Épületek/Középület

Cifra kémény, körkemencék és nyerstégla – Zsolnay Negyed, a Pirogránit udvar épületei

2012.06.28. 14:40

A Pirogránit udvar körül csoportosul a Zsolnay Kulturális Negyed egyik legszebb ipari épületegyüttese, amely Pintér Tamás János, Mórocz Tamás és Papp Glória vezető tervezők elképzelései alapján született újjá. A felújított pirogránit műhely csarnoka mellett a terület egyetlen új eleme a rendezvényterem, amely klímahomlokzatával frissességet csempész az udvar hangulatába, telepítésével pedig a helyszín közlekedési kapcsolatait is gazdagítja.

A Zsolnay Kulturális Negyed talán legszebb ipari épületegyüttese található a Pirogránit udvarban. Az itt lévő körkemencék és a sómázas kemence ipartörténeti emlékek. Nevét az itt gyártott pirogránit termékekről kapta. A „piro" előtag a magas hőmérsékleten való égetésre, a „gránit" a termékek szilárdságára, tartósságára utal. A porózus szerkezetű anyag sav- és fagyálló, ezért sem a nedvesség, sem a hideg, sem a szennyezett levegő nem támadja meg. Ezért kiválóan alkalmas épületkerámiák, tetőcserepek, kályhák és kandallók készítésére. Ybl, Lechner, Lajta, Steindl szívesen alkalmazták.

A Zsolnay-gyár tevékenysége az elmúlt évtizedekben egyre kisebb területre korlátozódott. Ez teremtett lehetőséget a kulturális negyed-koncepció megvalósítására a gyár által átengedett területen. A termelés kiköltözése előtt a Pirogránit udvar újabb épületeiben folyt munka, a régebbi épületek régóta üresen álltak. A teljes épületegyüttes nagyon leromlott állapotban volt. Igénytelen toldalék épületek, bővítmények uralták el a belső udvart, helyenként teljesen elfedve az eredeti homlokzatokat.

A tervpályázatkor született tervezési program szerint a Pécsi Ifjúsági Központ volt a terület fő használója, a belvárosban működő ifjúsági ház örököseként. Mellette jelentős teret kaptak volna különböző civil csapatok, mint a Kortárs Művészeti Központ, a Labor és a Retextil csapata, illetve bérelhető műtermek, műhelyek épültek volna itt. A romló gazdasági lehetőségek sajnos fokozatosan szűkítették a tervezési programot a civil aktivitások kárára. Végül egy szervezet költözött ide, az Ifjúsági Házzal összevont Pécsi Kulturális Központ, de ők is csak a 28, 78-as épületekbe. A régi épületek (E 26, 27) tervezett belső kialakítása végül nem valósult meg. Felújításuk csak kívülről készült el, belső kialakításuk jövendő használatuk függvénye, amely még nem dőlt el.

Az E 26 Pirogránit üzem (1866-1903) és az E27 Kályhagyár (1890) épületei a 6-os út és a Major utca sarkán L alakban összeépülve zárják az udvart. Ezek az épületegyüttes legszebb házai, amelyek az udvar karakterét megadják. Az épületek egységes téglaarchitektúráját kívül a kémények, belül pedig a kemencék teszik igazán egyedivé. A fő feladat az átépítések, hozzátoldások elbontása és eredeti állapot helyreállítása volt. Itt semmilyen mai beavatkozást nem tettünk - erre az udvar szemközti házainál nyílt lehetőség. 

Az E 28 Pillérvázas csarnok az egykori új pirogránit műhely (1970) felújításaként készült el. Az épület furcsa pozícióját a korábban itt állt épülettől örökölte, amely hasonló ferdülő beépítéssel nyílt rá az udvarra. Pillérvázas rendszerű, nagyobb belmagasságú terekkel rendelkezik, ami jó hasznosíthatóságot kínált - megtartását elsősorban ez indokolta, zord külseje ellenére. Az épület építészeti problémája az volt, hogy csúnyán ráépült a mellette lévő műhelyépületre. Egy traktust lebontottunk belőle a kettő találkozásánál, ezzel kiszabadítva a műhelyépület letakart homlokzatát. Így egy jó hangulatú sikátor jött létre, ahol fényt és levegőt juttattunk a sűrűn beépített részbe. Az épület homlokzatát igyekeztünk kortárs módon megújítani, de az eredeti pillérvázas struktúra megmutatásával, és a tégla használatával. A földszintje az épületegyüttes fogadótere, egyben itt működik a Bárcsak kávézó. Az emeleten képzőművész műterem működik.

Az E 78 rendezvényterem az épületegyüttes egyetlen új eleme. A korábban itt állt Pirogránit égető csarnok (1970) acélvázas, hullámpalás egyszerű épület volt. Ezt bontásra ítéltük, a helyén egy nagyobb méretű rendezvényterem elhelyezésére nyílt lehetőség, ami a negyed koncepciójának fontos része volt. Az új épület pozíciója az elbontottal megegyező lett az udvar zártságának megtartása érdekében, ugyanakkor az új épület nem tapadt rá nyugat felé a kályhagyár épületére, így kiszabadult ez a korábban takart homlokzat is. Ugyanakkor az így létrejövő útvonal új megközelítést ad az udvarnak, és csatlakozást kínál a teljes kulturális negyeden áthaladó látogatói útvonalra, amely innen a Bóbita Bábszínház irányába folytatódik.

Az épület kopolit üveg homlokzata egy átszellőztetett klímafal. A mögötte lévő nagyterem teljes elsötétíthetősége miatt zárt homlokzatot kapott. Az elé húzott üveg „függöny" a rendezvényteremnek, mint a központi közösségi funkciónak ad hangsúlyt. A homokfúvott idomüveg kortárs, ugyanakkor semleges megjelenését a régi ipari épületek eleganciájához jól illeszkedőnek gondoltuk, egy olyan elemnek, ami frissességet visz az udvarba.

Az Udvar az épületegyüttes központja. Leghangsúlyosabb eleme a szoborszerűen magában álló Cifra kémény. Funkciója szerint alkalmi rendezvénytér, akár nagyszabású koncertek rendezésére is alkalmas, ezért nagy része üresen marad. Az udvarnak eredetileg csak egy bejárata működött, a műhelyépület kapuáthajtóján át a pirogránit felirat alatt. Most újabb bejáratot kapott az új 78-as épület elhúzásával, ami az udvar átjárhatóság miatt fontos szempont volt.

A Cifra kémény (1883-1891) a kályhagyár kemencéinek gyűjtőkéménye volt, amelyekkel ún. rókatorok-csatornákon keresztül volt összekötve. Nevét kerámia díszeiről kapta. Szabadon álló pozíciója a körülötte lévő épületek elbontásával állt elő, így tudott igazán az udvar meghatározó elemévé válni. A kémény kissé ferde állapota számos statikai vizsgálatot eredményezett. A szerkezetét alapmegerősítés, illetve a teljes kémény falazatának átvizsgálása és javítása tette stabillá, kerámia díszeit restaurátorok hozták rendbe.

Pintér Tamás

Többek között a Zsolnay Pirogránit Udvar is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.