Épülettervek/Középület

Debrecen-Józsa, katolikus templom, meghívásos pályázat – II. díj, Id. Kálmán Ernő, Novák Róbert

2012.05.22. 11:34

A Debrecen-Józsa városrészben építendő katolikus templom tervezésére kiírt meghívásos pályázon a II. díjat Id. Kálmán Ernő és Novák Róbert munkája kapta. A Bíráló Bizottság a koncepció erényeként értékelte, hogy gondoskodik a többirányú megközelítéséről, illetve az ehhez alkalmazkodó kavics formát a  külső tömeg megformálásában hatásos megjelenésűnek találta, ám a belső térben ezt nem sikerült következetesen folytatni.

Debrecen - Józsa, Római katolikus templom tervpályázat – 2012

Műszaki leírás

Korunk nagy problémája az értékválság, melyben az egyház feladata a régi tradíciók megőrzése és a hívek megtartása mellett a fiatalság felé való nyitás. Az építészet a társadalmi igény térbeli megfogalmazása. A javasolt megoldásnak egyszerre kell korszerűnek és tradíciókra épülőnek lennie. Egyszerre nyitott és zárt, magában hordozva az időtlenség gondolatát mind anyaghasználatban, mind formai kialakításban.  Az íves, tojásdad forma, a tégla és vályog textúra kulturális gyökerekre utal, azokat a kapcsolódási pontokat jelöli, amelyek a helyi közösség hagyományait viszik tovább.

A hely szelleme és a telepítés

Józsa történelmi múltra tekint vissza, írásos emlékek szerint Szent Pál kerek kőtemploma állt az egykori településen, melynek helyére ma csak a kőomladékos-domb emlékeztet. A településen napjainkban egy katolikus, két református templom várja a híveket. A dinamikusan fejlődő és növekvő népességű település központja látványos fejlődésnek indult az utóbbi évtizedekben. A népesség növekedése és az egyre növekvő távolságok az alsójózsai részen új templom építésének igényét hívták életre.

 
 

A templom egy csendes, mégis frekventált telken kerül megtervezésre a Tócó–patakot szegélyező erdősáv tövében. A patakot átívelő gyaloghíd és sétány köldökzsinórként köti össze a lakóterületet a településközponttal. A középület ilyen értelemben egy jó helyzetű hangsúlyt kap, mely a telepítése és tömegformálása szempontjából is meghatározó, és ezáltal becsatlakozik a lakosság mindennapjainak keringésébe. A torony mindkét irányból figyelemfelkeltő, éppúgy jel a településközpont és a lakóterület felől, elindítja a távozókat és fogadja a hazatérőket. A sétány mellé helyezést indokolja a jó láthatóság, szinte a kerítés részeként történő megfogalmazás.

A templom bejárata és megközelítése, a kerítés, a kert és az épületegyüttes a toronnyal egy kompozíciós egységet hoz létre, ily módon egy egységes megfogalmazással, anyaghasználattal a méreténél jóval hatásosabb rendezett megjelenést tud biztosítani. A templomkertben a kialakított gyülekezeti hely és füves területek a többcélú felhasználást hivatottak szolgálni. A templomkert burkolati sávjai mentén és a kerítésfalban elhelyezhető a 14 stáció.

Tömegképzés

A templomnak kétféle megközelítése lehetséges, egyrészt az ünnepnapi tengelyes rávezetés a Gát utca és az Unokakert utca felől egy teresedést hoz létre, ami hangsúlyt ad az épület ünnepélyes bejáratának, és egy tengelyes szerkesztésű, klasszikus, szinte háromhajós szerkesztésű belső térszerkezetet hoz létre. Másrészt a városközpont felől egy hétköznapi és az ifjúságot beterelő bejárat is meg tud jelenni. A telek adottságaiból adódó sarok mentén egy megnyitható kapuval, alacsonyabb kerítéssel betekintést kapunk a templomkertbe, ez is egyfajta előtere tud lenni a templomi eseményeknek a kistermen keresztül, ami ily módon önállóan is tud működni a templomkerttel az ifjúság és a hétköznapi események számára, és nagyon jó flexibilis használhatóságot biztosít a térszervezésnek. Ezek adják azt a kettős működési funkciót, minek révén ez az épület és ez a szerkesztés többlettartalommal bír és kihasználja a terület az adottságait. A ferde visszaugratás a telek sarkán azt a teret hozza létre, amely minden templombejáratnak alapvető eleme és célja, hiszen az események, a misék előtti és utáni beszélgetések, valamint a társadalmi kapcsolatok színtere.

