Corvin Innovation Campus a Psota Irén téren

"A városi tér a találkozásokról szól: “azért oly csillogó és vitális mindig, mert az emberek nap mint nap megújítják"[1]. Az emberek és a korok írják tovább a történetet. Ez az épület korát vállalva ad hozzá a hely történetéhez, nem megelégedve a régi történetek felidézésével." – írja Alföldi György a Corvin Innovation Campus épületéről szóló elemézésében. 

Corvin Innovation Campus a Psota Irén téren

A városi tér a találkozásokról szól: “azért oly csillogó és vitális mindig, mert az emberek nap mint nap megújítják"[1]. Az emberek és a korok írják tovább a történetet. Ez az épület korát vállalva ad hozzá a hely történetéhez, nem megelégedve a régi történetek felidézésével. Nem kiüresedett formai tartalmak mögé rejti az új történet kezdetét, és nem próbál szép régi idézeteket keresni, hanem az épülettel a kort hozzá emeli a találkozásokhoz.

Korok, emberek, közösségek találkozása történik a Psota Irén téren. Az ember kapcsolatát az egyes helyekkel “kétségbevonhatatlanul, ámde titokzatosan" a “hely zsenije" határozza meg, “amely összeköti a szellemi, lelki, érzelmi jelenségeket az anyagi közegükkel. Az új idők embere számára a kulturális erők alkalmazásának és megjelenésének legfőbb helye a város"[2]. A Sugár Péter, Ilyés Zsuzsa, és Kun Tamás által tervezett irodaépület, a Corvin Innovation Campus, is ehhez a történetmeséléshez, helyteremtéshez kapcsolódik a maga “lírai modern" habitusával. A tervezőknek remekül sikerült az épület előtti “előkert"-et – amely tulajdonképpen az épület telkének a része – mini “piazza"-ként hozzáadni a városi szövethez. Az új tér – “emlékpark", mely a fejlesztő, a tervezők és az önkormányzat közös munkája – olyan módon hoz létre új minőséget, hogy közben tiszteletben tartja az előtte érkezők szavait és mondatait.[3]

De ki volt Psota Irén?

Józsefváros az elmúlt években az egyes utcák, helyek, terek elnevezésével pótolni szeretné a hiányt, megőrizve az előttünk élő “hősnőket" a város számára.[4] Ennek az emlékezeti munkának az egyik előfutára a címben említett emlékpark. Itt elárulom koromat: gyerekkoromban, a 20. század második felében a televízióban, filmekben és színházi előadásokon keresztül követtem a színésznő pályáját, azonban jelen cikknek nem dolga a színésznő sorsának követése.[5] Mindenképp fontos döntést hozott az önkormányzat és a fejlesztő, amikor az itt álló épület bontásáról és a kialakuló hely elnevezéséről döntött. Nyilván felmerül a kérdés, hogyan is függ össze a tér, a hely és az elnevezés? A létrejött/létrejövő új teresedés helyén állt a Tömő utca 23/a lakóépület, amelyben a 2. világháború előtt Psota Irén a gyerekkorát töltötte. Az ingatlan, – melyet semmiképp nem mernék a szó igazi értelmében lakóháznak nevezni, hiszen nemzedékek életét tette tönkre – bontása már régi adóssága volt a városnak.

Mi volt a “tér" helyén?

Salamon András filmje a Városlakók[6] fergeteges “intro“-val kezdődik. A film folyamatos, gyorsan vágott, rövid képsorokban – a hivatkozott cikk szavaira reagálva, mint “egy kortárs zenedarab" –, előítéletektől felszabadulva foglalja össze a rendszerváltás korabeli Józsefvárost, annak lakóit, közösségeit. Az intro végén ebben a házban áll meg az addig állandó úton lévő kamera, ahol – természetesen – az ott lakók élnek/zenélnek az udvaron. Nemcsak ez a ház nézett így ki az 1990-es években, hanem nagyon sok, és sajnos még ma is nagyon sok ház ilyen.

