Részletek a műleírásból
A Sporttelep
A működő Sporttelep rendezése a tervezett új épületek kapcsán a sportpályák kialakítására, pótlására, a megközelítő utak rendszerének átgondolására, újrastrukturálására, az utcafronti épületegyüttes és a Móricz Zsigmond körút felőli sportpályákat kiszolgáló kis öltözőépület telepítésére, globális építészeti kialakítására, szervezésére szorítkozik. A telephely jóváhagyott építészeti program híján csak a globális rendezésre, illetve néhány konkrét elem megváltoztatására vonatkozik:
- az Egyetem által a SPORTCSARNOK építésére kijelölt terület a tervezett épület elhelyezésére kiválóan alkalmas!
- az egyetem felőli utak hálózatát újraértelmeztük!
- a Dóczy József utca felőli épületegyüttes nem méltó az egyetem arculatához.
- a régi lelátó felújítandó, némileg átértelmezendő, megmaradó. A „verseny teniszpályák” előtt lévő épület valószínű megmaradása mellett átépítendő. A többi utcafronti épület bontandó, újraépítendő, oly módon, hogy a sporttelep felől a sportolók, diákok kiszolgálására, az utca felől a városi kapcsolat megteremtésére alkalmas legyen (sportüzletek, kávézók, szolgáltatás)
- a szűk program miatt egy integrált, földszintes épület kialakítását javasoljuk (bővített program esetén az emeletes kialakítás is lehetséges)
- a terület sportpályáinak kiszolgálása a Sportcsarnoktól függetlenül, az újonnan építendő nyugati öltöző-kiszolgáló épület és a rekonstrukció után alkalmassá váló utcai épületkomplexum egy része szolgálja a III. évezred színvonalán
- az Egyetem felőli úthálózat és a város felőli úthálózat ellenőrzötten összekötendő. Az új útszakasz mentén többletparkolók létesülnek
- a zöldfelület túlsúlyát meg kell tartani, illetve a működés intenzitásának növelésével a fenntartás intenzitását is növelni szükséges.
- a szomszédos hallgatói klub integritását a sportcsarnok növeli
- a sportcsarnok telepítése, környezetalakítása során törekedtünk a telekhasználat multifunkcialitására, sok elkülönült, de egyben integrált funkciócsoport elhelyezésére.
- törekedtünk a TRANSZPARENCIÁRA, arra, hogy a különböző funkciócsoportok elkülönülten működhessenek úgy, hogy egyben átláthatóak maradhassanak.
A Sportcsarnok
A tervezett Sportcsarnok építésének helyszíne: egy, az Egyetem által kijelölt terület a tervezett Hallgatói Klub szomszédságában a Sporttelep egyetem felőli bejárata mentén. A terület szép fekvésű, a létesítmény elhelyezésére alkalmas terület.
Az épület funkciójának tekintetében a megadott tervezési program jól átgondolt, emiatt azt tervünk a lehető legteljesebben betartja. Az épületben elhelyezett funkciócsoportok a tervezett épületben jól elkülönülnek:
- az épület pinceszintjén helyezkedik el: a süllyesztett torna-küzdőtér és a diákok, sportolók öltözői, kiszolgáló helyiségei és a közreműködők öltözői, illetve a kiszolgáló helyiségek. A játéktér 24,20 × 48,02 × 12,00 m méretű.
- az épület földszintjén helyezkedik el minden bejárat, a szintbeli főbejárat, egy hátsó személybejárat, illetve a szertárat kiszolgáló teheremelő bejárata.
- a földszint elsősorban a látogatók, a közönség, a 272 férőhelyes nézőtér kiszolgálását látja el, illetve ellenőrzi, tájékoztatja, szervezi a belépő forgalmat.
- az épület első emeletén, galériáján helyezkedik el: az Egyetem Testnevelési Tanszéke, illetve a program szerint térítésmentesen működő edző és tornaterem, valamint a szolárium, kis juice bárral ( a kialakítás az önállóan üzemeltetett, térítéses működtetésre is alkalmas )
- a fenti épületfunkciókat a nyitott, illetve átlátszó galéria és a tekintettel átjárható nézőtér az épület egészét eggyé integrálja.
