De Young Memorial Museum, San Francisco
Építész tervezők: Herzog & de Meuron
A múzeum eredeti épületét 1919-ben emelték, ám az az 1989-es földrengés során annyira megsérült, hogy le kellett bontani – igaz, erre csak 2002-ben került sor. A következő három évben a Herzog & de Meuron és a San Francisco-i Fong & Chan közösen dolgoztak az új épület tervein. A környezetvédőkkel és egy konzervatívabb építészet mellett kardoskodókkal folytatott hosszú vitákat követően ma a legkitartóbb ellenzők is elégedettek – adták hírül a 2005 őszi átadást követően a helyi médiumok. Az ellenszegülés olyan méreteket öltött, hogy a San Francisco-iak ellenezték a közpénz felhasználását erre a célra – végül tisztán magánforrásokból valósult meg az új múzeumépület.
A homlokzatot egyedi mintázattal domborított és perforált TECU classic rézlapokkal burkolták, így az, amennyire lehetséges, összhangba került a környező természeti tájjal, hiszen a lombokon átszűrődő fény játékára emlékeztető minták a Golden Gate park fáiról készült képek digitális feldolgozásával születtek. A környezettel való harmónia teremtésének igénye szólt a réz alkalmazása mellett is, mert az oxidációs folyamat során az új arany, kék, fekete átmeneteken keresztül végül zöld árnyalatokat kap az épület. A jelenlegi vörösesbarna külsőt a több, mint 420 tonna réz feldolgozásával készült lapok kölcsönzik az épületnek, melyeket a KME gyártott, és a kansasi A. Zahner Architectural Metals munkált meg. A tető és a homlokzat összesen 31.000 négyzetméter rézlapot emésztett fel, egyedül a homlokzaton 7.200 egyedi kazetta található – így elmondható, hogy sosem használtak még fel ennyi rezet egyetlen épület burkolására.
A réz mellett követ, fát és üveget használtak az építészek. Hatalmas szalagablakok teremtik meg a külső és a belső kapcsolatát. A régi múzeum történeti elemei a hely eredeti karakterét idéző homokkővel, cédrussal, páfránnyal együtt az új múzeum részeivé váltak. A 9 méter széles főbejárat mögött rézzel burkolt folyosó vezet a központi átriumhoz. Innen a galériákhoz, az amerikai és ausztrál bennszülött művészetet és a 20. századi művészetet bemutató eltérő alaprajzú terekbe jut a látogató. Az emeleten egy 60 méter hosszú, páfrányokkal díszített belső terasz és egy eukaliptuszokkal benőtt kert található, melyen üvegezett átjáró vezet át. A kávézón és egy kővel burkolt teraszon keresztül a szoborparkba jut az ember. A második emeleti galériák új-guineai, afrikai, indonéz, fülöp-szigeteki és 20. századi amerikai művészetet mutatnak be. Az épület északkeleti oldalán egy 44 méteres szögletes torony emelkedik, melyben az oktatási termeket és egy kilátót helyeztek el – innen belátni a San Francisco-i öblöt.
Építészek:
Építész tervezők: Herzog & de Meuron
Kivitelezi tervek: Fong & Chan Architects, San Francisco
Tájépítészet: Walter Hood, Hood Design, Oakland (CA)
Fotó: KME / Christian Richters, http://www.flickr.com
Forrás: Magyar Rézpiaci Központ
Kapcsolódó oldalak:
