Programok

Budapest főtere – milyen lesz, kinek épül?

2008.01.09. 12:34

Januárban nemzetközi tervpályázatot ír ki a főváros az ideiglenesen kialakított Városháza Park beépítésére. Az önkormányzati szándék szerint a fejlesztés nyomán egy modern városközpont fog kialakulni, amely a „város legfontosabb találkozóhelyévé, főterévé, Fórumává válik”.
Városházi Beszélgetések január 16-án, szerdán 15 órakor

Városházi Beszélgetések
Budapest főtere – milyen lesz, kinek épül?
Helyszín: Városháza Díszterem (Bp. Városház u. 9-11.)
Időpont: 2008. január 16., szerda 15 óra

 

 

Budapest városfejlesztése

Mindannyian úgy érezzük, hogy történelmi pillanatokat élünk át, nagy átalakulások részesei vagyunk: egy paradigmaváltás, egy következő társadalmi, gazdasági korszakba folyó átmenet szereplői vagyunk. Ugyanakkor az elképzelések, és ideák amelyek Budapest fejlődésével, fejlesztésével kapcsolatosan felbukkannak: jobbára csalódást okoznak. A városháza konstruktív, szakmai és társadalmi párbeszéd megteremtésével, a város kommunikácós rendszerének kialakításával, a köz- és szakmai vélemények ütköztetésével a kusza hálóból használható stratégiát teremteni, az urbanitás közép-kelet európai meghatározását megtalálni.

Ahhoz, hogy a jelenlegi bizonytalanságok útvesztőjéből, a széttartó értékválasztások kusza hálójából, a meglévő világszemléleti csapdából ki lehessen lábalni, az alkotó párbeszéd terét kell megteremteni. Nem csupán a szakmai szintű disputának, hanem egy szélesebb az urbanitás lényegét érinteni hivatott diskurzusnak, moderált kreatív csoportbeszélgetéseknek.

Vannak gondolatok, amelyekről beszélünk, mert felkapta a média, vagy egy-egy kritikus esemény kapcsán hirtelen középpontba kerülnek, és vannak témák, amelyek mindannyiunk számára fontosak, de talán nehezen összefoghatók, túl összetettek és így kiesnek a társadalmi viták szokásos rendszereiből. Némely szemléletmód vagy jövőbe tekintő gondolat, amelyet egyes csoportok közvetítenek esetleg már jól ismertek, banálisnak míg mások meg éppen idegennek tűnhetnek, talán némelyik éppen megmosolyogtató.

Előttünk, Budapest előtt még számtalan lehetséges jövő áll, melyek egy része kívánatos, másik valószínű. Ha hiszünk abban, hogy a jövőt nem megjósolni kell, hanem megteremteni, akkor abban is hinnünk kell, hogy a város jövője rajtunk áll.

Városkommunikáció Budapest

Miközben egyre szélesebb a kínálat különféle hangokban és véleményekben, amelyek az urbánus, azaz a városi életről megnyilvánulnak, valójában hiányzik az az artikuláció, amely ezekből desztillálhatóan meghatározná a városfejlődés fő irányát. Hiányzik magának a kívánatos, az igényelt városi életnek, vagyis magának az urbanitásnak is a meghatározása.

Ennek következtében, ilyenek hiányában ma nincs közös akarat, nincs világosan körvonalazódó irány, értékválasztás, így nincs közös politika, jövőkép sem. Számos atomizált törekvés, részérdek határozza meg a történéseket a város időtlen struktúráinak átalakulását. Az elképzelések jó esetben „elmennek” egymás mellett, többnyire kioltják egymást, vagy csak lassítják egyik vagy másik gondolati minta megvalósítását. A közelmúlt gazdasági értékérdekei új zónák kialakulásához vezettek: egyrészt a turizmus- és publikumorientált városalakítás mentén, másrészt egy lakó- és vállakozásorientált városépítést jeleznek.

A város fejlesztése sokféle szereplő céljának, törekvésének szintézisével valósulhat meg. Ennek a gondolatnak a valóra váltására alakította ki a Studio Metropolitana – mint a budapesti városfejlesztés kommunikációjával, marketingjével, promóciójával megbízott önkormányzati szervezet – azoknak a széleskörű, strukturált gondolatcserét biztosító kommunikációs csatornáknak a rendszerét, amelyek segítségével a városfejlesztési dinamikájának növelése érhető el, a fejlesztési erőforrások koncentrálásával, az információk széles körű cseréjével, partnerségi kapcsolatrendszerek hatékony bővítésével.

