„Budapest Szíve – Városháza Fórum” tervpályázat 2008

A díjazatlan 17. bírálati sorszámú pályamű és 9. bírálati sorszámú makett szerzői: sporaarchitects
építészet: Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya;
Evva Ambrus; Balogh Zsuzsa, Erő Zoltán, Molnár Diana, Soltész Noémi, Várhidi Bence, Vidó Nóri

A díjazatlan 17. bírálati sorszámú pályamű és 9. bírálati sorszámú makett
szerzői: sporaarchitects
építészet: Dékány Tibor , Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya;
Evva Ambrus, Balogh Zsuzsa, Erő Zoltán, Molnár Diana, Soltész Noémi, Várhidi Bence, Vidó Nóri
tájépítészet: Hollósi Krisztina
műemléki szaktervezők: Jelenik Katalin, Dr. Fekete J. Csaba
szerkezettervező: Bécser Pál,
épületgépész szaktervező: Kádas Károly HVAC Kft.
elektromos szakatervező: Tóth László
közlekedés szaktervező: Antoni Zsolt Közlekedés Kft.
tűzoltósági szakértő: Gombik Boglárka

Részletes bírálat

A terv nem számol az építészet szabályaival. Nem veszi figyelembe környezetében lévő bonyolult, torzóként befejezetlenül álló városszövetet, pedig a pályázat legfontosabb célja ennek a problémának a megoldása. Jelentős formálási hibák figyelhetők meg a tömeg alakításában. Drasztikus és következetlen a legfelső szint szinte vízszintes levágása. Nem felel meg a forma és a felület viszonya, vagyis ehhez a formaképzéshez nem használható az alkalmazott anyaghasználat.

A hivatali funkció kizárólagosan a műemlék épületbe való elhelyezése ellentétes a kiírással. Előnyös a Díszterem saját reprezentatív bejárata és a födém kibontásával egy elegáns, nagy tér létrehozása. Az ügyosztályok elhelyezése nem megoldott. Túlságosan nagyméretű, egy bejáratú irodák jellemzik, amelyek összevetve a hivatali létszámmal nem biztosítanak elegendő teret. A felújított BUVÁTI-szárnyba kerülne a Hivatal valamennyi ügyosztálya, ami biztosan nem megfelelő, mert ott nem fér el.
Egyéb funkciók megfelelő helyen vannak. Kedvezőtlen, hogy a Merlin Színház elé tervezett bejárati előcsarnokot ráépíti a középkori városfalra, és azt csak a mélyszinten mutatja be. Nem megfelelő az Ügyfélszolgálati Iroda kettébontása és térben eltérő elhelyezése. Károly körúti megközelíthetősége elfogadható, összességében azonban a terv nem tükrözi a „nyitott városháza” koncepcióját. A parkolóban a megfelelő méretű (384 fh) hivatali rész szeparált.

Városi gyalogos kapcsolataiban a létesíthető irányok mindegyikét fogadni tudja. A Károly körúton az átfiltrálás lehetősége túlzó. Túl nyitottan kezeli a Gerlóczy utcai sarkot, bütüszerűen, miközben többletirány itt nem meghatározható. Külön bejárást enged a Merlin Színház megtartott épületéhez a Gerlóczy utca felől. A Madách térrel kialakuló ferde gyalogos megközelítése enyhíteni próbál a két utcafront vitathatatlan aszimmetrikus meghatározottságán, mely pozitív szándékú. A Deák térnél kialakított tér túl kicsi, a templom hátoldala érvényesül, amely ilyen szűkös kialakításban nem kedvező.

A Károly körútra tett zöld-villamos kialakítás pozitív gondolat, kivéve, hogy a koncepciószinten nem jut túl, mivel a villamos peronja értelemszerűen nem lehet füvesített terület. A garázslehajtókat a villamos északi oldalán elhelyezve többletfordulási igényeket gerjeszt, ki- és bejutás szempontjából egyaránt. A Városháza fórumnak nevezett udvar egybefüggő burkolt része rendezvények szervezéséhez alulméretezett, mivel zölddel és nyílásokkal túlszabdalt. Nem foglalkozik a csatlakozó közterületekkel és terekkel, láthatóan változatlanul hagyva azokat, nem szervezi össze a környezetet a tömbbel, a Károly körút kivételével. A terv egyetlen értéke a Károly körútra tett felszínrendezési javaslata, amely részletesebb kimunkálást igényelne.

A terv alapjában véve figyelemre méltó átköltése a történelmi környezetbe illeszthető tömeg kiegészítésnek, inkább szobrászati, mint építészeti megfogalmazásban, amely miatt a megoldás ezen a helyen inkább öncélú megközelítést jelent. A homlokzatok kialakításán mutatkozik meg igazán e koncepció környezetidegen volta, nem budapesti és nem is történeti városba illő, valóságos méreténél is nagyobbat mutató idegen test lesz belőle.

A 2x2 sávos Károly körúton a villamos-pályát középen megtartja a pályázó, a nagyobb zöldfelület érdekében fűvel borítja. A villamosmegálló kedvezőbb megközelítése érdekében a Király utcánál is szintbeli gyalogátkelőhelyet létesít a meglevő Madách téri mellett. A Városháza oldalán a taxinak, autóbusznak és a turistabuszoknak is öbölszerű kialakítást javasol. Mindezek a jelenlegi meglevő megoldásnak a sematikus másolása azzal a feltételezéssel, hogy a forgalom más intézkedés hatására csökkenni fog. Ezzel a feltételezéssel a terven feltüntetett többi utca gyalogosutca. Az egy oldalon vezetett kerékpárút megoldása korrekt. A megfelelően megoldott Károly körúti garázslehajtó és felhajtó mellett a Bárczy István utcai lehajtó ábrázolása nem értelmezhető. Az 1100 férőhelyes garázskialakítása jól átlátható, funkcionális.

Nem foglalkozik a Városháza tömbhöz kapcsolódó külső térrendszer és gyalogos rendszer kérdéseivel. A tömb ÉNY –i sarkára nyitott városháza-fórumát két részre bontva, kedvezőtlenül alakítja ki. A teret csupán bizonytalan formájú és funkciójú zöldfelületek, továbbá parkoló le- és feljáratok céljára használja, érdemi funkciót nem ad neki, belső, a megmaradó épülettömbben lévő udvarait a külsőhöz hasonló, nehezen értékelhető formavilágú, megtervezetlen terekként hasznosítja.

A tervek „amorf” irányát képviselő, az értékelési szempont szerint kevéssé sikeres terv. A gondolkodás erős ideológiai töltete nem a létező Budapestből indul ki. A Károly körúti front emblematikus értékei belül már alig-alig jelennek meg, aligha hihető, hogy az erős ideológiai töltetű műleírás szerint a kusza formák és térburkolatok „beszippantanák” az embereket a különböző belső terekbe.