A ház a 18-19. századi telekstruktúra peremére épült a 20. század elején a Szigony utca és a Tömő utca sarkán. Budapest történetének egyik legfontosabb őrzője a telek- és utcastruktúra. A Tömő utca – melynek neve a dél-német nyelvterületen használt schoppen szóból ered, jelentése ’töm’, ’megtöm’, alakult ki – a létrejöttekor még megtalálható “Duna fattyúág" “ferde-eltérő" (az Üllői úthoz képest) irányát felvéve alakult ki.[7] Az épület az 1920-30-as évek ínséges, szűkös viszonyai között jött létre, szükséglakásoknak adva helyet. A korszak hivatalos építészei tervezték a járatos "neo-historizáló" stílusban, így az utcai homlokzatával még ünnepelni igyekezett a kort. Az építészeti/építési teljesítmény gyengeségét mind a tervezés, mind a felhasznált anyagok – a korabeli szükséglakás-építés szerkezetei (vékony mészhomok téglafalak, mint külső térhatároló falak) – elárulják.

Később a Szigony utca vált a ’60-as, ’70-es évek ún. városrekonstrukciós tervének egyik észak–déli tengelyévé. Mester Árpád és Brenner János tervei érintették szinte az egész Középső-Józsefvárost, annak Baross utcától délre elhelyezkedő részét. Természetszerűleg bontásra ítélték akkoriban a negyed majd minden házát. Erről az átalakulásról nagyon hitelesen mesélnek a korszak lakói, egy napjainkban megjelent “podcast"-ban idézve fel a Tömő utca összetett, sokszínű hangulatát.[8]

A ’80-as évekre a kor ereje szerencsére elfogyott, a Szigony utcának a Baross utca és a Práter utca közötti szakasza épült meg és a Tömő utca mentén három 20 emeletes pontház, valamint a két egyszintes “pavilon". A kor propagandafilmje jól mutatta be a terület átépítésének vízióit, és azt, hogy a leromlott házak helyén, hogyan születtek meg a “korszerű lakások".[9] Ebben az időszakban a területre kimondott építési tilalom egészen 2000-ig volt életben, a maradék területek/emberek/házak hosszú agóniára ítéltettek. A Szigony utca 23/a is egészen a rendszerváltás utánig tovább élt az építési tilalomnak, a tanácsi szándékok hiányának és a magán erőfeszítések lehetetlenségének köszönhetően.

A ’80-as évektől mind a főváros, mind a kerület városrehabilitációs erőfeszítései kapcsolódnak a területhez. Pataky Szabolcsné Zsigmond Angéla[10] gondos megbízásai irányították a figyelmet erre a magára hagyott területre. Ennek a munkának az eredménye lett Perczel Anna ikonikus terve, a “zöld-sétány" (1984). A koncepció szerint “a zöld folyosó" a Corvin mozi mögül elindulva, meglévő házak és tűzfalak közötti zöldterületek sorozataként lépegetett volna a Szigony utcáig. Ez a nagyon erős terv közel 15 évig tematizálta a terület sorsát. A gyenge moderntől megcsömörlötten, a kora-posztmodern eszméitől átitatva és természetesen ígéretes városvédő mozgalmakkal a háta mögött alakult ki a koncepció, hogy utána az arra hivatott közszereplők – kerület és főváros – se elvetni, se megvalósítani ne tudják.

Innovation Campus a Szigony utcában

A rendszerváltás utáni időszak főváros-kerület “dichotómiája" rögzítette a kerület fővároson belüli pozícióját (sőt!). Józsefváros 2000-ben felismerte, hogy a terület sorsa akkor tud előremozdulni, ha kihasználja az Európai Unióba történő belépés körüli időszak eufóriáját és új történetbe kezd bele. A Corvin Sétány és a körülötte álló beépítés mára “beúszott" a városszövetbe, egészen a Szigony utcáig, hatására megindultak a változások a Szigony utcán túl is. A változások egyik húzóelemének szánta a kerület a 2000-es évektől a Szigony utca menti tömbök átalakulását, a 136-os tömb is ezek közé tartozik.[11]

A 136-os tömbben a Corvin Szigony program “tudásközpont" fejlesztésének több sikertelen állami próbálkozása volt: 2000-ben a Semmelweis Egyetem új elméleti tömbjének fejlesztése a telekalakítási munkákig jutott (az épület a Thaly Kálmán utcában készült el), míg 2010-ben a Semmelweis Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem “biotechnológiai központ"-ja az alapkő lerakásig jutott. Az első épület, amelyik elkészült a 2023-ban átadott, Sugár Péter, Ilyés Zsuzsa, és Kun Tamás által tervezett a Corvin Innovation Campus, melyben a tudásközponti funkciók az eredeti koncepciónak megfelelően, magánfejlesztésen keresztül találtak otthonra.  A Szigony utca mentén alakult ki a főváros egyik fontos IT, NEURO, BIO kutatási helyszíne az Üllői úti Központi Orvostudományi Kutató Intézettől, a Roska Tamás professzor[12] által alapított Práter utcai PPKE Bionikai és Informatikai Karig.[13] A Corvin Sétány IT épületei – melyeket Zoboki Gábor (ZDA) és Gunther Zsolt (3H) terveztek – közé illeszkedik be az új irodaház.