A széleskörű partnerségi viszonyrendszeren nyugvó tervezés motorja a kommunikáció, amely a folyamatos tervezés egyes szakaszaiban más-más megoldásokkal, más-más körben történik. A kommunikációs folyamat alkotóelemei: (i) a Városfejlesztési Tanácsadó Testület létrehozása (ii) a Városházához kapcsolódó intézmények partnerségi hálózatának kialakítása, a horizontális működés elősegítésével (iii) az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítéséhez életre hívott munkacsoportok működtetése (iv) a Városházi Beszélgetések új évadának meghirdetése (v) illetve a FUTURBIA – különböző érdekek és viszonyok mentén létrejövő műhelycsoportjainak kialakítása is.

Városházi Beszélgetések – a hagyomány


A kommunikációs folyamatnak egyik fontos alkotóeleme a 2008-as évadban ismét útjára induló Városházi Beszélgetések sorozata. Az eddigiekhez hasonlóan, a kéthavonta megrendezésre kerülő vitafórumon széles érdeklődésre számot tartó készülő vagy folyamatban lévő, a városi élet szempontjából fontos projektekről a különböző szempontok, érdekek ütköztetésétől izgalmas vitákra kerül sor. A programok házigazdája Ikvai-Szabó Imre főpolgármester helyettes, akinek meghívására az adott témával kapcsolatban releváns, szakmai beszélgetőpartnerek vesznek részt.

A város végeredményben a városi élet, az urbanitás lenyomata térben, anyagban, fizikai környezetben. A kommunikációs folyamat célja annak az urbanitásnak, városi életnek a meghatározása, amelyet Budapest és régiója a jövőben magának megteremteni kíván, amihez a fizikai környezet lesz az eszköze.


Budapest metropolisz főtere

Januárban nemzetközi tervpályázatot ír ki a főváros az ideiglenesen kialakított Városháza Park beépítésére. Az önkormányzati szándék szerint a fejlesztés nyomán egy modern városközpont fog kialakulni, amely a „város legfontosabb találkozóhelyévé, főterévé, Fórumává válik”. Tehát olyan multifunkcionális tér alakulhat ki, amely a nyitott, párbeszédben álló önkormányzatiság jegyében a hivatali funkciókon túl közösségi, kulturális, turisztikai funkciókat is tartalmaz.

A Városháza Fórum Projekt egyik célja Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatalának korszerűsítése, hatékonyabb működtetési feltételek megteremtése, európai minőségű és korszerű városháza létrehozása. A Városháza Fórum Projekt azonban nem áll meg a közfunkciók korrekt ellátásánál, hiszen többcélú hasznosítással az egész környezet átalakításával, élet-és términőség javítással kívánja a fizikai megújítást megvalósítani.

A Városháza Fórum kialakításának egyik legfontosabb eleme az a kapcsolatrendszer, amely biztosítja, hogy a tervezett funkciók együttes hatása révén valóban kialakuljon Budapest új főtere. Ez jelenti a projekt legnagyobb kihívását is.

A Károly körúti bazársor lebontásával felszabaduló helyen kialakított közösségi teret, a Városháza Parkot rövid idő alatt meghódította a város lakossága, volt itt óriáskivetítő a VB idején, pártsátrak választások idején, ingatlanfejlesztési vásárnak, kitelepedett nyári kocsmáknak is helyet adott, de délidőben ebédelők, fáradt turisták, bevásárlásból hazafelé tartó idős hölgyek, gyereket kocsiban toló anyák kedvelt pihenőhelyévé vált. Hogyan lehet a funkciók ezen sokaságát megtartani? Hogyan lehet az ingatlanfejlesztés feladatát a közösségi térhasználat kívánalmaival összehangolni? Mik az optimális megoldás megtalálásának feltételei?

Erről és hasonló kérdésekről folytatnak nyitott párbeszédet, szakmai vitát a Városháza politikusai, szakemberei, a különböző szakmák, érdekek, vélemények hordozóival és nem utolsó sorban a tervpályázat lehetséges résztvevőivel és a szakmai zsűri részvételével.

A házigazdához illetve a témához előzetes kérdéseket az alábbi email-címre várnak, amelyeket a pódiumbeszélgetés résztvevői előre megkapnak:
baracska/kukac/studiometropolitana.hu