Budapest szívében - CEU és építészet
A közelmúlt indulatokkal, vádaskodásokkal átfűtött hónapjai során sok mindenről esett szó a CEU kapcsán. Van-e papírja, nincs-e papírja, van-e rajta sapka, nincs-e rajta sapka. Egyről azonban egészen biztosan nem beszéltünk: hogy huszonöt évnyi ittléte alatt mit adott építészeti szempontból Budapestnek. Provaznik Ariel cikkében ezt vettük górcső alá.
Radikális épületátalakítások műemlékekkel a világörökségnek, múlt-jelen hibrid építészet, ultramodern technológia, környezettudatos lételmélet, közösségi tudásbázis, kampuszkomplexum 1.0 Budapest és 2.0 Bécs. Még mindig: Mi lesz a legjobb magyarországi egyetemmel?
A belvárosi kampusz kialakulása
Budapesten, a körúton belüli UNESCO világörökségi terület peremén található, részben műemléki védelem alatt álló épületekből egyetemi kampuszt hozott létre. A CEU folyamatos beruházásokkal javarészt magántőkéből fejleszti az épületegyüttest már 25 éve. Az építészeti projektek irányelveiben mindig a múltbéli emlékek megőrzését és a jövő értékeinek előremutató összekapcsolását vették alapul.
A belvárosi egyetemi kampusz jelenlegi tagjai a klasszicista Nádor utca 9. (régi Festetics-palota) és a bravúrosan, közvetlenül mellé felhúzott szárny, az utcafrontról nem látható modern Faculty Tower (1995.); a diszkréten szecessziós épület, a Nádor 11. (1997.) és a 2016 őszén átadott, részben átépített, részben teljesen új, egybenyitott Nádor utca 13-15. oktatási, kutatási centrum. A CEU-hoz tartozik még az Október 6. utca 12. alatti ház egy része is (2004).
A felújítási, bővítési projekteket hosszas, minden szempontot körbejáró, a legjobb megoldásokat kereső, elemző évek előzik meg. A tervek kiindulópontja: visszanyúlni a belvárosi negyed 200 éves jegyzett múltjának építészeti gyökereihez, felhasználva az építészet jövőbe mutató trendjeinek ismereteit. Az Egyetem első nagyobb bővítő és renovációs projektje 1995-re tehető. A felújítás során előkerült pár nyomasztó emlék is: az ‘50-60-as években a házban állomásozott katonai hírszerzés és ÁVH a pincében vallatóhelyiséget és börtönt működtetett. Az épület felújítása megtisztulás is.
A régi Festetics palota (Pollack Mihály) felújítását, átalakítását és a megbúvó torony építését a szakma és a főváros egyaránt díjazta. A projekt (építészek: Iványi László, Döbröntei Nóra, Iványi Lászlóné, Kaszás István, Papp Ottóné) a Magyar Építőművészek Szövetségének díját kapta és Budapest Építészeti Nívódíjat ért.
A most futó legfrissebb, a tervek szerint 2014-2020 között zajló, 3 ütemből álló megaberuházás funkionális célja a kampusz bővítése és az épületek teljes integrálása. Az első ütemben 2016 őszére a Nádor utca 15. alatti telket (14200 m²) beépítették és a 13. alatti épületet átalakították (tervezőirodák: O’Donnell + Tuomey Ltd., M-Teampannon Kft.), a két épületet összekapcsolva létrejött közös terek, homlokzat és mindkettőt lefedő zöld tetőterasz 40000 m²-esre szabta a komplexum alapterületét. Már ez az első, 20 millió eurós fázis a világ egyik legkiemelkedőbb oktatási épületévé tette a CEU-t.
„Azt szeretnénk, ha az új campuson az érződne, hogy Budapest számára készült és hogy szerves része a város örökölt kultúrtájának." (John Tuomey)
De miért a CEU a világ egyik legkiemelkedőbb oktatási épülete?
