Épülettervek
Cunami Emlékmű tervpályázat - Bojti András és csapata díjazott műve
2005.12.22. 10:53
A pályamű szerzői: Bojti András szobrász, Kiss Balázs, Jávorka Noémi és Kiss Szabolcs építészek.
Öt terv (finn, amerikai, spanyol, kínai, ausztrál) jutott tovább a második fordulóba, további tíz tervet - köztük Bojti András szobrász, Kiss Balázs, Jávorka Noémi és Kiss Szabolcs építészek közös pályaművét - kiemelt elismerésben részesítettek.
2005. szeptember 15-én a thaiföldi kormány és a bangkoki székhelyű Építészeti Tanács nemzetközi, nyílt pályázatot írt ki, a Cunami által legsúlyosabban érintett területen elkészítendő emlékmű és építészeti komplexum, koncepció tervezésére.
A 49 ország 679 jelentkezőjéből a nemzetközi zsűri {Stefano Boeri olasz építész, Jonas Bohlin svéd építész és belsőépítész, Decha Boonkham thaiföldi tájtervező, M.R. Chanvudhi Varavarn thaiföldi építész, David Elliott (Nagy-Britannia) kurátor és művészettörténész, Jens Ludloff német építész és Xu Anzhi kínai építész} öt tervet (finn, amerikai, spanyol, kínai, ausztrál) juttatott tovább a második fordulóba.
További tíz tervet kiemelt elismerésben részesített, rangsor nélkül. Itt 3 japán, 1 mexikói, 1 francia, 1 finn, 1 thaiföldi, 1 spanyol, 1 portugál és 1 magyar tervet, mint példamutató megoldást emeltek ki.
A jelentkezők megoszlása: 277 - Ázsia, 188 - Európa, 176 - Észak-Amerika, 35 - Óceánia, 2 - Dél-Amerika, 1 - Afrika.
2004. december 26-án délelőtt egy óra alatt zajlott le a tenger alatti földrengés okozta szökőár pusztítása. A pályázati terület környéke volt a térség legsúlyosabban érintett része. 1900 óta a világon ez volt a legnagyobb földrengés. Több, mint 5000 ember meghalt, 3000 eltűnt, 8000 megsérült Thaiföld déli partvidékén.
A pályázat kiíróinak célja egy olyan hely létrehozása volt, ahol az emberek lelke megvigasztalódhat, ahol a jelenség okait oktatják és kutatják, ahol emberi kapcsolatok szövődhetnek. Olyan helyet álmodtak, ahol a természet és a szimbolikus jelek egészséges szimbiózisba kerülnek. Múzeumot, oktatási épületet, amfiteátrumot kértek a cunamihoz hasonló jelenségek megértését célozva.
Mint environmental-gondolkodót és szobrászt, izgatott engem a kiírás. A regisztrálás után fiatal építészeket kerestem magam mellé, Kiss Balázs, Jávorka Noémi és Kiss Szabolcs személyében.
A maga nemében egyedülálló pályázati kiírás főbb szempontjait közösen átbeszélve épültek egymásra a főbb karakterét adó gondolatok. Valószínűleg a keleti kultúrából adódóan a kiírásból szokatlan lelki és intellektuális elvárások voltak kiolvashatóak.
Ez adott különösen gazdag lehetőséget a nálunk még nem igazán létező együttműködésre képzőművészek és építészek között. Valószínűleg ez az együttgondolkodás olyan új válaszokat eredményezett, amelyek a jelek szerint fel tudták venni a versenyt a rangos, nemzetközi mezőnnyel.
Koncepciónk lényege - a gyorsan felejteni tudó emberiség számára - az újra "átélést" lehetővé tevő, erőteljes jelrendszerrel dolgozó építészeti beavatkozás. A tenger és a szárazföld felől is, a hullámok emberfelettiségét idéző, tájba simuló épületegyüttest "hurkoltunk" végig a hegyen. A szalagként kezelt meditatív sétaút, egy medencében úszó hurok szoborral kezdődik, és egy tenger alatti hatalmas üvegcseppben végződik. Mindkét emlékmű a csendes emlékezés, meditálás tere.
Az épületek alakjukkal, anyaghasználatukkal, részleteikkel és a tájhoz való, szó szerinti illeszkedésükkel kívántak részt venni a kiírók és a mi szempontjaink megvalósításában.
Izgalmas most együtt látni a 15 díjazott illetve elismert pályamunkát. Furcsa kivetülése az emberi sokféleség és hasonlóság örök jelenlétének. Néhány hétig a világ minden sarkán 700 ember ugyanarra a szörnyű pusztításra és annak a megszokott emlékművektől intellektuálisan is elváló jelrendszerére gondolt.
