"Tekintettel az építmények fűtésének, hűtésének, szellőztetésének elháríthatatlan hőigényére, s a környezetünk levegőminőségének fokozódó romlására, nemzetközi méretekben is példamutató lenne a jog oldaláról támogatni a Heller-programot."
Komlós Ferenc előadása a Hőerőgépek és Környezetvédelem című 8. Nemzetközi konferencián hangzott el
Komlós Ferenc okl. gépészmérnök, épületgépész előadása elhangzott a Hőerőgépek és Környezetvédelem című 8. Nemzetközi konferencián, Balatonfüreden. (2007. május 28-30. ) Az előadás rövidített változatát közöljük, a teljes anyag angol és magyar nyelvű változta a csatolt anyagban található.
Heller-program, a megújuló energia felhasználása hőszivattyúk segítségével
Az építményekben felhasznált energia mennyiségének csökkentése elengedhetetlen hazánk energiamérlegének javításához, a városok (települések) légszennyezés-csökkentéséhez.
A hőszivattyú világszerte elismerten energetikailag a leghatékonyabb fűtési-hűtési technológia, így az energiatakarékosság és a CO2-kibocsátás csökkentésének egyik kulcseleme.
Napjaink – és a jövő – technikájával kapcsolatban azt is fontos jelezni, hogy nemcsak a hőforrás, hanem a hőszivattyú működtetése, illetve a bevezetett energia is származhat nem fosszilis eredetű energiahordozótól. Országunk adottságai,
nevezetesen Magyarország napenergiás és földhőkészletei, a széles értelemben vett biomassza-potenciálja, valamint magas színvonalú szellemi tőkéje kedvez a megújuló energiát hasznosító hőszivattyús technológia elterjesztésének.
Dr. Heller László (1907–1980) a hőszivattyús technológia elterjesztéséről
szóló programjavaslat névadója. Műegyetemi professzor, akadémikus.
A hőenergetikával foglalkozó, iskolateremtő professzor elképzelései között szerepelt Európa második legnagyobb folyójával Parlamentünk és Műegyetemünk fűtése is. A hőszivattyús rendszerek világméretű terjedésével napjainkban igazolódnak gondolatai.
Mivel a lehetséges vásárlók többsége elsősorban gazdasági szempontból ítéli meg a hőszivattyút, ezért a használati és környezeti előnyökön túl be kell bizonyítani
számára a gazdaságosságot, az esetleges többletberuházási költségek megtérülését is.
Tekintettel az építmények fűtésének, hűtésének, szellőztetésének elháríthatatlan, összességében jelentős hőigényére, Földünket s benne hazánkat is fenyegeti környezetünk levegőminőségének fokozódó romlása, az éghajlatváltozás óriási károkat okozó hatása, a természeti katasztrófák növekvő száma, így nemzetközi méretekben is példamutató lenne a jog oldaláról támogatni a Heller-programot. Szükséges, hogy a közös célok megvalósítását az energetikai, a környezetvédelmi és a közgazdasági szabályozás, valamint a pénzügyi támogatások segítsék.
Javaslatom cselekvési terve
Figyelemmel a megújuló energiahordozók elterjesztésének hatékonyabbá tételére, az energiatakarékosságra és az energiahatékonyság növelésére, az EU energiapolitikájában és energiastratégiájában foglaltakra, a klimatizálás (légkondicionálás, hűtés) elháríthatatlan igényére, a munkahelyteremtésre, az adottságainkra, az energiaimportunk csökkentésére, az exportképességünk fokozására és a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatásra, kormányunk részére a következőkben felsorolt intézkedések végrehajtását javaslom (1−9.).
1. Készítse el a geotermikus energiáról szóló törvény tervezetét, kiemelt hangsúlyt helyezve a hőszivattyús hőtermelésre (fűtés, hűtés), valamint figyelemmel a természeti adottságainkra, a hőfogyasztás dominanciájára, energiaimport-függőségünk csökkentésére, a környezetvédelem és a munkanélküliség gondjaira;
2. Készítse el a földgázzal párhuzamosan versenyző, majd a földgáztüzelésű kazánokat és az energiapazarló klimatizáló gépeket fokozatosan felváltó hőszivattyús rendszerek nemzeti célprogramját, a „Heller László terv, egy munkahelyteremtő kezdeményezés" című javaslatot, építse be az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióba, majd az ÚMFT-be és az ÚMVT-be (a kétéves akcióprogramokba). Ezzel egyidőben vizsgálja meg, hogy Magyarország mely feltételekkel lehet a hőszivattyús (fűtő, hűtő) rendszerek elterjesztésének egyik központja, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások mely feltételekkel kapcsolhatók be a programba, enyhítve ezzel a munkanélküliség mértékét;
3. Készítsen előterjesztést arra vonatkozóan, hogy a geotermikus energia hasznosítása mely költségvetési forrásokból finanszírozható;
4. Készítsen megvalósíthatósági tervet a közintézmények (különösen a minisztériumok és országos hatáskörű szervek részére) környezetbarát és energiatakarékos hőszivattyús (fűtő, hűtő) rendszerrel összekapcsolt hő- és villamosenergia-ellátásáról;
5. Dolgozza ki az önkormányzatok, a kistérségek, a régiók geotermikus energiahasznosításával kapcsolatos feladatait (beleértve a hőszivattyú telepítéssel kapcsolatos engedélyezési és ellenőrzési feladatokat);
6. Vizsgálja meg annak feltételeit, hogy a távfűtéses övezetekben hogyan valósítható meg a hőszivattyús (fűtő, hűtő) rendszerrel összekapcsolt hatékonyabb hő- és villamos-energiatermelés, és hogyan csökkenthető a környezetszennyező egyedi lakásfűtések száma országos viszonylatban;
7. Vizsgálja meg annak feltételeit, hogy a bevásárlóközpontokhoz, nagy irodaházakhoz, nagy állattartó épületekhez hogyan lehet ösztönözni a hőszivattyús (fűtő, hűtő) rendszerrel összekapcsolt hő- és villamosenergia-ellátás létesítését;
8. Készítsen előterjesztést arra vonatkozóan, hogy legalább a középiskolai színtű oktatástól kezdődően kötelező tantárgyként oktassák az energiatakarékosságot és az energiahatékonyságot a környezet védelme érdekében;
9. Készítsen megvalósíthatósági tervet annak érdekében, hogy a közcélú rádió- és televíziócsatornákon, főműsoridőben az energiatakarékosságot és az energiahatékonyság-növelést rendszeresen hirdessék jó példák bemutatásával.
A hõszivattyú és hõszivattyús rendszerek
A villamosfűtés mindenki számára ismert, de költségessége miatt hazánkban ma még általában nem tekinthető energiahatékony módszernek. A hőszivattyús fűtéstechnika ezzel szemben a tisztán villamos fűtéshez használandó villamos energia töredékét használja fel arra, hogy a hőt a külső környezetből (levegőből, vízből vagy földből) „beemeli", „szivattyúzza" a hasznosítható hőmérsékletre. Kedvezõ, hogy a hőszivattyúk alkalmazhatók épületek fűtésére, hűtésére, de akár szellőzésére és használati melegvíz (HMV) előállítására is. Napjaink leghatékonyabb műszaki eszköze annak, hogy energiát takarítsunk meg, és a szén-dioxid-kibocsátást csökkentsünk.
Jászai Tamás műegyetemi professzor mondta egykor: „Az embereknek nem kilowattórákra, fára, szénre, olajra vagy gázra van szüksége, hanem fűtésre, hűtésre, higiéniára!" A hőszivattyúk a megújuló és a hulladékenergiák (pl. az
elhasznált levegő, a csurgalék- vagy a szennyvizek hőtartalmának kinyerésével) hasznosításával elősegítik a fosszilis (szén, kõolaj, földgáz) tüzelőanyagok takarékosabb felhasználását, így jelentősen csökkentik az építmények energiaellátásának üzemeltetési költségeit. A mezőgazdaságban pl. szárításra, víz temperálására, növényházfűtésre és -hűtésre, vagy az állattenyésztés hőigényeihez alkalmazható.
