Magyarországon manapság kevés olyan helység található, amelynek fényszennyezettségi adatai lehetővé teszik a csillagászok számára távcsöveik maradéktalan használatát. Olyan település pedig még kevesebb létezik, amelynek központjában fel lehetne állítani egy olyan komoly precíziós műszert, mint amilyen a Lunt LS100THa/B1800-as naptávcső. Az államalapítással közel egyidős Bakonybél csillagos ege lassan egyedülálló az országban. Ezt felismerve a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága - sok más nemzeti park mintáját követve - 2007-ben indította el csillagászati programját, amelynek központi témája a csillagos ég, és a csillagászat mint tudomány bemutatása a laikus látogatók számára.
Az ősi bencés Szent Mauríciusz Monostor egykori uradalmi birtokát jelenleg az erdészet és a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park megosztva használja. Az utóbbi években több építkezés is zajlott a különböző tulajdonosok kezdeményezésére, azonban az építészek példaértékűen igyekeztek megőrizni a valamikori birtok egységes arculatát. Az erdészet új főépülete, a pajtában elhelyezett erdei iskola és az átalakított magtár bővítéseként megjelenő csillagda mind egységes formajegyeket hordoznak magukon, bár építészük más és más volt az elmúlt években.
Németh Csaba, a csillagda tervezője maga is amatőr csillagász, a csillagász egyesület tagja. Amikor felmerült a csillagda építésének gondolata, természetes módon vetődött fel a neve, mint helyi építész, és mint a téma adottságainak jó ismerője. Fontos vezérelv volt a tervezés során a tájba illesztés, a funkció pedig önmagában hordozta az egyszerű tömeget, amelynek köszönhetően több elem is a kisebb építménymagasság megőrzésére törekszik. Az edzett üveg mellvédek és a lapostető mind azt igyekeznek sugallni, hogy az új ház nem kíván versenyre kelni a völgyet uraló monostor templomtornyával. Első asszociációnk az épülettel kapcsolatban a legendásan nagy csillagász arabokra utaló formavilág lehetne, erről azonban szó sincsen. A távcső kupolája és az összekötő szárny Trespa-lécburkolatán átszűrődő fény azonban mindenképpen finom játék az érzékekkel - éjjel és nappal egyaránt.
A bejárat váratlan módon nem az egykori birtok tengelyéről közelíthető meg, hanem egy kis mellékutcából, hasítékként nyílik fel. A valamikori terepszint alá betolt, a település léptékébe illő kiteresedés pont egy busznyi várakozó kirándulócsoportot tud kényelmesen magába fogadni, csakúgy, mint az épület többi része. A szűkös telekméret miatt kemény harc folyt minden centiméterért, ennek eredményeként született ez az igen feszes architektúra. A fogadótér kellemes hűvösét a közlekedőmag félszint-eltolással köti össze az egykori magtár természetéből fakadó, fényszegény kiállítótereivel és az egykori pincében található előadóteremmel, amelyet szakmai előadások tartására is alkalmassá tesz a tetőről levetíthető távcsőállás. A magtár ezt megelőzően is kiállítótérként működött, így felújítása csak egy tisztasági festésből és az új tárolók kialakításából állt, míg a pince hasznosítása új megoldás. A dohos levegőt elszállító masszív szellőzőrendszert egy lebegő, az előadások sötétjében a közlekedősávot megvilágító, a csillagos égboltot imitáló gipszkarton takarás teszi láthatatlanná.
A fogadócsarnok felett elhelyezett, hatalmas kupolatérrel rendelkező digitális planetárium előtere szintén izgalmas. Az itt elhelyezett csillagászati és űrkutatási kiállítás szervesen illeszkedik a térbe, itt-ott interaktív elemekkel köti össze az épületet funkciójával. Az épület felsőbb régiója a csillagászok igazi birodalma. A magtár tetőterében, fél szintre a kupolához felvezető bejárattól helyezkedik el az irodájuk, valamint a kutatók számára berendezett két vendégszoba. A távcsőállás tisztán technikai tere mellett a planetárium kupolája felett létesített tetőterasz nemcsak a távcsőnél időző látogatók bevárására ad alkalmas teret, de mobil távcső állítására is kiváló lehetőséget nyújt, nem beszélve a majdnem minden irányban feltáruló gyönyörű panorámáról, amelyben várakozás közben gyönyörködhetünk.
Az import távcsövet védő kupola együtt fordul a műszerrel. A teleszkóp letámasztását meglepő módon nem a pinceszintig lemenő, különálló vasbeton szerkezettel - mint ahogyan az bevett szokás ilyen esetben -, hanem a legközelebbi vasbeton födém segítségével oldották meg, hogy az esetlegesen keletkező rezgéseket kevésbé adja át a műszernek. A távcső mechanikájára büszkék lehetünk, hiszen a Hungarian Astrotelescope magyar technológiájával állították össze. A ház technikai oldala igen egyszerű: a helyi meleg vizet napkollektorok állítják elő, a fűtést - a szomszédos épülettel összevontan - faelgázosító kazán biztosítja, amelynek kéménye a csillagda mellett álló Bakonyi Erdők Házából tör az ég felé.
Összességében az épület egész lénye magától adódó, nyílt, kézenfekvő és természetes. Nem akar annál többet nyújtani, mint ami keretei közé fér. A kiállítási terek mérete és a bennük tárolt információ mennyisége befogadható bármilyen korosztály számára - csakúgy, mint maga az épület a falu kis közössége részére.
Szőke Virág
vezető tervező: Németh Csaba
tervezés éve: 2009-2010
kivitelezés éve: 2011-2012
bruttó szintterület: 946,5 m2
építtető/Megbízó/Fejlesztő neve: Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
generáltervező cég neve: Timpanon Építésziroda, Pápa (Németh Csaba ev.)
építész munkatársak: Peng Ferenc, Györkös György, Pápa
Szakági tervezők:
statika: Szabó Imre, Pannonterv, Veszprém
épületgépészet: Horváth Ervin, Épgép Kft., Szombathely
épületvillamosság: Füle Ernő, Produkt Kft., Szombathely
úttervezés: Jankó Tamásné, Pannonterv, Veszprém
tűzvédelem: Garabics Krisztián, Pápa
projektvezető: Somlai Szilárd, Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
bruttó beruházási költség: 421 M Ft, ebből az épület költsége bruttó 180 M Ft
generálkivitelező: SZL-Bau Kft., Tapolca
Kapcsolódó oldalak: