Szimpatikus húzással számos belső anyagát, mintadokumentumokat és modelleket tett szabadon hozzáférhetővé a Market Építő Zrt. annak érdekében, hogy hatékonyabbá válhasson a magyar építőipar. Az alapproblémákról, a tervről és a segédletek várható hasznáról Báthory Balázs innovációkért és stratégiai fejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettessel, valamint Grátzer Szabolcs tervezési osztályvezetővel, BIM managerrel beszélgettünk.
Móré Levente: Mi vezetett a felület létrehozásához?
Báthory Balázs: A Market-csoport, és különösen a vezetőség nagyon sokat foglalkozott az elmúlt két évben a fenntarthatósággal, ezzel összefüggésben pedig a működési hatékonysággal – általában a magyar építőipar versenyképességének növelésével. E gondolkodás során valahogy mindig a BIM-nél, illetve annak hiányosságainál találtuk magunkat. Stratégiai szinten négy évvel ezelőtt kezdtünk el a BIM-mel foglalkozni és beilleszteni a saját életünkbe; majd úgy 3,5 évvel ezelőtt meghatároztuk a saját BIM-stratégiánkat – azt, hogy hogyan szeretnénk dolgozni. Megnéztünk nemzetközi példákat és felmértük, miben lehet ez a hasznunkra; így alakult ki a saját megközelítésünk.
A fenntarthatóság és versenyképesség ma az építőipar két kulcsfogalma. Egyértelműen látszik, hogy az építőipar hatékonyságnövelése elengedhetetlen fenntarthatósági szempontból is, hiszen ez azt is jelenti, hogy kevesebb hulladékot termelünk, gyorsabban építkezünk és kevesebb energiával. Az a cél, hogy tudatosabban építsünk, ami a beruházástervezéssel kezdődik és az építészeti tervezéssel folytatódik, a kivitelezés pedig már csak a legutolsó láncszeme ennek a sornak. Nem elég, ha maga a Market így üzemel, az egész értékláncnak el kell sajátítania ezt a gondolkodást. Csak akkor lesz a BIM számunkra és tágabban az építőipar – vagy akár a teljes magyar gazdaság – számára is hasznos, ha az értékláncban lévő pazarlást, figyelmetlenséget, szakmai hiányosságot mérsékeljük. Ebben nyújt nagy segítséget a BIM, ami akkor működik jól, ha minden résztvevő alkalmazza.
Viszont azt tapasztaltuk, hogy a BIM-felhasználás itthon nem fejlődik olyan szinten, mint ahogy ezt mi elvárnánk. Elkezdtünk tehát megoldást keresni arra, hogy mi, mint Market Építő Zrt. (amelynek van egy 6-7 fős, csak BIM tervezéssel és kivitelezéssel foglalkozó csapata) hogyan tudnánk a köz szolgái lenni ebben.
ML: Azt tapasztalják tehát, hogy a BIMben való tervezés még nem jellemző?
Grátzer Szabolcs: Korábban, talán 5-6 éve még a tervezők egy szűk csoportja élt csak a BIM megközelítéssel – ők eredményesebbek lettek általa; de a nagyobb részük elutasító volt, mert azt érezték, ez olyan többletmunka, amelyet soha senki nem fizet ki nekik, gyakorlati hasznát pedig nem látták. Pár éve kezdett ez megváltozni: azóta látható nyitottság az újdonságok felé – kíváncsiak lettek a tervezők a BIM-re, de nem tudták, merre induljanak és segítségért sem volt hová nyúlniuk. Ha az ember az interneten próbál tájékozódni láthatja, hogy a nagy cégek szerződéses követelményei ma sem hozzáférhetők. Eldugják és őrzik ezeket az információkat, mert úgy gondolkodnak: ezt a „know how-t" nem szabad kiadni senkinek.
Úgy láttam akkor – és ez az alapja a végül elkészült BimForShare platformnak is –, hogy ennek így nincs értelme, hiszen egy olyan területen, amely egy teljes ágazatot érint és népszerűsíteni szeretnénk, nem titkolózhatunk a részletekről. Ha van egy zárt rendszer, amiben együtt kéne dolgoznunk, de mindenki őrzi a saját módszereit, az sosem fog működni. Ezt belátva elhatároztuk, hogy mi más utat választunk és igyekszünk megmutatni a működési metódusunkat az embereknek. Azt szerettük volna, hogy legyen egy példatár, amiból kiindulva saját magukra formálhatják a BIM dokumentációkat a társvállalkozások. Ez persze kétirányú, hiszen ezáltal nekünk is visszajelezhetnek a cégek, hogy min érdemes változtatnunk. Úgy döntöttünk tehát, hogy szinte mindent, ami egy szerződéskötésnél vagy egy közös projektben előkerülhet megosztunk mindenkivel és úgy tekintünk az összes tervezőre, mint potenciális jövőbeli partnerünkre.