A különféle hőszivattyúk hajtására és a szokványos hőtermelő készülékekhez különböző energiahordozókat alkalmazunk. Energetikai összehasonlításukkor különböző tényezőket kell figyelembe vennünk, és az energiaátadás egész láncát meg kell vizsgálnunk, a primerenergia-felhasználástól az energiafolyam utolsó fázisát jelentõ berendezésig, egészen a fogyasztók által felhasználható hőáramig.
A hőszivattyú csak egyik eleme a rendszernek, mégis az egészet meghatározza! Amíg ezt nem ismerték fel, ez számos problémát okozott. Nem elég csak gyártani,
forgalmazni, esetleg államilag támogatni, hanem rendszerben kell – komplexen – gondolkodni, és ennek megfelelõen cselekedni. Csak ezen az úton lehet hosszú távon befektetői, üzemeltetői és nemzetgazdasági szinten is jól járni a hőszivattyúval. Sok benne az összetett, többféle szakértelmet igénylő szellemi termék, és kevés benne az anyag, a tömeg, az ár mégis jelentõs lehet, mert a használati érték is az!
A különféle hőszivattyúk használatának energetikai előnyei rámutatnak az elavult hőtermelő eszközök cseréjének szükségszerűségére is! A fűtéskorszerűsítés a lakások komfortosítása mellett az elhanyagolt földgáztüzelésű készülékek, illetve berendezések és a szintén elhanyagolt állapotú, korszerűtlen téglakémények miatt élet- és vagyonvédelmi szempontok alapján is kiemelt feladatunk. Hőtermelés céljára egyre inkább terjednek a hőszivattyúk a kazán és a bojler helyett.
Svédországban minden tíz új családi házból már kilencbe hőszivattyút szerelnek, és az épületek fűtésének korszerűsítésekor is mintegy kétharmad részben hõszivattyút alkalmaznak. A Japán Kormány 2010-re 5,2 millió darab háztartási hőszivattyú létesítését tervezi, és ehhez jelentős állami támogatást is ad.
A légszennyezés csökkentése, a kéményépítések korlátozása
A településen élő emberek a környezet romlásából elsősorban a levegő minőségének a változását érzékelik. Statisztikai adatok mutatják, hogy az ország lakosságának több mint fele szennyezett levegőjű területen él.
A fejlett nyugati államokban a külső levegő minősége a városokban is sokat javult, mert korszerűbb fűtési rendszereket alkalmaznak. Be kell látnunk, hogy a környezetvédelmi és a műszaki-technikai fejlődés együttes hatására a füstölő kémények számát nem növelni, hanem csökkenteni szükséges.
Új épületeknél a kéményépítés korlátozását kellene bevezetni. Az egy épület – egy kémény, tehát a központi fűtés létrejöttét célszerű támogatni.
Az új építésű többlakásos társasházakban a lakásonkénti egyedi fűtés – köznyelvi kifejezéssel élve ún. „cirkó" vagy „kombicirkó" – elterjedésének korlátozását javasoljuk. Energiahatékonysági és környezetvédelmi szempontból a nagyobb
egységet ellátó központi fűtés az előnyösebb megoldás.
Ez 20–25%-os energia-megtakarítást jelent annak ellenére, hogy a fűtött helyiségek bővülésével jár. Nem feltétlenül szükséges társasházak esetében a lakásonkénti egyedi fűtés létesítése. Kialakítható akár épületenként vagy pl. épülettömbönként a központi fűtés/hűtés, a távfűtés/távhűtés, ami jobb hatásfokot, kevesebb veszteséget jelent. Így nem kell lakásonként a számos gázkészülék
és égéstermék-elvezetés, nincs szükség a környezetszennyező és drága kéményekre.
