„Csősztorony” tervezési ötletpályázat
Első díjas pályázati terv egy régi épület bővítésére Kőbányán. Építész: Kristóf Gabriella, Kovács Miklós, Varga Szabolcs
Ennek a komoly és nagy lételhatározó tevékenységnek megfelelő külsőségek között kell megtörténnie. A borivásnak csak egyetlen törvénye van: inni. Bárhol, bármikor, bárhogyan. De az emberben fel kell ébrednie az ösztönnek, hogy ennek az ivásnak méltóságot adjon, s ez veti fel a kérdést: hogyan?”
(Hamvas Béla: A bor filozófiája)
Környezeti és építészeti adottságok
A tervezési terület Kőbányán, a Harmat utca, Gitár utca és Dér utca által határolt csomópontban helyezkedik el. A csomóponti jellegéből adódóan a Csősztorony, mint vizuális támpont meghatározó. A Harmat utca, Gitár utca széles sávjai teret biztosítanak a műemléképületnek, ez még inkább hangsúlyozza az épület helyszínen-rekedtségét, a többi épülettől való távolságát (időben, térben, és a létrehozásának eszmeiségében). A környező utcák, valamint a szomszédos Óhegy-park neveikben a terület hajdanvolt múltját, a szőlőművelést idézik. A közvetlen környezetet a kis épülettömegű, jellemzően családi házas és csoportházas beépítésű nagy zöld felületekkel-a meghatározó benyomások egyik legfontosabbja a parkszerűség. A Csősztorony, ha a jelenlegi városi szövetbe beszorulva is, de egy amorf park színpadán áll.
Javasolt program
A Csősztorony eredeti funkciójában a területen valamikor virágzó szőlőkultúra hiteles épülete volt, a közelmúlt éveiben is ehhez az „örökséghez” kapcsolódva működött benne eszpresszó és borozó, borkóstoló. Hasznosítási javaslatunk is ezt a szőlőhöz, borhoz közelebbi és távolabbi kulturális kapcsolatokkal bíró vendéglátást kezdeményezi. A meglévő és épített terek többcélú használata lehetőséget teremthet egy szélesebb spektrumú közönség befogadására, élettel telté teszi a magára hagyatott épületet.
Építészeti kialakítás
A tervezés alapvető meghatározója a műemlék magában állósága, ez egy szabadon álló épület. Az eredeti növényekkel tarkított környezet visszaidézésével (a ház szőlők, fák közt állhatott) mai térbeli helyzete is hitelesíthető. A zöldbe kell visszaemelni az épületet, minden új építés ennek csak kiegészítője. A csősztorony körül parkot terveztünk, fákkal, fűdombokkal, kőfalakkal, melyek helyenként épületek, máshol csak kerítések. A parképítéssel párhuzamosan azonban ki is bontottuk a tornyot, minél több és minél többeknek mutatkozik meg így.
A Csősztoronyban csak a földszinten terveztünk átalakításokat, ezek szándékunk szerint a jobb használhatóság mellett nem bántják a műemlék sérthetetlenségének fogalmát. A földszinti két teremet összenyitottuk, a torony alatti teret a zömök pillér körüli kerengővé alakítottuk, ahol is falfülkékben installációs helyek készülnek, és a szabadba nyíló íves nyílást üvegfallal zártuk le. A jelentős homlokzati elem mögött így a korábbinál méltóbb funkció működhet.
A javasolt hasznosításnak megfelelően új épületet is terveztünk, melyet a környezetre jellemző oldalhatáron álló beépítéssel helyeztünk el, megtartva a szomszédos lakóépületek beépítési vonalát, és így gazdaságosabb telekfelhasználás jött létre. Ez nem ház akar lenni, kevesebb és több annál. Kerítés és fűvel borított geometrikus domb benne terekkel. Itt alakítottuk ki a konyha helyiségeit, a vendégek, látogatók illemhelyeit, a borkóstoló pincét egy, részben kétszintes galériás térben. Az új épületnek nincsenek a szó igazi értelmében vett homlokzatai, csak falai vannak nyílásokkal.
A két épület viszonyát és az egész telek építészeti karakterét jelentősen befolyásolja az udvar. A szintben lesüllyesztett tér intim, a betérőt ünnepli, de lehetővé teszi az új építések rejtőzködését is, hiszen azok csak egy ürügy okán jönnek létre, a Csősztorony az előhívó. A támfalrendszer ferde fű síkjai asszociációk a pincekultúrára is, de praktimumok is. A rendezvény és vendéglátó udvar megközelítése a bejárati rámpán lehetséges.
Építész: Kristóf Gabriella, Kovács Miklós, Varga Szabolcs KOVATERV Kft.