 
 


A tömeg tojásdad formája az épület jellegére való utalás, ősi szimbólum, a születés és újjászületés reménye. Az épület fő motívuma a különböző telekhangsúlyokra reagáló, átformálódott ívháromszög, amely ugyanakkor a belső térben egy tengelyes, szigorú, a gótikus templomterekre emlékeztető oikosz lefedésű templomtérrel, színes üvegezésű bütün elhelyezett bevilágító ablakokkal idézi fel a klasszikus templomtereket, és kis mérete ellenére hoz létre az Isten házához méltó feltárulkozást. Ez a fajta térszervezés két oldalt a karzatok kialakításával ad lehetőséget további bővítésre, melyek független megközelítéssel érhetők el az előtérből. A templom térszervezése klasszikus térrendet követ, mégis az épület a hagyományos és modern építészeti elemeket kívánja ötvözni.

Anyaghasználat

Az épület anyaghasználata kívül az égetett agyagkerámia, ami Debrecenben Borsos József épületeire is jellemző. Ez a tégla, illetve a földtégla az, amely a helyi építési adottságokat tudja szimbolizálni, és ily módon egyfajta szellemi örökséget hoz létre az anyagból adódóan is. A belső tér meghatározó eleme a vörösfenyőből készülő, rácsos oikosz rendszerű lefedés, ami gazdaságosan kivitelezhető, jó akusztikai adottságokkal rendelkezik és esztétikailag gazdag élményt nyújt a bütükön megjelenő színes üvegablakokkal, melyeket képzőművésszel gondoltunk megterveztetni.

 
 

A fedés lécbetétes korcolt lemezfedés, előpatinásított felülettel. A fedés alá rejtett módon napkollektor helyezhető el, mely a templom melegvíz előállítására és padlófűtésére használható. Ez olyan korszerű eljárás, ami a fenntarthatóság és a beruházások alapvető követelménye. Fontos ugyanakkor, hogy a templom használata során a kisterem télen gazdaságosan fűthető, nyáron pedig lehetővé teszi a templomtér átszellőzetését.

Az épület törekszik arra, hogy mind klasszikus értékeket, mind pedig olyan építészeti többletet adjon a mai kor igényeinek megfelelően, amely alkalmas arra, hogy újragondolja, újraértelmezze a mai kor társadalmi elvárásainak megfelelően ezt a liturgikus teret. Továbbá vonzó, ugyanakkor többcélú térré tudja azt változtatni, egyfajta közfeladatok ellátására is alkalmassá téve az oldalsó bejárati téren át. Ily módon ez a téregyüttes lehet az az egyébként Józsa központjából hiányzó szellemi többlet, ami az emberi és a hitbéli kapcsolatoknak a pólusa tud lenni itt, ezen a helyen. Ez a jelentősége annak, hogy a tervezett kettős bejárat funkcionális többletet tudja adni a tér szervezésével.        

Beépítési mutatók

telek területe: 1071 m2
beépített alapterület: 320 m2
beépítési : 30 %
hasznos alapterület: 395 m2
földszint: 274 m2
karzat: 121 m2

Vezető tervező(k): Id. Kálmán Ernő, Novák Róbert - Reálterv Építésziroda Kft. 
Építész munkatársak: Novákné Gulyás Lívia, Szántai Zsófia

 

 

 


A Bíráló Bizottság értékelése


A terv erénye, hogy gondoskodik a többirányú megközelítéséről, az ehhez alkalmazkodó kavics forma a  külső tömeg megformálásában hatásos megjelenésű, ám a belső térben ezt nem sikerült következetesen tovább folytatni. A telepítés kertkapcsolata magas minőségű, a támfalrendszer következetesen viszi tovább az alaprajzi kontúrt. Alaprajzi rendszere jó, különösen dicsérhető a kisterem elhelyezése és kapcsolata a templomhajóval, jó rálátást biztosít a szentélyre is. A „karosszéria” kötöttségéből adódóan az emeleten felesleges és használhatatlan területek alakulnak ki. