Cohousing, Budapest VIII. kerület – Balogh Eszter diplomamunkája

Balogh Eszter diplomamunkájában egy VIII. kerületi saroktelekre tervezett közösségi lakóépületet. Tervének kiindulópontja a lakhatási problémák enyhítése, azonban a ház részletein keresztül arra is törekszik, hogy az alapvetően egyszerű, gazdaságos építés mellett szerethető lakókörnyezet alakulhasson ki.

A cohousing Magyarországon ritka lakhatási forma, ezért törekedtem arra, hogy az épület a magyar viszonyok közt leginkább befogadható közösségi lakhatási formának adjon otthont. Az átlag jövedelműek lakhatási problémájának megoldását egy jelenleg erősen átalakuló félben lévő környezetbe, Józsefvárosba helyeztem. A választott terület a Dankó és Magdolna utca sarkán található keskeny, zártsorú beépítésű, frekventált elhelyezkedésű telek. Ugyan a jelenlegi épületállomány a környéken még felújítás előtt áll, annak értékeit, anyagait, felületeit és az utcaképét is figyelembe vettem a tervezés folyamán.

Több tömegkísérlet után az utcakép figyelembevételével alakult ki a végső forma. A keskeny traktusszélesség koncepciója a lakások átszellőztethetőségének igényéből fakadt. Telepítés tekintetében az épület klasszikus beépítési módot vesz fel, szigorúan igazodik a beépítési vonalhoz. A moduláris rendszerből építkező, változatos lakásösszetételű épület a közösséget szolgáló funkciókkal is ellátott, mint a földszinti játszóház, közös kert és tetőterasz, a kávézó és a szociális iroda. Ennek a rendszernek köszönhetően letisztult, bővíthető, kisméretű, de élhető terek jöttek létre.

A pinceszinten egy nagyobb közösségi autómegosztó vállalat részére bérbeadott automatizált parkolórendszer található, amely bevételi forrás lehet a lakóközösség számára. A földszinten található közösségi tereket belső udvar egészíti ki. A Grundkert közvetlen közelsége miatt a belső udvar szabadidős, közösségteremtő szerepe jelentős.

A választott alaprajzi rendszer fontos szempontja a családok diverzitásának megfelelő lakások létrehozása. A lakások négy megközelítőleg azonos nagyságú térre bonthatók: előtér és mosdó, konyha-étkező nappali, hálószoba. A bővítés ez utóbbi megduplázásával, vagy elvételével történik.

Tájolás szempontjából az utcafront felőli, észak-nyugati oldalon a nappali és a szobák, míg a gang felől a konyha és a megérkezés helyezkedik el. A konyha és a széles gang közti intenzív kapcsolat visszahozza a vidéki családiházak közvetlenségét és a szomszédokkal való kapcsolatot a városi életbe.

Az ötödik szinten a terasszal rendelkező lakások mellett helyet kapott egy, a lakóközösség számára kialakított szabadon felhasználható műhelylakás. Ez az alkotó-, közösségi tér lehetőséget biztosít az itt élők számára vendégek fogadására vagy további közösségi interakciókra.

Az épület modulokból történő felépítéséhez illeszkedik a választott félig előregyártott kéregpaneles szerkezet, mely időben és költségben hatékony építést tesz lehetővé. A lakások utca felőli falai látszóbeton felületként jelennek meg, amit a belső terekben meleg színek használata egészít ki.

A homlokzat törtfehér színű strukturált vakolata erősíti a környező épületállományhoz való csatlakozást. Ezek a különböző jellegű felületek egy vertikális osztású, klasszikusan szervezett homlokzatképet eredményeznek a szomszédos horizontális tagolással ellentétben.

A meglévő épületállományon túl szerettem volna kapcsolódni azokhoz a házakhoz is, amelyek a bontásra ítélt épületek helyére épülnek majd a későbbiekben. Ezért választottam olyan ábrázolást, amivel bemutathatom, hogy minden színben megállja a helyét ez az épület. 

A kapcsolódást ezen túl a környező épületkorlátok, díszítőelemek kortárs átiratai jelentik, melyek a franciaerkélyeken keresztül teszik játékossá a homlokzatot.