Egyéb cikkek

Budapest Infopark - Matáv Irodaépület

2000.11.28. 15:36

Részletes bírálat

2. sz. pályamű:
MATÁV irodaépület,
XI. ker. Infopark

 

A lágymányosi egyetemváros déli területrészeinek hasznosításaként létrejövő INFOPARK BUDAPEST vállalkozói terület jól egészíti ki az egyetemi funkciókat, hiszen olyan kutató-fejlesztő cégek kerültek ide, amelyek számítógépes hardverrel és szoftverrel, telekommunikációval foglalkoznak elsősorban. Az egyetemváros közelsége nem csak funkcionálisan volt meghatározó, hanem sajátosan kötött rendezési tervével, az egységes anyaghasználati kötöttséggel és a campushoz illeszkedő építmény-magassági előírásaival.

A korábban világkiállításra szánt terület úthálózata, telekosztás rendszere, a terület átjárhatóságának igénye nagyon kötött építési helyek kijelölését tette csak lehetővé. Kötött rendezési előírások és az építési hely gazdaságos kihasználásának igénye igen tömör épület kubus kialakítását tette szükségessé, amelynek esetében még az épületegyüttes egyik oldalának íves (a körúthoz alkalmazkodó) kialakítási feladata is a tervezőre nehezedett. Az épület tömegkialakítása a sok kötöttség ellenére (vagy talán éppen azért) jól sikerült. A különböző  homlokzatmagasságú tömegrészek jól illeszkednek egymáshoz. Egyenértékű az utakat és gyalogutakat szegélyező minden homlokzat, érdekes módon kombinálódik a ”szabadonálló” és az ”utcás tömbös” beépítési jelleg. A külső kötöttségeknek való sikeres megfelelés ugyanakkor a belső térhomlokzat kissé labirintikus jellegét eredményezte.

A hosszú túlságosan is keskeny folyosók hol íves, hol egyenes rendszere a kétoldalasan elrendezett irodasorok a belsőben az egyén ”elveszettségét” jelzik. A mindenütt jelenlévő mágneskártyás vagy számkódos beléptetés (nyilván üzemeltetői előírás kényszere) csak fokozza a bizonytalanság érzését. Az épület hasznosítható felületeinek minden áron való növelési igényét, s az ebből erdő zsúfoltságérzését csak részben tudja csökkenteni a sokféle átlátás lehetősége. A belső udvarok ilyen szűkösre és feldaraboltra sikeredtek. Paradox módon az épület körkörös elrendezésű tömegének belső udvarába feszített transzparens könyvtárblokk is inkább egyfajta zsúfoltság érzését kelti. Különösen ellentétben áll a könyvtár valamikor intimnek képzelt olvasó tér funkciójával a minden oldalról belátható helyiség, ahol az olvasó ember az állandó ellenőrzöttség érzetét élheti át.

Az épület szerkezeti megoldásai, homlokzati elemei, külső és belső tartó elemek kapcsolati rendszerei mind mind igen magas színvonalon kerültek kialakításra. A tégla jelenléte ugyanakkor csak az alacsonyabb tömegen igazán harmonikus, a jóval nagyobb tömegű körkörös alaprajzú tömegen, a szürkészöld színű parapetek és üvegfelületek a tégla melegségével szemben ridegebb hangulatot árasztanak.

A kialakult épületegyüttes kiszámított racionalizálásával, magas színvonalú építészeti megoldásaival együtt is némi hiányérzetet kelt Hiányzik belőle az a térbeli fölösleg, amely a szabad formálás és ezzel együtt a ”költői” tartózkodást biztosíthatná. Fentiek ellenére is igen dícséretes az egyetemváros parkos környezetéhez való illeszkedés, a minden oldalról érdekes arculatot mutató homlokzati megjelenés és a magas színvonalú építési technológiával létrejött önálló arculatú mű.