A “tér"

Az új épület tervezői finom mozdulatokkal szőtték tovább a 250 éve folyamatosan alakuló városstruktúrát. Eddig az egyik sarkot a félbe maradt, ’60-as évekbeli “modern városrekonstrukciós" beépítés – három pontház között két földszintes pavilon –, a másik sarkot egy kisléptékű, félbemaradt “női szerzetesi" épület határozta meg, az új kortárs épületek árnyékában. Ezt a viharos előéletű, “konfúz" szituációt tisztázták a tervezők házuk helyének megkeresésével.

A városnak ezt a szegletét a nagy erőfeszítések és a nagy megállások jellemzik. Ennek megfelelően az időt a különféle korokból származó befejezetlen házak, terek, térfalak jellemzik. A 18-19. századi telkes beépítés kisebb-nagyobb házai adnak itt találkozót a kora 20. sz.-i “Pap házak"[14] nagyon formális, a környezet arányaiból kieső, “neo-histrorizáló" épületeivel, a ’70-es évek univerzális-terméktervezett “csúszózsalus", nem ide fejlesztett 20 emeletes épületeivel, a Corvin-Sétány program kortárs beépítéseinek Szigony utcai homlokzataival, illetve a szomszédos, ’30-as évekbeli “modern", kisléptékű társasházzal. A szűkös-szegényes keretes beépítési mód itt vált át, hol a nagyvonalú “úszótelkes", hol a nagyra törő, több tömböt összefogó, kora 21. sz.-i beépítésre. Az előzőekben már írtunk arról, hogy milyen hányattatott volt itt a múlt, és mennyire újszerű lehetőségekkel teli a jövő.

Az új épület értelmezi az egész tömböt. Az Apáthy és Balassa utcák sarkán a Klinikai tömb bejáratánál megnyílik, visszalép a telekhatárra a zártsorúra szabályozott beépítésből, így a szűk utca szélesítésével, az épületmagasság emelésével alakítja a teret. A beépítés lehetővé teszi a különböző beépítési konfigurációk együttes percepcióját, az idő megtapasztalását. A tömbben így egyszerre van jelen a kint és a bent, a múlt és a jövő. Ezeket az új városértelmezéseket a tervezők a nyitott beépítési konstrukcióval érték el.

A Corvin Innovation Campus épülete

Az épület meghatározó tömbszervezését a teljesen transzparens épületszárnyak közötti bejárat elhelyezése adja, a beépítés kikönnyítése – lábakra állítása – a teret, a gyalogos felületek bővítését erősíti. A földszinten végighúzódó, kétszintes terekkel tagolt, üvegezett előcsarnok fogja össze a három épületszárnyat. A teljesen transzparens tereket az izgalmas, karcsú vasbeton oszlopokból szerkesztett tartószerkezet határozza meg, az S39 Hybrid Design vörösrézből készült, oszlopokat összefogó installációjával körülfonva.[15] Az előcsarnokon keresztül feltárul a tömbbelső, egybekapcsolva a város terét, a belső teret és a belső udvart, feloldva a keretes beépítés korlátozó/kizáró jellege és az úszótelkes beépítések határnélkülisége közötti dilemmát. Az utca embere, az érkezők, és a már az épületben dolgozók között így jön létre a találkozás.

A tervezők a téri szituációk megoldására használták fel az új irodaépületet. A sokrétű városrendezési előírásoknak, az építtetői elvárásoknak, a különféle minősítési követelményeknek (BREEAM, WELL) úgy tudtak megfelelni, hogy eközben meg tudták őrizni építészeti elhatározásaik integritását is. A három fő tömegbe, három vertikális közlekedő mag köré szervezett épület funkcionálisan többféle módon használható térvolumeneket tartalmaz. A lépcsőházakra szervezett emeletek jól használható egységekben szolgálják az itt dolgozókat. A sok belső és külső üvegfelület szép átlátásokat és látványokat kínál az egyes egységeknek.

