Civilek a Palotanegyedért

A Tavaszmező utcai Roma Parlament épületének megmentése kapcsán már esett szó arról a civil kurázsiról, értékmentésről, vagy ha tetszik egy formálódó új identitás-meghatározásról, ami alakulóban van Józsefvárosban. A nyolcadik kerület másik végében, a patinás fertályban egy másik civil kezdeményezés, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület tevékenységéről azonban még nem esett szó.
Biczó Gabi cikke.

A Civilek a Palotanegyedért Egyesületet 2008 tavaszán hozták létre a környék lakói azzal a céllal, hogy saját aktivitásukkal segítsék a negyed fejlődését. A civilek akciója egy faültetési kezdeményezéssel indult meg, mára azonban sokrétű tevékenységgé nőtte ki magát. A Krúdy Gyula utca egyik üzlettulajdonosa, Szűcs Péter (a később megalakult egyesület elnöke) végiglátogatta az utca boltjait, vendéglátóhelyeit, elkezdett beszélgetni a lakókkal, annak érdekében, hogy az utcában kipusztult fák helyére újakat ültessenek.

„Az ültetés szervezése során kapcsolatba kerültünk az önkormányzattal, ahol szintén nagyon pozitívan értékelték ezt az alulról jövő kezdeményezést” - meséli a Civilek a Palotanegyedért Egyesületet (CaPE) lakossági részének vezetője, Győri Judit.

Több önkormányzati politikus azonnal belépett a civilek közé, és nem csak munkájukkal, de pénzzel is támogatták a kertészkedési akciót. A munka során összeszokott csapat elhatározta, hogy nem áll meg a faültetési akciónál, hanem tovább dolgoznak a negyed jövőjéért. A civileket sok vád érte amiatt, hogy politikusok is beszálltak a kezdeményezésbe, de Győri Judit hangsúlyozza, hogy politikamentes, a negyed jövőjéért tenni akaró egyesületről beszélhetünk.

Noha a környék lakói és vállalkozói befolyást szeretnének gyakorolni a környék sorsára, a döntéseket mégis csak a politikusok hozzák - ha tetszik, ha nem. "Eredményesebb egy civil kezdeményezés szempontjából, ha partneri viszonyt alakít ki a helyi döntnökökkel, jól artikulálja szempontjait és érdekeit" - véli Judit.

Az egyesületnek négy tagozata van, ami tükrözi a negyed adottságait: vendéglátós, egyéb vállalkozói, művészeti és lakossági tagozat. A civilek kulturális fesztivált szerveznek, pályázatot hirdetnek a Palotanegyed kulturális örökségének megóvása és ismertté tétele érdekében. A CaPE arra törekszik, hogy a Palotanegyed zöldfelületeit növelje, rendben tartsa, parkosítsa. Saját érdekeinek képviselete mellett gyakorlatilag közfeladatokat lát el. Mert természetesen mindez nem a helyi lakosok, hanem optimális esetben az önkormányzat dolga lenne.

A civilek a negyedbeli lokálpatriotizmust is erősíteni akarják, a palotanegyedbeli identitás megfogalmazásával, erősítésével. „Öt-hat éve beszélhetünk arról, hogy kialakult egyfajta Palotanegyed-identitás” - mondja Győri Judit. Éppen ezért az egyesület az ötven éve itt élő kisnyugdíjastól az újonnan beköltöző fiatalokig mindenkit megpróbál bevonni, kísérletet tesz arra, hogy az itt élők között kötődés, civil kapcsolat is kialakuljon. Az egyesület tulajdonképpen egy értékmentő központ: megpróbálja egybefogni a helyi érdekeket, a negyedbeli fejlesztésekre irányuló önálló tevékenységeket, magára vállalva az ehhez szükséges szervezési feladatokat is.

Kevesek számára ismert, hogy a Palotanegyed tavaly júniusban részönkormányzattá alakult. „Az önkormányzati törvény lehetőséget ad arra, hogy részönkormányzat alakuljon, mert elképzelhető, hogy speciális feladata vagy funkciója van egy adott területnek”- magyarázza Győri Judit a részönkormányzatiság lényegét. A negyed részönkormányzattá válásának előzménye a józsefvárosi önkormányzat Európa Belvárosa címmel meghirdetett kerületfejlesztési programja, amely kifejezetten a Palotanegyed értékeire alapozva adna lendületet a kerület gazdasági-szellemi fejlődésének. Ez eredetileg három önkormányzat, a VI., a VII. és a VIII. kerület közös programjaként készült el, ám ma már kizárólag a Palotanegyedre koncentrálódik, s amelyben összehangolt városfejlesztési feladatok szerepelnek, például házfelújítások vagy köztérfejlesztés.  (A programot a CEE Future 2007–2013 Fejlesztési Fórum októberben a leginnovatívabb gazdaságfejlesztési projekt címmel tüntette ki.)

A részönkormányzatnak nincs önálló költségvetése, önálló döntéseket nem hoz, de van véleménynyilvánítási joga. A testület - amelynek összetétele három politikusból és nyolc civilből (köztük egy iskolaigazgatóból és egy jezsuita atyából) áll - véleményezheti a városrészt érintő önkormányzati döntéseket. „A cél mindenesetben az értékmegőrzés” - hangsúlyozza Győri Judit. Az Európa Belváros Program részletkérdéseinek kidolgozásában egyébként megállapodás is született a CaPE és a Rév8 között. A szerződés lényege, hogy minden döntésnél konzultációs és véleményezési joga van a CaPE-nak, a Rév8 garantálta, hogy bevonja a döntésekbe az egyesületet, a civilek szakértőit meghallgatja.

A negyed aktuális ügyeit érintő kérdésekre Győri Juditot a Pollack Mihály téri pavilonok kapcsán elmondta, hogy: „Bontani kell a pavilonokat, de ez még nem történt meg. Mindenképpen szeretnénk erről is egy lakossági fórumot rendezni, valamikor nyár elején.”  Az Európa Belvárosa Program keretében az önkormányzat tervezi több, Palotanegyedbeli utca és tér megújítását. Első lépésként nyártól, a Krúdy utca lezárása és sétálóutcává alakítása a Szentkirályi-Horánszky utcák között. A kiviteli tervek véglegesítése előtt azonban a CaPE vitára és véleményezésre bocsájtja a terveket, amelyek az egyesület honlapján nyilvánosságot kaptak.

Úgy tűnik, hogy elindult valami Józsefváros Palotanegyedében azzal, hogy az itt lakókban megszületett az igény: formálják, alakítsák közvetlen környezetüket.

Biczó Gabriella