ML: A Market BIM felfogása miben különbözik az eddigiektől?
BB: Szeretjük azt gondolni, hogy mások vagyunk, de szerintem a mi BIM-működésünk nem különbözik a szektor többi résztvevőjétől. Egy dologban vagyunk talán előrébb: még az út elején leszámoltunk bizonyos mítoszokkal. Nagyon hamar feladtuk, hogy mindent ebben tervezzünk. Szembesültünk a BIM ökoszisztéma hiányosságaival és beláttuk: nem lehet mindent ebben megoldani egyik pillanatról a másikra. A saját stratégiánkat ezért a meglévő erőforrásokhoz igazítva alakítottuk ki és első körben arra szorítkoztunk, hogy a kivitelezés szempontjából fontos technológiákat kihasználjuk, amikkel a csapatunk folyamatosan kísérletezik is. Ha felüti a fejét egy újdonság, azt azonnal kipróbáljuk, igyekszünk automatizálni, különböző adatelemzéseket végezni és a saját működésünket optimalizálni. Nem ebben áll tehát a forradalmi újdonság, hanem abban, hogy minden BIM-hez kapcsolódó részfolyamatot egyben igyekszünk kezelni az adatelemzéstől kezdve a modellezésen át egészen a tervezők képzéséig.
GSz: Nagyon sok szereplőhöz kapcsolódunk a munkánk során, ezért úgy gondolom, elég jól meg tudjuk határozni, hogy mi az, amire érdemes fókuszálni. Mi az, ami úgy segítheti a projekt egészét, hogy az senkinek sem fájdalmas – tehát nem óriási többletmunka – viszont a lehető legtöbben látják hasznát. Fogalmazhatnánk úgy: az általunk közzétett anyagok újdonsága, hogy gyakorlati tapasztalatok alapján, a saját elvárásrendszerünket és a saját hatékonyságra való törekvésünket a lehető legjobban foglalják össze. Az általunk alkotott rendszer tehát nem újdonság, ugyanakkor tisztességesen összeraktunk egy következetes és átlátható alapot, amelyet minden projekthez jól lehet igazítani. Valamennyire persze a mi igényeinket célozza, de mi is csak egy szem vagyunk a láncban.
BB: A Market stratégiájának két szempontból is része a BimForShare: egyrészt a BIM felhasználhatóságának fejlesztésével a benne lévő értékek minél nagyobb kihasználására törekszünk; másrészt célunk a tudásmegosztás, ami nem szorítkozik csak a BIM-re.
Ha eljutunk valami összegezhető eredményre akár a fenntarthatóságban vagy környezetvédelemben, annak tapasztalatait és példáit is megosztjuk majd, mert az a célunk, hogy együtt fejlődjünk – nem tud a Market önmagában fejlődni, hiszen sokezer partnerünk és beszállítónk van, de a konkurenseink is fontosak. Az a célunk, hogy a magyar építőipar hatékonysága javuljon, ahhoz pedig nem lehet ráülnünk az információkra, hiszen nekünk az a jó, ha mindenki megy előre, így lehetünk versenyképesek nemzetközi szinten is.
ML: Mi alapján választották a felkerült anyagokat? Terveznek oktatási segédleteket is elérhetővé tenni?
GSz: Priorizálnunk kellett természetesen. Első körben a szerződéses dokumentumokra fókuszáltunk, mert ezek tartalmazzák azokat a követelményeket, amelyekkel szinte azonnal találkozik majd egy tervező partnerünk. Második csoportként olyan tervanyagokat tettünk közzé, amelyek megmutatják, hogy egy-egy modelltől mit várunk – ez részben már az eredményt is ábrázolja. A harmadik csoport gyakori problémákhoz ad szoftveres támogatást – fordító- és segédfájlokat, bővítményeket tettünk közzé, amik segítenek az egyes programokból azt a végeredményt előhívni, amit mi szeretnénk. Elérhetővé tettünk egy leírást is arról, hogyan érdemes modellezni, amit lehetne ugyan tovább bővíteni, részletezni, de ez nagyon kényes kérdés, mert teljes mértékben szoftverspecifikus; nekünk pedig nem célunk megadni, ki milyen szoftverrel dolgozzon. Mi arra készítettük fel a tervezői apparátusunkat, hogy bárki bármilyen szoftverrel dolgozik, nekünk azt tudnunk kell használni. Nincs jogunk beleszólni, hogy egy tervező milyen eszközt használ.
