Budapesti barnamezős beruházások – A kőbányai sörgyárak fejlesztési lehetőségei
A fővárosban több ezer hektárnyi jelenleg kihasználatlan egykor ipari nagy, egybefüggő ingatlan, úgynevezett barnamezős terület található, melyek fejlesztése meghatározhatja bizonyos városrészek jövőképét. Ilyen például a kőbányai sörgyárak épületállománya. Hogyan lehet revitalizálni az ehhez hasonló területeket? Hogyan emelhető vissza a főváros gazdasági, társadalmi és környezeti szövetébe? Milyen lehetőségeket hordozhat magában? Sipos Fanni a MUT Diplomadíjával jutalmazott kutatásában, ezekre a kérdésekre keresi a választ.
Az Európai Unió egyre nagyobb hangsúlyt fektet a tagállamokban lévő barnamezős területek revitalizációjára. A környezetterhelés, a negatív városkép, az ipari örökségek folyamatos romlása mind kapcsolható a barnamezős területek problémaköréhez. Budapesten több mint 2000 hektáron helyezkednek el elszórtan a fejlesztésre váró barnamezős területek, így a kormány- és a várospolitika is aktívan foglalkozik a témával. Az elmúlt években több budapesti fejlesztési terv készült a területek revitalizációjára, átalakítására, amely a rozsdaövezeti akcióterületek vizsgálatát tartalmazza.
A budapesti barnamezős területek közé tartozik a kőbányai sörgyárak épületállományainak jelentős része, melyek a hazai ipari épített örökség elemei. A régi „sörváros" nagy múltú hagyományokkal rendelkezik. Mára az egykor jól működő, régebben több alkalommal „magyar München"-nek nevezett sörnegyed épületeinek és területeinek nagy hányada kihasználatlanul áll, ezért állapota folyamatosan romlik.
Ilyen a Dreher család régi sörgyára és a hozzátartozó Havas/Dreher-villa, illetve a jelenleg is műemlékvédelem alatt álló Fővárosi Serfőzde, amely a mai M47 Vállalkozói park része (régi Konzervgyár), továbbá a régi Polgári Serfőzde, melynek egy része mára üres telekként áll a Téglavető utca sarkán. Kivételt képez az Első Magyar Részvény Serfőzde, amely már az Asahi Csoport tulajdonában van és a mai napig eredeti funkcióját töltheti be, illetve részben a Fővárosi Serfőzde, mivel területén 2014 óta négy kisüzemi sörfőzde (ma már csak három) üzemel és igyekszik kihasználni a nagy hagyományokkal rendelkező sörgyári terület adottságait.
A jelenlegi helyzetet, aktualitásokat szemlélve továbbra is felmerülhet a kérdés: Hogyan lehet revitalizálni az ehhez hasonló területeket? Hogyan emelhető vissza a főváros gazdasági, társadalmi és környezeti szövetébe? Milyen lehetőségeket hordozhat magában, melyek segíthetik a terület funkcióváltását? Hogyan lehet az ipari örökségek történelmét és múltját eszközként használni a tudatos városmarketing és brand kialakításához? A kutatás fő célja volt ezen kérdésekre választ találni, feltárva az említett kőbányai sörgyárak épületállományainak fejlesztési lehetőségeit és megoldási javaslatokat megfogalmazni a fejlesztést akadályozó/befolyásoló tényezőkre.
Kitekintésként érdemes megemlíteni a „creative spaces" elméletét, amely a városfejlesztésben egyre nagyobb szerepet tölt be. A magyarul "kreatív tér" elnevezésű szemlélet hozzájárulhat a sikeres barnamezős beruházásokhoz, kifejezetten az ipari műemlékek revitalizációjához. Toronto kiváló példa ebben az esetben, mivel az úgynevezett Distillery negyedben a whiskey, illetve más szeszesitalok lepárló üzemeiből mára kulturális központot fejlesztettek.
A fő kérdés az, hogy a „torontói minta" barnamezős fejlesztésének sikeressége miben rejlik.
Több városfejlesztő szerint a siker egyik tényezője a szeszgyártás hagyománya és trendjei. Eszerint az ilyen ipari örökségek mára az egyre divatosabbá váló kézműves szeszgyártás és látványsörfőzés kulturális tereivé válhatnak. Főként a mai trendek és divat miatt, miszerint egyre inkább nő a kereslet az úgynevezett élményvásárlásra, egyedülálló környezetre, ahol magas hozzáadott értékű, de a hagyományoknak megfelelő termékeket vásárolhatnak.
A meglévő adatbázisok elemzésén kívül, kutatási módszerként szolgált a személyes megkérdezésen alapuló kérdőívek felvétele, mely a mai sörfogyasztási trendeket, a hazai sörök ismeretét, Kőbánya városképéről alkotott véleményeket és a kerület tömegközlekedésének minőségét tárta fel. A kérdőívek kiértékelésével elmondható, hogy a megkérdezettek többsége pozitív „jelkép"-ként említette a Kőbányán található régi söripari vágányokat, a kőbányai pincerendszert, a víztározót, a régi sörgyárakat. Tehát a hagyományokra támaszkodva ezen ipari örökségek köré kiváló „brand"-et lehetne építeni. A helyi szereplőkkel készített interjúk során azonban nem csak a fejlesztési- és együttműködési lehetőségekre derült fény. A felmérések alapján elmondható, hogy Kőbánya igencsak kiesik a jól ismert és megközelíthető fővárosi kulturális terek csoportjából, így felmerülhetnek infrastrukturális problémák.
