Co-working iroda, Budaörs – Nyiri Csongor diplomamunkája
Nyiri Csongor az elmúlt években fellépő krízishelyzetekre reflektálva tervezte meg diplomatervét a BME Exploratív Építészeti Tanszékén. Egy olyan közösségi irodát tervezett, ami teret ad a rugalmas munkavégzésnek, CLT szerkezetének köszönhetően pedig alacsony szén-dioxid kibocsájtással jár.
Témaválasztás
Az elmúlt években több olyan súlyos probléma is fellépett, ami alapjaiban változtatta meg a hétköznapjainkat, mint a járvány, az energiaválság, a háború stb. Ezek több szempontból is ihlették a diplomamunkámat. Először is a járvány következtében felértékelődött a vidék a természet közelségével, másodszor pedig megváltozott a tanuláshoz és a munkához való hozzáállásunk. Világossá vált, hogy a munkahelyünk ott van, ahol vagyunk, legyen szó a jól ismert home-office-ról, vagy éppen egy kávézóról. Továbbá Erasmus-részképzésemnek köszönhetően Finnországban tanulhattam a fenntartható építészetről, amelynek a tanulságai hatást gyakoroltak a szerkezetválasztásomra és az épület alapvető filozófiájára. Ezek fényében esett a választásom a diplomámként egy budaörsi helyszínű co-working irodára, ami egyszerre jelent egy nyugodtabb, kötetlenebb munkakörnyezetet, és reagál az említett problémákra.
Funkció
A co-working iroda egy alulról jövő kezdeményezés. A munkavállalói jogok az idő előrehaladtával folyamatosan nőnek, felértékelődnek, és ez élhetőbb, otthonosabb, inspiráló tereket követel meg. A co-working iroda – vagy magyarul közösségi iroda – egy olyan munkahelyi környezetet jelent, ahol az idejáró dolgozók közösségekben képzelik el a munkát, lehetőséget adva a munkaszünetek közti kötetlen beszélgetéseknek és egyéb munkaidőn kívüli tevékenységeknek. Fontos különbség a hagyományos irodával szemben, hogy a dolgozók egyenrangúak, nincs alá-fölé rendeltség, így főként kis létszámú vállalkozások vagy szabadúszók bérelnek helyeket. Ez azt eredményezi, hogy a belső terek sincsenek hierarchikusan tagolva, nincs igazgatói és dolgozói iroda különválasztva. A tervezés során azonban szempont volt a flexibilis alaprajz kialakítása, így a befektetői igényeknek megfelelően hagyományos iroda is kialakítható benne.
Helyszín
Budaörs történetében nagy változást jelentett a rendszerváltás, mely után a környék dinamikus fejlődésnek indult, és ez tart a mai napig. Földrajzi helyzetét tekintve szerencsés, hiszen a Budai-hegység vonulata határolja, ami gazdag természeti környezetet jelent és agglomerációként Budapest nyugati kapujának is tekinthető Érd mellett. A diplomám során vizsgált helyszín az M1-es autópályától északra nyúló területet érinti. A választott telek egy keskeny ~30 méter szélességű zöld sávban helyezkedik el, melyet a forgalmasabb Szabadság út és a forgalmilag alacsonyabb intenzitású Holdfény utca fog közre. A tervezés során a Szabadság utat vízválasztó határnak tekintettem, melyet északról fésűs telekosztású, kisebb szabadon álló családi házak határolnak. Délről azonban megjelennek a 4-5 szintes, nagyobb léptékű társasházak, irodaépületek, logisztikai központok. A közvetlen környezetben a szomszédos épületek közül kettőt emelnék ki. Az egyik a néhai Kóris János által tervezett mentőállomás épülete, a másik a Zsuffa és Kalmár Építész Műterem óvodája.
Én a mentőállomás sorába próbálok beilleszkedni és így meghatározni az átmeneti léptéket a két világ között.
