Budapest eltűnt kupoláiról készült az Animatiqua Stúdió legújabb rövidfilmje
A kisfilm a főváros eltűnt épített örökségét, egy hajdani kor értékes tetődíszeit eleveníti fel különleges videotechnikával, főleg a Fortepan gyűjteményéből táplálkozva. Az alkotás a tervek szerint egy kupolatrilógia első része.
A mai napon bemutatott, önerőből megvalósított, Az Eltűnt Budapesti Kupolák című rövidfilm az Eltűnt Budapest című, jól ismert háromrészes animációs kisfilm folytatása, melyben a főváros eltűnt kupolái kockáról kockára alakulnak át mozgóképpé archaikus fotók segítségével, elősorban a Fortepan gyűjteményéből. Többről van szó, mint múltidéző filmről – egyik különlegessége, hogy építészeti örökségeinket egy egyedi, kevertfilmes technikával, a modern és régi filmes módszerek ötvözésével keltik életre. A rövidfilm nem csupán letűnt idők szép emléke, célja a második világháború és a szocializmus városépítészetre gyakorolt pusztításának vizuális rehabilitációja, valamint a budapesti polgárok mindennapjainak bemutatása egyfajta időutazásként.
A premiervetítést követően Kondacs András filmrendező, a projekt alkotója beszélgetett az esemény díszvendégével, Sólymos Sándorral, többek között városépítészetről, az egykori épületek, valamint kupolák jelenéről és jövőjéről. "Unokáink sem fogják látni..." – Ráday Mihály, egykori városvédő szavaival nyitották meg a filmvetítés utáni beszélgetést, egyben emléket állítva a 2021-ben elhunyt rendező munkásságának. Az eseményen egyetértés volt abban, hogy városlátvány szempontjából fantasztikus értékek vesztek el, amelyek életre keltése, épített örökségünk gondozása fontos feladatunk. Az épített örökség, amit megörököltünk, gondozásra érdemes, mert ha nem tesszük, nemhogy unokáink, de gyerekeink sem láthatják meg.
A kisfilm arra is igyekszik rácáfolni, hogy a nagy budapesti kupolakor funkciómentes, üres díszek időszaka lett volna, hiszen épp ezek az elemek adják egy város hangulatát, építészeti értékeinek egy jelentős részét. Az első világháborút követően drasztikus változások történtek az építészet terén is, a második világháború bombázásai nem kímélték Budapest díszes épületeit. Ezt követően a szocialista építészet tetődíszmentesítő programja pedig mindent megpróbált eltüntetni, aminek "csupán" díszítő funkciója volt. E két korszak súlyos károkat okozott Budapest látképében, és a kupolák a legfőbb áldozatok listáján szerepelnek.
A film elkészítése a kreatív csapat körülbelül fél évét tette ki, valamint alapos kutató- és terepmunka áll mögötte. A végeredményként bemutatott 30 képet különleges technikával keltették életre, sok épületet például újra befotóztak, valamint a képeken szereplő épületek közül a legtöbbet egy új képalkotási technológia segítségével 3D-ben is "megépítettek".
"Ez a folyamat más, mint egy forgatás – a válogatást követően rétegekre bontjuk a kiválasztott képeket, majd animáljuk, megmozgatjuk a kiemelt elemeket. Az egyedi technológiával, amit alkalmazunk, 3D-s »testet« adunk bizonyos épületeknek, retusálunk vagy éppen roncsolunk, hogy egy archaikus miliőt hozzunk létre. Így a nézőnek olyan érzése van, mintha visszautazna a múlt század elejére. Igazi szerelemprojekt ez, szívügyünk a műemlékvédelem, és mivel annyi ikonikus kupola tűnt el a budapesti látványból, mi szeretnénk az általunk ismert eszközökkel újra életre kelteni őket" – mondta el Kondacs András, a film rendezője.
Az Animatiqua Stúdió egy egész estés, Budapest utcáit életre keltő dokumentumfilm előkészületeit is megkezdte. A városkép a történelem sok pontján csorbult, a projekt célja, hogy a régi Budapestet egy nagyfilmben is újra bejárhassuk, közösen felfedezzük, milyen ikonikus csomópontok, a városképet erősen meghatározó épületek tűntek el. "Budapest a II. világháború előtt szebb volt, mint napjainkban. A tervezett dokumentumfilmben szeretnénk megeleveníteni egy olyan historizáló Budapestet, ahol az elpusztított épületeket és épületdíszeket visszaadhatjuk a jelenkornak" – tette hozzá Kondacs András. A projekt indulása a támogatói háttér véglegesedésével kezdődhet meg.
Forrás, képek: Animatiqua