A fenntarthatóság terén ugyanígy adunk majd egy „étlapot", ami szintén a BimForShare része lesz és szeretnénk majd bővíteni az elérhető dokumentumokat, de itt még nem tartunk. Most a visszajelzések feldolgozására koncentrálunk, egyben nagyon várjuk a piac szereplőinek véleményét arról, hogy mit tudtak jól használni és szerintük mi hiányzik a felületről; milyen változtatásokat szükséges eszközölnünk ahhoz, hogy ők még gördülékenyebben tudjanak velünk együttműködni.
BB: Nagyon fontos, hogy mi ezt nem oktatási tevékenységként képzeltük el. Nem a mi dolgunk oktatni. Mi magunkat képezzük-képeztetjük, de nem vállalhatjuk fel, hogy a teljes építőipari ökoszisztémát BIM-re tanítsuk. Erre vannak szakképzőhelyek, egyetemek és szoftvercégek, akik, ha minket elhívnak egy-egy helyre előadni, örömmel elmegyünk és elmondjuk a gyakorlati tapasztalatainkat. Market 21Days néven felsőoktatási hallgatók számára több ízben is meghirdettünk BIM-es pályázatot, ennek keretében egyetemistákat bíztattunk arra, próbálják ki magukat gyakorlati oldalról is. Mi ilyenekkel tudunk segíteni. Nem képzünk tehát, csak elmondjuk, szerintünk mi annak a hatékony módja, hogy együtt dolgozzunk másokkal. A BimForShare-ről persze azt lehet primer módon elsajátítani, hogy mi az, amit mi a partnereinktől várunk, ugyanakkor jó alap lehet másra is. Ezeket az anyagokat nem védettük le és nem fogunk megharagudni, ha valaki – akár a konkurenciánk – elkezdi használni, hiszen épp azért tettük nyilvánossá, hogy végre egységesüljenek a szempontrendszerek az építőiparban. Azt szeretnénk, és az az érdekünk, hogy az egész magyar piac fejlődjön.
ML: Látszik már, hogy milyen a BimForShare fogadtatása?
BB: Pontos számok nélkül azt mondhatjuk, hogy ezalatt a pár hét alatt is ezres nagyságrendben töltötték le az anyagokat és 50-60 cég, szervezet regisztrált. Ezek persze csak azok, akik megadták az adataikat, de a legtöbben ezt nem tették meg. Konkrét visszajelzés még alig érkezett, valószínűleg azért is, mert aki iránymutatást várt arra, hogyan dolgozzon, vélhetőleg nem az az első lépése, hogy kritizálja a segítséget; de az elmaradó visszajelzésekben nagymértékben benne van az is, hogy mindezt még ki kell próbálniuk a tervezőknek a gyakorlatban. A saját partnerprogramunkban is folyamatosan emlékeztetjük a tagságot, hogy a honlapunkon már találnak segítséget az esetleg felmerülő kérdések megoldására és amint kerülnek ki új anyagot, ezt igyekszünk majd kommunikálni.
GSz: Egyre nagyobb számban vannak olyan partnereink, akik tanácsért fordulnak hozzánk. Mi ezeknek a kéréseknek nagyon szívesen eleget teszünk, leülünk velük és megnézzük, milyen módon használják a BIM-rendszert. Sokszor kiderül ilyenkor, hogy nekik mire lenne igazán jó a BIM, az adott irányban történő elindulást pedig gyakran konkrét tanácsokkal is tudjuk segíteni, de mi csak az utat mutathatjuk meg.
BB: Ha egy partnerünk jobban használja a BIM struktúrát az nekünk is hasznos, mert ettől gördülékenyebb lesz az együttműködésünk – itt pedig nem csak a partnerekről, de sokszor a megrendelőkről is beszélünk. Nem várunk ellenszolgáltatást ezért a tevékenységért, csupán szeretnénk a saját munkánkat is könnyebbé tenni azáltal, hogy a partnereink tájékozottabbakká és felkészültebbekké válnak. Bízunk benne, hogy sokan elkezdik használni az anyagokat és úgy fél-egy év használat után megnézzük majd, mivel érdemes bővíteni a listát; de az is kiderül addigra, hogy az itt elérhető anyagainkat érdemes-e valamilyen formában sztenderdizálásra használni – ezt majd a jövő hozza.
Az egész BIM ökoszisztéma szorosan összekapcsolódik a fenntarthatósággal, hiszen, ha már az elején rálátunk bizonyos problémákra és nem csak a tervezés egy késői fázisában, esetleg a kivitelezés közben jönnek elő hibák, az a ráfordított időt, energiát és erőforrást is csökkenti. Fontos ugyanakkor, hogy a BIM használata mellett is gondolkodni és tervezni kell, szükséges a szakmai hozzáértés és stratégiai döntéseket kell hoznunk. A BIM tehát nem csodafegyver, de nagy segítség.