A telek fontos jellemzője a domborzati viszonya. Egyrészről nyugat-keleti irányban van egy lejtése, másrészről a Szabadság út töltésként emelkedik ki, mely 4-5 méteres szintkülönbséget eredményez. Ez az adottság a tervezésre is kihatott. Jelenleg a telket csak a Holdfény utcáról lehet gyalogosan megközelíteni, de ezt átgondolva, a tervben lehetőséget adtam a Szabadság úti megközelítésnek is.
Koncepció – Anyaghasználat
Az épület 4 szintes. A pinceszinten vasbeton dobozként egy mélygarázs van kialakítva biciklitárolóval és gépészeti helyiségekkel, a földszinten vannak a közösségi terek, az emeletek pedig open-office terek. A terv koncepciójában továbbá szerepet kapott a finnországi Erasmus+ félévem, ahol többek között a fenntartható építészetről is tanultam. Emiatt a fa tartószerkezetet választottam a vasbetonnal szemben, így növelve a karbonsemlegességet. A CLT-nek az alacsony építési szén-dioxid kibocsátása mellett, elnyelő és raktározó tulajdonsága is van. További pozitívuma, hogy ez egy előregyártott szárazépítési technológiával készülő szerkezet, ezáltal a kivitelezés ideje lecsökken, gazdaságilag és megvalósíthatósági értelemben is jobban becsülhetővé/ütemezhetővé válik. Továbbá élettanilag is pozitív hatása van egy fa épületnek. Azonban az éremnek két oldala van. Hátránya, hogy mivel többnyire fenyőből készül, fákat kell kivágni, ami több kritikai kérdést is felvet. Ebből kifolyólag fontos, hogy fenntartható erdőgazdálkodásból kell származnia az alapanyagnak. Másik hátránya, hogy a megemelkedett faanyag árak miatt drágább is, mintha tisztán vasbetonból készülne a ház. Magyarországon a szigorú szabályozások vonatkoznak a fa épületekre, de ezt a tervezés során figyelembe vettem. A faanyag tömegéből kifolyólag, a léghanggátlási teljesítménye is alacsonyabb, így ez kiegészítő intézkedéseket igényel, mint az akusztikai álmennyezet, vagy vastagabb aljzatbeton.
Koncepció - Tömeg
A tömegkialakítás során horizontálisan osztottam az épületet. Cél volt, hogy a földszinten egy tömör posztamenst alakítsak ki, míg az emeleten a szellemi munkát kihangsúlyozva egy könnyű üvegezett doboz legyen, biztosítva a természetes fényt és a kilátást. Ezt a hatást egy külső hártyával erősítem fel, mely egyszerre térelválasztó és térelhatároló. Az épülettömbben átriumokat alakítottam ki, amelyek segítik a természetes fény és a természetes szellőzés egyenletes eloszlását. A hártya végig halad az átriumok előtt is, ezért az épület tömege csak a megközelítés során tárul fel igazán. A tájolás lehetőséget teremtett arra, hogy a valódi munkára alkalmas terek és a forgalmas Szabadság út közé egy tömörebb elválasztó kiszolgáló sáv kerüljön. A kialakítás során szempont volt a biofília vagyis az ember élő rendszerekhez kötődő pszichés kötődése, ezért könnyen elérhető kertkapcsolatot alakítottam ki az első emeleten és a földszinten egyaránt. Az épület környezetét tájépítészeti landscape elemekkel alakítottam, így a telek nyugati végében található ligetsarok is lehet a munka színtere.
Összegzés
Diplomatervemmel két dologra szerettem volna felhívni a figyelmet. Egyrészt funkciójával, mely elszakadni próbál a hagyományos iroda épületektől, ezáltal kísérletet tesz a XXI. század ideális munkahelyére, középpontba helyezve a járvány tanulságait, másrészt pedig megmutatni, hogy van más perspektíva is a budapesti, belvárosi irodahalmazon túl.
Nyiri Csongor
Szerk.: Hulesch Máté