Az épület elhelyezése, a beépítés: szomszédos épületekhez, az egyetem eredeti és új strukturájához is alkalmazkodik. A Sportcsarnok két épületrésze elkülönült, de integrált tömeget eredményez, az épület körül egy-egy épíatészeti, kertészeti hangsúlyhoz kapcsolódó külső térrészeket, „külső szobákat” rendeltünk. Az épület a Spottelepet és az Egyetemet elválasztja és egyben össze is köti a transzparencia eszközével.
A tervezett épület feladata, kialakítása: a sportcsarnok nem a hagyományos értelemben vett sportcsarnok, hanem sportcsarnok, tornaterem és diákcentrum egyben! Az épület-külső kiegyensúlyozott, visszafogott, defenzív, a tömör és az áttetsző felületek ellentéte, a klasszikusan értelmezett ablakokat mellőzve. Az anyaghasználat jellemzője a „valódi” anyagok használata: beton, üveg, fehér tömbfelület, valamint jelzésértékű, visszafogottan erőteljes „színezés”. A mátrix-szerű válaszok, az igen-nem felületelemek nem idegenek a használó fiatalok gondolkodásától. A fények és árnyak játéka, változása hangsúlyos, az épület használatra mindig alkalmas voltát a beépített külső árnyékolás (zsaluziák) biztosítják. Az épület feszes szerkesztésű, terei sok belső design-lehetőséget kínálnak, a nagy tömegek súlyát a finom szerkesztés oldja, pozitív érzelmeket ébresztve.
Az egyes funkcionális egységek reményeink szerint a helyükön vannak, a szerkesztés nagyvonalúságára törekedtünk. A (főként a függőleges) közlekedést szolgáló szolgáló szerkezetek szándékoltan nagyvonalúak. A tartó- és épületszerkezetek egyszerűek, takart helyzetük miatt gazdaságosan méretezhetőek. A nagy fesztávú fal- és pillérvázas szerkezet a vasbeton- és az acélszerkezetek előnyeit integrálja (a tiszta acélszerkezet kizárólag a tornacsarnok rácsos-tartója).
A homlokzati forma- és anyagválasztása, visszafogott volta mellett erőteljes, jelszerű. Az épület belső formálása visszafogottan, mértéktartóan erőteljes, a megvalósítás során sok-sok új lehetőséget rejt. A tervezett épület passzívház-szintű hőszigetelésű, hővédelmű és megújuló energiákat felhasználó elektromos és gépészeti rendszereket alkalmaz.
Környezetrendezés
A Sportcsarnok főbejárata előtti Fogadó térre érkeznek a fő közlekedési tengelyek, a bejáratot nem terhelve, attól kissé eltartottan, elkerülve a célközönség és az átmenő forgalom kereszteződését. A nagyméretű burkolt tér rendezvénytérként is jól használható. A főhomlokzat elé helyezett zászló csoport az egyetemi fő közlekedési útvonalairól, már messziről figyelemfelkeltő. Esténként a bejárat felé sűrűsödő, burkolatba süllyesztett, napelemes világítás jelöli ki a főbejáratot.
A Hallgatói Klub keleti homlokzatvonalát fal-szerűen alakított lombkoronájú gyertyán fák sora folytatja a visszahúzott Sportcsarnok főhomlokzata előtt. A Sportcsarnok és Hallgatói Klub környezete finoman összehangoltan, enyhe lejtésű térrel és rézsűvel készül. A Sportcsarnok és Hallgatói Klub közé érkezik az Élettudományi Épület előtt futó tengely és ide fut be a Móricz Zsigmond körúti buszmegálló és bejárat felőli gyalogos tengely. Itt alakítottunk ki kerékpártárolót is.
A Sportcsarnok tömege földszinti nyitottságával, átlátszóságával, üvegfelületeivel bekapcsolódik a sporttelep világába. Az épület körüli növénykiültetés az épület lábainak ritmusát követi, az átmenő forgalmat eltartva az épülettől, ugyanakkor betekintést engedve a belső pályára. A Sportcsarnok déli homlokzata előtt pihenő teret alakítottunk ki, elsősorban a sportolókra gondolva, kültéri edző hellyel és árnyékoló vitorlákkal.
