Budapest és a Duna, helyek a parton

Alkotó Hét az Építészkaron
szeptember 11-15.

"A város territórium, felségterület. Hajdan falakkal védték és kapukkal nyitották a környezet felé. A védett terület centrumában mindig egy szakrális hely, tér vagy templom helyezkedett el, amely szellemileg koordinálta a társadalmi és építészeti kultúrát." (Török Ferenc)

Buda és Pest esetében is léteznek azok a természeti vagy történeti jelenségek, amelyek évszázadokon át szervezték a két város életét. Ezek közül némelyek - mint a Duna - "kortalanok" és nagy erővel bírnak, mások kultúrákhoz és korábbi korokhoz kötődnek, térben és időben kisebb, de intenzív hatókörrel. A két város egyesült, mára akkorává növekedett, hogy ezek a helyek többé nem képesek kisugárzásukkal betölteni felségterületét. A folyó és a történelmi város kapcsolata is erősen sérült: az autóközlekedés elvágta azt az ezernyi szálat, mely valaha összekötötte a városi utcákat-tereket, a városlakókat a vízparttal. Az okok ismertek: a gazdálkodó tevékenység és a közlekedés radikális megváltozása, növekedése a legtöbb baj forrása. Ugyanakkor az "őselemekkel", a szakrális helyekkel való aktív kapcsolat az emberi lény megváltoztathatatlan belső igénye. Manapság az archetípusok újrafelfedezésének lehetünk tanúi lépten-nyomon, a viselkedésben éppúgy, mint az építészetben.

 

 

Az alkotóhét keretében arra kérdésre várnak felvetéseket, hogy miként alakulhat ki újból természetes kapcsolat a város és az őt nagyjából meghatározó természeti erő: a Duna között. Az alkotóhetet a Középülettervezési és az Urbanisztika tanszék közösen rendezi. Mottója: Budapest és a Duna, helyek a parton különös tekintettel a főváros városfejlesztési koncepciójára. A Főváros pályázatot hirdet a résztvevőknek, de a hallgatók szabadon dönthetnek, hogy benyújtják-e tervüket a zsűrinek.

Az Urbanisztika tanszék kérdésfeltevése elsősorban a helyek kiválasztásának morfológiai, városszerkezeti, városképi szempontjaira vonatkozik. A Középülettervezési tanszék egy tetszőlegesen kiválasztott hely funkcionális és esztétikai követelményeinek megfogalmazására vár felvetéseket.

A feladat kiíróinak nem célja konkrét építészeti-városrendezési megoldások beszerzése. A harmad- és negyedéves hallgatók feladata, hogy szabadon nyilvánítsanak véleményt a felvetéssel kapcsolatban, ez lehet teljesen elvi vagy gyakorlati állásfoglalás, a kiírás alapgondolatának elvetése, kritikája, kiegészítése vagy pontosítása is.

A.N.M.

 

Budapest fejlesztési koncepciója, ebben kiemelt szerepet kap a Duna és a város kapcsolata