Decentralizált energiatermelés
A nyári hűtési igény hazánkban is jelentősen emelkedik. Főleg irodaházaknál, szolgáltató épületeknél, könnyűszerkezetes épületeknél és tetőtér-beépítéseknél jelentkezik a nyári hűtési energiaigény. Ezért fontos feladat a helyi szinten felmerülő energiaügyekre való nagyobb összpontosítás, az energiarendszer decentralizálásának előmozdítása minél több komplex megoldással. Befektetéseknél a kapcsolt hő- és
villamosenergia-termelés (pl. a gázmotoros vagy a gázturbinás energiatermelés) az ún. kapcsolt energiatermelés a hatékony energiatermelés egyik eszköze. Lényege, hogy ugyanaz a folyamat villamos és hőenergiát is termel. Ez az összekapcsolás
általában kb. 50%-os energiamegtakarítást eredményez, és nem mellesleg távhálózati veszteség nélkül.
A megújuló energiák (pl. napsugárzás, földhő, biomassza, biogáz) használatának eszközei (pl. biokazán, napkollektor, napelem), így a hőszivattyús rendszerek is decentralizálhatók, autonóm kistérségek és autonóm építmények jöhetnek létre. A hőszivattyúval kombinált alternatív erőművek és fűtőművek (pl. a bioszolár fűtőmű) kiemelt szerepet játszhatnak a
helyi (lokális) ellátásbiztonság növelésében. Várhatóan már rövid távon, néhány év múlva a kapcsolt energiatermelés az ún. Stirling-motorral (teljesítménytartomány: 1-100 kW) bevonulhat az otthonokba, a szociális, egészségügyi, sport- és kultúrális
intézményekbe.
A hőszivattyús technológia elterjesztése
Statisztikai adatok szerint hazánkban a lakások mintegy 3/4-e földgázfűtéses. Hazánkban a tulajdonos egyúttal lakáshasználó is, a kivételek közé tartozik a bérlakás (6–8%). A lakáshasználók érdekeltsége a hőkomfort növelésében, a lakás
komfortfokozatának növelésében könnyebben megteremthető, vagyis az életvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai makroszintű szempontok is hosszútávon érvényesíthetők.
Az EU-15-ben és Magyarországon is a végsõ energiafelhasználásnak
kb. 40%-a helyiségfűtés. A villamos energia előállításának hatásfoka Magyarországon 34%, az EU-ban 40%. Magyarországon a lakásonkénti energiafelhasználás átlagosan 60 GJ/év, és ennek 70%-át a lakás fűtésére, 11%-át pedig vízmelegítésre használjuk. Különösen fontos hangsúlyozni, hogy a fejlett országokhoz hasonlóan a felhasznált energia 60-70%-a hõfejlesztést fedez. Sajnálatos, hogy hosszú idõ óta még az illetékes személyek is „agyonhallgatták" a hõenergia- fogyasztás, nevezetesen a fûtés és a hûtés fontosságát, ami pedig ez minden EU-s vonatkozó anyagban kiemelten
szerepel. (Pl. Az épületek energetikai jellemzõinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, amely a fentiekben említett EU-irányelv bevezetésének első jogszabálya).
A Heller-program lényege, hogy hosszú távon a földgáztüzelésű
kazánokat és vízmelegítő bojlereket, valamint a villanybojlereket,
továbbá az ún. „energiafaló légkondikat" váltsa fel a tömegigényeket kielégítő, különböző kivitelû és üzemmódú elsősorban a földhős (geotermikus) hőszivattyú. Ezeket Magyarországon kell gyártani, magyar munkaerővel kell a konkrét helyszínekre betervezni, telepíteni, szervízelni, elsősorban hazánkban és Közép-Kelet-Európában. Majd a későbbiekben a továbbfejlesztése is itthon valósulna meg.