Az interjúalanyok többször említették a rendezetlen tulajdonviszonyi rendszeren túl, (ami a barnamezős területek esetén gyakori) a széthúzó érdekek és a szélsőséges igények okozta problémákat, melyek a legkomplexebb megoldásokkal is nehezen küszöbölhetők ki. Továbbá a műemlékvédelmi revitalizáció szigorú követelményeit és magas költségeit is többször említették a megkérdezettek, melyek szintén akadályokat görgethetnek a fejlesztések elé.
Fontos megemlíteni a folyamatban lévő, a sörgyárak területére pozitív hatással bíró fejlesztéseket. A Közlekedési Múzeum megnyitása, a tervezett, kőbányán átívelő körvasút és az összekötő hidak megépülése az egész kerületet versenyképesebbé teszi és a sörnegyed fejlesztése különösen aktuálissá válik ezáltal. Akár teljes egészében megváltoztathatják a környéket az újabb és újabb szolgáltatások megjelenései, amelyek a kerület gazdasági fellendüléséhez is vezetnek, továbbá a befektetési „kedvet" is növelhetik.
Mivel a fejlesztési lehetőségek kutatása igen összetett, így további lehetőségeket adhat a tulajdonviszonyi rendszer, a területekre vonatkozó bérlési rendszerek és konstrukciók kutatása. Azonban fontos megemlíteni a váratlan, járvány okozta helyzetet, amely több gazdasági átalakulást indukálhat a jövőben, így ezeket a folyamatokat érdemes nyomon követni a városfejlesztési tervek elkészítése során.
Sipos Fanni
Szerk.: Sulyok Georgina
Irodalomjegyzék:
BFVT (2015): Barnamezős területek katasztere URL: https://budapest.hu/Documents/V%C3%A1ros%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9si%20F%C5%91oszt%C3%A1ly/_0_Metodika.pdf (Utolsó letöltés dátuma: 2020.05.13.)
Evans G., Ford J., Gertler MS., Tesolin L., Weinstock S. (2006).: Strategiesforcreativespaces: Lessonslearned (London: London DevelopmentAgency) https://www.researchgate.net/publication/268424703_Strategies_for_Creative_Spaces_and_Cities_Lessons_Learned Utolsó letöltés: 2020.05.05.
Faria K. (2011): The role of adaptivereuse in building resilienceurbancommunities: a case-basedreview of praxis in Toronto, Ontario. Ryerson University in partialfulfillment of therequirementsforthedegree of Master of Planning in Urban Development Toronto, Ontario, Canada, 2011.
Fővárosi Önkormányzat (2019): Budapesti Mobilitási Terv 2030-III. Projektadatlapok. URL: https://budapest.hu/Documents/Budapesti%20Mobilit%C3%A1si%20Terv%202030/III_BMT_Projektlapok_Kgy_ut%C3%A1n%20jav%C3%ADtott_20190531[1].pdf (Utolsó letöltés dátuma: 2020.05.13.)
Katona Csaba (2015): Töréspont. Az első világháború hatása a magyarországi sörgyártásra, különös tekintettel Budapestre. In: Budapesti hétköznapok, 1914. A Nagy Háború Hátországának életképei. Szerk. Toma Katalin–Török Péter. Budapest, 2015. 141–152.
Martin Pilsitz (2016).: A 19. századi sörfőzdeipar épület- és építménytípusai – Sörcsarnokok, logisztikai központok, jégtavak, jégvermek és hűtőházak. Architectura Hungariae XV. évf. 2. sz. pp. 106-116.
Mathews V. K. (2010).: Placedifferentiation: RedevelopingtheDistilleryDistrict in Toronto. Doktori disszertáció, Toronto: Department of Geography University of Toronto
Mmkm.hu (é.n.): Folytatódhat az új Közlekedési Múzeum Előkészítése URL: https://www.mmkm.hu/hu/hirek/folytatodhat-az-uj-kozlekedesi-muzeum-elokeszitese (Utolsó letöltés dátuma: 2020.05.10.)
Műemlékem.hu (é.n.): Adatbázis a védelem alatt álló objektumokról. URL: https://www.muemlekem.hu/muemlek (Utolsó letöltés dátuma: 2020.05.15)
Sziklainé Lengyel Zsófia (2019): Drehertől Dreherig. Dreher Sörgyárak Zrt. pp.10-107.
Thedistillerydistrict.com (é.n.): The DistilleryHistoricDistrict URL: https://www.thedistillerydistrict.com/about/ (Utolsó letöltés dátuma: 2020.05.13)
