DÁNIEL-JÁTÉK (Ludus Danielis) - középkori liturgikus drámajáték | FUGA
”Muzsikáló építészettörténet” a FUGÁ-ban 2009. november 8-án, vasárnap a Budapesti Énekes Iskola diákjai és tanárai előadásában (művészeti vezető: Bubnó Tamás és Mezei János)
Szeretettel hívok mindenkit
a FUGA | Budapesti Építészeti Központ, Bp., V., Petőfi Sándor u. 5.
”Muzsikáló építészettörténet” című sorozata novemberi koncertjére:
Az előadás időtartama kb. 45 perc, a programot gyerekeknek is szeretettel ajánlom.
2009. november 8-án, vasárnap 18 órakor
DÁNIEL-JÁTÉK
(Ludus Danielis) - középkori liturgikus drámajáték
a Budapesti Énekes Iskola diákjai és tanárai előadásában
(művészeti vezető: Bubnó Tamás és Mezei János)
Az előadás előtt és után ugyanitt Pauer Gyula 1956-nak emléket állító kiállítása is megtekinthető.
A FUGA vezetői, Nagy Bálint és Rév András nevében is szeretettel:
Rajk Judit
DÁNIEL-JÁTÉK (Ludus Danielis)
szereplők:
Dániel – Bubnó Tamás
Baltazár király – Nagy Bertalan
A királyné – Szaszovszky Ágnes
Dárius király – Marót Benedek
Főemberek – Bubnó Márk és Philipp György
I. Angyal – Oláh Marcell
II. Angyal - Őszi Balázs
Habakuk próféta – Szilvay Máté
valamint csillagjósok, a királyné udvarhölgyei, nemesek, oroszlánok, népség, katonaság:
a Budapesti Énekes Iskola diákjai
A Dániel-játék egyike a középkorban nagy népszerűségnek örvendő liturgikus játékoknak. A 12-13.század fordulójára datálható észak-franciaországi kódexben maradt fönn latin nyelven, s az énekes szövegek mellett előadási utasításokat is találhatunk a kéziratban. A liturgikus játékok több évszázadon keresztül fontos szerepet töltöttek be elsősorban az iskolai ifjúság, másrészt az egyszerű hívek nevelése, hitbeli, erkölcsi és zenei-irodalmi oktatása terén. A liturgikus alkalmak kiegészítéseként (s nem azok helyett!!) játszották e zenés drámákat, melyek tulajdonképpen az opera korai előfutárának tekinthetők. Olyan zenei stílusú részek is bekerültek ezáltal a templom falai közé, mely addig a gregorián egyeduralkodása miatt nem szerepelhettek ott, s ezáltal egy fontos zenetörténeti folyamatot indukáltak: a korai többszólamú zenék liturgikus keretek közötti térnyerését.
Beauvais városához kötődik a Dániel játék, melynek első sorai büszkén hirdetik is ezt: „E Dániel játékot Beauvais város ifjúsága szerzette Krisztus dicsőítésére.” A párbeszédek és a monológok a gregorián zenei stílust követik, míg a kórusok, az ún. conductus-ok, az akkori világi zene ritmikus formájában íródtak. Bár hangszeres kíséretről kotta és utasítás nem maradt fönn, egykorú ábrázolások bizonyítják ezek használatát. Magyarországon az 1970-es években a Schola Hungarica mutatta be az eredeti latin verziót, míg a magyar nyelvű változatot Bubnó Tamás fordításában a Budapesti Énekes Iskola játszotta először 2000 novemberében, a Zeneakadémián.