A sportpályák szigorú rendjét, kerítés-erdőjét kavics alakú, organikus, de szerkesztett zöldfelületekkel oldottuk fel. Ez a textúra határozza meg a terület alapszerkezetét – zöldfelületeit és közlekedési felületeit. A kavicsok gyepesített, extenzív vadvirágos dombocskák, helyenként ligetesen fásítva, a lelátók és kerítések mentén pedig nagyobb sziklákkal kialakított „erdő” foltok. Ezzel a rendszerrel nem korlátozzuk a pályák közti szabad közlekedést, megoldjuk a pályák vízelvezetését, esővíz-szikkasztását, miközben kellemes pihenő és néző-bámészkodó helyeket is kialakítunk. A sporttelepen kívüli területen cserjesávokkal és fasorokkal beültetett, kellő méretű kerékpárút és gyalogos járda alakítható ki, a védett fasorokat figyelembe véve. A tervezett környezetrendezéssel a mai kornak és az egyetemi, sportolói elvárásoknak megfelelő megjelenésű és csökkentett fenntartási igényű, tájba illesztett sportterület alakul ki, ami követi a legújabb, környezettudatos, fenntartható tájépítészeti trendet.
vezető tervező: Bakó István – Medmix Center Kft.
tervezés éve: 2012
telekterület: 341.208 m2
bruttó szintterület: 3.458 m2 (Sportcsarnok)
sportpályák területe: 2.715 m2
A Bíráló Bizottság értékelése
1. bírálati sorszámú pályamű
Építészet
A pályamű a Bíráló Bizottság egyöntetű döntése alapján építészeti kialakításával, funkcionális térkapcsolatainak nagyvonalúságával kiemelkedett a pályázati mezőnyből. Funkcionális elrendezésében nagyvonalúan szerkesztett, szintenként tagolja az egyes funkcionális egységeket. Legnagyobb értéke, hogy a küzdőtér süllyesztett kialakításával a főbejárat és a közönségforgalom a külső térből közvetlenül megközelíthető, a lelátók feltöltése ezen szintről történik, nagyvonalú és elegáns térkapcsolatokat eredményezve. Azon kevés pályamű egyike, ahol a közönségforgalmi lelátók megközelítése optimálisnak tekinthető. Az építészeti térkapcsolatok értékét nagymértékben fokozza a földszinti (küzdőtér fölötti) falak teljes megnyitása a sporttelep és az egyetem felé, a belső és külső terek transzparenciája. Tömegképzése, homlokzatai sallangmentesek, elegánsak. Az 1. sz. pályaművet a Bíráló Bizottság egyhangú döntése alapján I. díjban részesítette és továbbtervezésre javasolta.
A továbbtervezés során az alábbi kisebb funkcionális észrevételek megfontolandók:
- a szomszédos hallgatói klub és a sportcsarnok közvetlen kapcsolata indokolt és továbbérlelendő.
- a gazdasági bejárattól egy teherlifttel a szertáron keresztül közelíthető meg a küzdőtér, az épület funkcionalitása érdekében javasoljuk a szertáron való közlekedés megszüntetését.
Sporttechnológia
Pozitívumok: Sportpadló burkolat, motoros függönnyel elválasztható küzdőtértér, a pályázó pótolja az elveszett kézilabdapályát, az elrendezése megfelelő.
Negatívumok: a gazdasági bejárattól egy teherlifttel a szertáron keresztül közelíthető meg a küzdőtér, javasoljuk a szertáron való közlekedés megszűntetését. A padlófűtés nem javallott a küzdőtérben.
Gépészet, elektromosság
A pályaműben említést tesznek arról, hogy a közműcsatlakozások az Egyetem hálózatáról biztosítottak. Jó elképzelés, hogy a klímaberendezésekhez szükséges hűtés kondenzátor hőjét HMV termeléshez tervezik hasznosítani. Szintén jó gondolat, hogy az épületből elfolyó szennyvíz hőtartalmáthőszivattyúk alkalmazásával hasznosítják. A csapadékvíz hasznosítására öntözés céljából tesznek javaslatot. A süllyesztett küzdőtér miatt az épület jelentős mértékben a talajszint alatt helyezkedik el, ami hőenergia-felhasználás szempontjából jelentős megtakarítást eredményezhet. Jó elképzelés, hogy a világításhoz fényerő-szabályozást lehetővé tevő berendezést terveznek. Ezzel biztosítható a viszonylag egyenletes megvilágítás és a fényforrások kb. egyidejű élettartama. A pályaműben javaslatot tesznek napelemes villamosenergia termelésre, amely a számításaik szerint a szükséges energia 20%-át állítaná elő.