Megfelel a legmagasabb design és fenntarthatósági elvárásoknak. Az okos épületirányítási rendszer figyeli az épületekben lévő emberek számát, és ehhez igazítja a hőmérsékletet. A világítási rendszer kihasználja a természetes fény-árnyék hatást. A környezetbarát fejlesztés becslések szerint kétharmadával fogja csökkenteni a CEU jelenlegi energiafogyasztását.
Hangsúlyt fektetnek arra, hogy az építkezés során körültekintő és fenntartható gyakorlatok valósuljanak meg, például a levegő minőségére való odafigyelés és a por csökkentésének tekintetében. A vezetőség törekszik a jó kapcsolat fenntartására a környékbeli közösséggel, szomszédos épületek lakóival. Figyelmet fordítanak arra is, hogy az építőmunkásokkal a feladatok során az anyanyelvükön történjen a kommunikáció.
Az új egység nyugalmas, modern és kellemes környezetet biztosít a hallgatók, az oktatók és a kutatók számára. Tágas és összefüggő tereket, különtermeket, a legújabb audiovizuális és egyéb technikai szolgáltatásokat biztosítja. Több nagyobb méretű, rendezvényszervezésre is alkalmas közösségi, multifunkciós teret hoztak létre, amelyek nemcsak oktatási célra használhatók, hanem kulturális események, konferenciák, meetingek szervezésére is. A földszinti kávézó, az első emeleti étkező az épület publikus részei, és négyemeletes könyvtár mindenki számára nyitott.
A legfejlettebb multimédiás technológiával, érintőképernyős interaktív táblákkal, digitális órarend-kijelzőkkel, önműködő villannyal, kiváló akusztikával teszik élménnyé a tudásszerzést és annak megosztását. a tanszékek az egység megtartása mellett adnak helyet különbözőségeknek. Építészetileg olyan megoldásokat kerestek, ami képes összekapcsolni az egyébként egymással soha nem találkozót.
A tervezési nehézségekről, városszerkezeti összefüggésekről, az átriumos beépítésről korábban ITT írtunk.
“Olyan épületet akartunk létrehozni, ahová akár afrikaiként, akár európaiként lépsz be, az nem kelti az elveszettség, a hely-nélküliség érzését, hanem befogadó, átlátható, az emberek a sajátjuknak érzik, kényelmes és megnyugtató számukra" (John Tuomey)
Hazai és nemzetközi építészeti elismerések
2015. Building Research Establishment Environmental Assessment Methodology (BREEAM) (tervezési szakaszban) fenntartható épületek felmérése alapján: „Nagyon jó" minősítést kapott felsőoktatási intézményként Közép-Kelet-Európában elsőként, kontinentális Európában másodikként
2015. Az Év Tervezett Projektje cím birtokosa
2016. Média Építészeti Díj épület kategória döntőse
2016. Év Új Ingatlanfejlesztése döntőse
2016. Év Homlokzata középület kategória nyertese
2017. Budapest Építészeti Nívódíja
2018. ArchiDaily építőipari magazin: Oktatási Épületek kategóriában jelölt
2018. Royal Institute of British Architects (RIBA) pályázatán a nemzetközi mezőny első 20 nyertese között
Élmény-tanulás, relaxációs környezet – ja, nem is, inkább a feketeleves
Oké, akkor most minden adott egy új lendülethez: nyugodt atmoszféra, fúziós kutatások, világbéke. De míg Michael Ignatieff, az Egyetem rektor-elnöke büszkén fűzte mondatai közé, hogy a fejlesztés megmutatja a CEU elkötelezettségét a főváros és Magyarország iránt, addig a háttérben már főtt a feketeleves (Lex CEU). A méreg lassan csepegett le, fokozatosan vált világossá, szűkült két hónappal ezelőttig a tér: a kormány nem tűri meg a CEU-t Magyarországon.
2019. január 1-től nem vehet fel új hallgatót a budapesti egyetem amerikai diplomát adó képzéseire. (A diákok 97%-a amerikai diplomát adó oktatásban vesz részt.) A CEU elköltözik, egyszerre kényszerül sakkozni és zsonglőrködni a hallgatókkal, oktatókkal, az adminisztrációs testülettel, az ingóságokkal, a férőhelyekkel – mindennel, amit eddig, 25 év alatt megteremtett Budapesten. Az épületek és a beruházások maradnak. Hiába voltak a tüntetések, a nemzetközi és magyar tudományos élet szinte teljes kiállása, a 15 Nóbel-díjas aláírás, az Európai Bizottság megintése, a szép szó, a düh, a diplomácia, a kérés, a türelem. A CEU 97%-a Bécsbe költözik.
“Mindamellett, hogy dolgozunk a bécsi kampusz előkészítésén, Budapest marad az otthonunk." (Michael Ignatieff)
Bécsi kampusz, pavilontelep, Otto Wagner és a rettegés foka
Bécs szép hely, olyan európai. Már elindult az Egyetem oktatásának osztrák akkreditációs folyamata, az új helyszínről tárgyalnak. Bécs nyugati peremén lévő, (14. kerület) körülbelül 70.000 m²-es területű pavilontelep harmadáról van szó. A 20. század fordulóján kialakított egybefüggő, dombos-fás, parkos városrészen 61 pavilon áll, ebből 15-17-et foglalna el az új kampusz. A pavilonok között van lakott, így például az Otto Wagner Kórház egységei, ahol ma is pszichiátriai központ működik. A helyszín több épülete műemlék. Az intézményt 1907-ben alapították Bécs híres főpolgármestere, a keresztényszocialista Karl Lueger idejében. A pavilonrendszerű telep beépítési tervét Otto Wagner készítette, de a legtöbb pavilont az olasz származású Carlo von Boog jegyzi. A telep legkiemelkedőbbje a St. Leopold templom, a bécsi szecesszió egyik legszebb lenyomata – építészetileg egyedülálló turistamágnes.
A bécsi St. Leoplod templom 1904 és 1907 között épült Otto Wagner (1841-1918) tervei szerint, a kor legnagyobb és legmodernebb pszichiátriai szanatóriumával párhuzamosan. A tengerszint felett 310 méteren aranyló templomot személyesen Ferenc József császár avatta fel 1907-ben. Az egész vidék kifejezetten zen hangulattal lebeg a fák között, távolról nézi a várost. A szecessziós emlék bejáratát négy hatalmas bronz angyal vigyázza aranyszárnyakkal. Az angyalok egy magyar szobrászművész, Simkovics Othmar (1864-1947) munkái.
Csak ritkán fordul elő, hogy az építészéről neveznek el egészségügyi intézményt, de Wagner esetében így történt. Nem véletlen, ő az osztrákok Lechner Ödönje, városépítész, tanár; számos épület (köztük több középület) fűződik nevéhez Bécs belvárosában. Historizáló nagymester és a bécsi szecesszió vezéregyénisége. Wagner megkerülhetetlen, nagyformátumú építész, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga tervezője, tavaly volt halálának 100. évfordulója.
A helyszín rettenetes emlékeket őriz. A II. világháború alatt, az Anschluss után a náci eutanázia program egyik központja volt. Kísérleteket végeztek a mentálisan, pszichésen vagy fizikailag fogyatékos gyerekeken, éheztették és megölték őket. A háború elleni háború örök emlékezetéül, egyben a meggyilkolt gyerekek elmékére 772 "fényszelet" ég a telepen álló szecessziós színház előtti nagy, zöld területen. Az egyik pavilonban állandó kiállítás is látható a témához kapcsolódó, archív dokumentációs anyagokból.
Mit ígért anno a CEU?
Társadalmilag és erkölcsileg felelős, intellektuális vizsgálódást szolgáló, haladó szellemiségű kutatási és oktatási intézményt. Egyedülálló oktatási programot, ami a nagy amerikai egyetemek tudományos tradícióira és a közép-európai szellemi hagyományokra épül. A tanári kar, a hallgatók nemzetközi sokszínűségével és a társadalom elhivatott szolgálatával a térségre jellemző zárt, kommunista örökség levetkőzését és transzformálását, szabad politikai gondolkodást és a szabad gondolkodókat.
Mit adott nekünk a CEU?