A tervezők a Szigony utca és a Balassa utca közé feszítik az épületegyüttest, átfogva a tömböt, szépen értelmezve a még meglévő épületekkel a kapcsolatot, önálló életet hagyva mindenkinek, egyszerre indítva/zárva a tömb fejlesztését. Változatos városépítészeti kapcsolódási felületekkel illesztik a házat különböző korú és minőségű épületek közé. A választott tömegalakítással a tervezők finom mozdulatokkal mozdítják meg az épületet a szomszédos épületek felé, izgalmas kihívásként kezelve a különféle csatlakozásokat és a földszintet. A szerelt/üveg homlokzatot egységekre osztó fehér lizénákkal egyénítik és tagolják, szépen átfogva a nagy terű irodafunkciókat.

A jövő

A tervezők érdeme, hogy sikerült a Tömő utca történetét tovább írni. A fejlesztés eredményeképpen a Szigony utcát évtizedekig épphogy csak elérő fejlesztések most tovább indulhatnak a Füvészkert irányába, illetve felfűződhetnek a Szigony utca mentén kialakuló új technológiai-oktatási tudástengelyre, ezzel új szerepbe – gyalogos – hozva a kiszélesített utcát.

A tömb téri helyzeteit gazdagítva helyesen döntöttek arról, hogy ebben a szituációban mi a helyes út. Az építészek létrehozták azt az összeköttetést a szellemi és anyagi világ között, ami a dolguk volt, és csak erre a helyre érvényes épületet hoztak létre, könnyeden alapítva/alakítva a tér jövőjét. A változatos magasságú és beépítési módú épületek –amelyek helyenként több mint húsz méter magasak – intim hangulatú tereket hoztak létre, ami itt, a Szigony utcában új minőség. Az idézeteket és a kényszerű illeszkedést kerülve tettek téri állításokat és fogalmazták meg a Psota Irén tér jövőjét.       

Alföldi György

[1] Jacobs, Jane: Jacobs, Jane: Design Cities, in. Gopnik, Adam: Cities and Songs, The New Yorker, 2004. 05.17. ISSUE http://www.newyorker.com
[2] Vajl, Pjotr: A hely zsenije, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2003
[3] https://epiteszforum.hu/atadtak-a-psota-iren-emlekparkot-a-corvin-innovation-campus-elott-
[4] https://jozsefvarosujsag.hu/82106-2/
[5] https://hu.wikipedia.org/wiki/Psota_Irén
[6] https://nfi.hu/alapfilmek-1/alapfilmek-filmek/dokumentumfilm/varoslakok.html
[7] https://hu.wikipedia.org/wiki/Tömő_utca
[8] https://welovebudapest.com/cikk/2023/11/29/latnivalok-es-kultura-animal-cannibals-pesten-innen-budan-tul-podcast-jozsefvaros-viii-kerulet/
[9] Mann Dániel és Farkas Attila filmjében, Pálos György és Avar István gyönyörű narrációjával, https://nava.hu/id/567238/
[10] Pataky Szabolcs építész felesége, aki a Fővárosi Tanács Beruházási Osztályán a városrehabilitációval foglalkozott.
[11] A Szigony utca - Tömő utca - Balassa utca - Apáthy utca által határolt tömb elnevezése
[12] https://akademikus.mtak.hu/adatlap/roska-tamas/
[13] A PPKE Bionikai és Informatikai Kar épületét Balázs Mihály tervezte.
[14] Az épületegyüttes 1915 és 1917 között épült a Tőry-Pogány iroda tervei alapján, “az egyház által létrehozott Józsefvárosi Bérház Részvénytársaság számára, mely a kislakásos bérházakból álló telep beruházója volt, ahol tisztességes körülmények között, olcsón lakhat a kisember" https://jozsefvarosujsag.hu/a-prater-utcai-papi-hazak-mintha-legobol-lennenek/ és https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/mazsihisz-hirek/aki-nagyon-sok-epiteszeti-nyelven-tudott-pogany-moric
[15] S39 Hybrid Design tervezte a vörösrézből készült, oszlopokat összefogó installációt.

Szerk.: Winkler Márk