltetése, megőrzése. Nagy távlatban azt tartjuk kívánatosnak, hogy a nyugati oldal is szabaduljon fel a logisztikai használat alól, s a szennyvíztisztító, ha már ide kell települnie, olyan kis helyigényű és korszerű technológiájú legyen, hogy pl. egy városi park részét képezze. A tervezési távlatban mindenestre egy csökkentett területű logisztikai használattal számolunk, így a HÉV vonala mentén mindkét oldalt be lehet vonni a fejlesztésbe, és a két oldal közötti kapcsolat alapjait ki lehet építeni már ebben a fázisban.

A budai és a pesti oldalakkal való kapcsolat kulcsszavai: víz, látvány, hidak. Az első kettő a városrendezési és beépítési megfontolásokban játszik inkább nagyobb szerepet, a harmadik már ebben a léptékben is döntő jelentőségű. A budai oldal fejlődése ugyan előrébb tart, de valószínűleg lassabb lesz, mint a csepeli területé. A Szerémi út és a Duna part közötti területek a két híd (különösen a Galvani úti híd) megépülte után már annyira a délre húzódó Belső Város része lesz, hogy az itteni munkahelyi területek (környezetbarát ipar) helyett inkább intézményi területhasználat feltételezhető és javasolt, legalábbis a hídfők térségében. A dunaparti zöldsáv megőrzése itt is kiemelten fontos!

 

 

A soroksári Dunaág gyönyörű természeti adottságaira alapozva mindkét partján elsősorban lakó és rekreációs (sport) célú területhasználat javasolható. Így - a parti zöldsáv megőrzése mellett - a jelenlegi településszerkezeti terv módosítása (intézményterület) itt is célszerű. Így a jelenlegi településszerkezeti terv hálózati elemeit megtartva, a budai és a pesti területeken csak kisebb eltéréseket javasolunk.

A beépítés

A Budapest, Csepel-észak Szigetcsúcs a főváros legnagyobb egybefüggő fejlesztésre kijelölt területe, egyben az új évezred első nagyszabású fejlesztési koncepciójának kezdete. Ez a két kiindulási pont együttesen provokálja korszerű, az új évezred kezdetén vállalható szakmai, építészeti elvek kipróbálását.

 

 

A tervezési területet az észak-déli irányban húzódó Szabadkikötő út két, szinte azonos részre osztja, melyek - szándékaink szerint - karakteresen eltérő kialakítást kapnak. A szigetet kelet-nyugati irányban átszelő két új út és a meglévő öblök arányos méretű, 250 m-es tagozódást eredményeznek. A szigetcsúcs nyugati részét kiegészítjük a kis, mesterséges szigetté formált VITUKI területtel, a város felé nyitott íven telepített, sport-funkciókat kiszolgáló, kiegészítő, elegáns, értékes, létesítményekkel (konferencia termek, szállodák, irodák stb.). A szigetcsúcs keleti részén nemzetközi sportrendezvények befogadására alkalmas, nagyvonalú, reprezentatív sportlétesítményeket helyeztünk el. Ehhez a területhez kapcsolódik a Soroksári-Dunaágba tervezett, 1000 m-es (2000 m-esre bővíthető) evezős pálya.

A Szabadkikötő út és a vele párhuzamosan futó HÉV-vonal fölé, közel a teljes tervezési területen végighúzódó irodaház-sort terveztünk, melyet mind keleten, mind nyugaton széles védő zöldsáv ölel körül. A Francia-öböl (Bolgárkertész-öböl) vége köré helyeztük el az új városrész központját, ahol - reményeink szerint - az első budapesti magasházak is megépülhetnek. A Francia-öböl délkeleti csücskére egy TV-átjátszótornyot tervezünk, mely az új beépítési terület jelképe, emblémája lehet. A TV-tornyot és a Gellért-hegyi emlékművet "összekötő" látványtengely a terület gyalogos főutcája, kerékpárúttal és vizes sávval. Ezt a keskeny víztükröt és a Soroksári-Dunaágat négy, újonnan kialakított öböl kapcsolja össze, ami a parthosszak és vízfelületek növelésével értékesebb lakóterületek kialakítását teszi lehetővé. A látványtengely mindkét oldalán lakó funkciójú épületek helyezkednek el, az irodaházaktól a Soroksári-Dunaág felé csökkenő beépítési magassággal és intenzitással.

 

 

A lakóterület és a tőle északra elhelyezkedő sportterület között magasan átívelő Galvani út pályája alatt, annak védőzónájába szabadtéri rendezvények számára alkalmas, tematikus parkot terveztünk. A jelenlegi öblök vizének élővé tételét a terület nyugati oldalán kialakított íves, hajózható csatornával oldottuk meg, mely friss vízzel öblíti át azokat. Ennek a csatornának első ütemben csak az északi szakasza épülne meg. Az itt kialakuló kis szigetre telepítettük a maximálisan környezetbarát, botanikus kertre emlékeztető "élőgépeket", azaz a dél-pesti szennyvíztisztítót. Az alkalmazott korszerű technológiának köszönhető, hogy a szennyvíztisztítót ilyen kis védőtávolsággal helyezhettük el a területen.

Az ettől délre fekvő terület átmenetileg a meglévő logisztikai bázis fejlesztési területe. A bővítésnél azonban figyelembe kell venni, hogy a szigetcsúcs fejlesztése következtében az ingatlanok itt is felértékelődnek és a meglévő épületállomány értékesebb része alapját képezheti egy "Dockland"-jellegű kulturális központ létrehozásának. Ehhez természetesen meg kell valósulnia a fent említett íves csatorna déli szakaszának is. A Csepel-északi Szigetcsúcs így magas színvonalú sport-, kulturális-, iroda- és lakó-övezetté alakulhat, amelynek húzó, pozitív kihatása lesz a budapesti agglomeráció déli szegmensére.