Angol nyelven mester- és doktori képzéseket a társadalomtudományok, a bölcsészettudományok, a közgazdaságtudomány, környezettudomány- és politika, a jog, a hálózati tudomány, a kognitív tudomány és a matematika területén. Itt működik Közép-Európa legnagyobb angol nyelvű szakirodalmi gyűjteménye. Bőséges anyagi és szellemi javakat, az egész világon elfogadott diplomát, kulcsot a jövőhöz.
A CEU nemcsak oktatási, hanem kutatási tevékenységével is a világ élvonalában van, beágyazottan működik nemzetközi és hazai tudományos színtereken. Sok felsőbb éves CEU-s tanít térítésmentesen angol nyelven magyar partneregyetemeken, mert még mindig kevés az angolul oktatni tudó ember Magyarországon. Kurzusait tandíjmentesen hallgathatják a magyar egyetemi szakkollégiumok hallgatói. A CEU-nak több egyetemmel és akadémiai kutatóintézettel van közös, forintmilliárdokat jelentő kutatási programja. A támogatásokat nem országok vagy egyetemek, hanem a kutatók kapják. Ha a kutató más országba költözik, viszi magával a projektet is. 2019. január 1-ig közel 10.000 magyar hallgató szerzett CEU-s amerikai diplomát Budapesten.
Mára Magyarországon és világszerte is a CEU lett a késő ókori, középkori nyugati, és bizánci kereszténység tanulmányozásának egyik legfontosabb központja. Az Egyetem professzorának, Perczel István munkásságának köszönhetően az indiai őshonos Szent Tamás kereszténység tanulmányozásának a CEU a legjelentősebb intézménye a nyugati világban.
“Önök sokat beszélnek az üldözött keleti keresztények megsegítéséről, de sohasem kerestek meg bennünket, hogy szakmai tanáccsal szolgáljunk ehhez, hanem propagandájukban örökké csak a gender studies-t említik, mintha a CEU pusztán csak ebből állna, és nem volnánk a keresztény kultúra megőrzésének és oktatásának központja is." (Perczel István)
Mégis akkor mi lesz most?
A bécsi kampusz kialakításával kapcsolatban még semmi sem biztos. A tervezett helyszín sok megoldandó kérdést vet fel. A központtól viszonylag messze fekvő területen minimális szolgáltatás érhető el helyben, nem elégséges az infrastrukturális háttere, az épületek teljes átalakításra szorulnak. Hatalmas beruházást igényelne a működőképes állapot megteremtése.
Ami biztos, hogy ősztől körülbelül 800 fő ideiglenes elhelyezését kell megszerveznie a CEU-nak Bécsben oktatási és lakhatási szempontból, a szükséges eszközparkkal együtt, megadva az új hallgatóknak is azokat a szolgáltatásokat és lehetőségeket ebben az átmeneti időszakban, amit eddig a korábbi diákok is megkaptak. Hatalmas feladat előtt áll az intézmény – feleslegesen – és mi leginkább csak drukkolhatunk neki.
CEU és tudományosság
A Közép-európai Egyetem (CEU) működését 1991-ben kezdte Prágában alig több mint 100 hallgatóval, akik 20 különböző, elsősorban közép- és kelet-európai országból érkeztek. Az Egyetem 1993-ban költözött Budapestre. A CEU-n mára több mint 100 országból érkezett, megközelítőleg 15.000 diák szerzett érvényes diplomát. Nem is akármilyet, az intézmény oktatási programját a 200 legjobb képzés között tartják számon nemzetközi viszonylatban, sőt egyes képzései az 50 legjobb közt szerepelnek.
Mára Magyarországon és világszerte is a CEU lett a késő ókori, középkori nyugati, és bizánci kereszténység tanulmányozásának egyik legfontosabb központja. Az Egyetem professzorának, Perczel István munkásságának köszönhetően az indiai őshonos Szent Tamás kereszténység tanulmányozásának a CEU a legjelentősebb intézménye a nyugati világban.
Jelenleg 1500-1600 hallgatójával és 600-700 fős oktatói, vezetői és adminisztrációs testületével bő másfél éve működik teljes bizonytalanságban.
Provaznik Ariel
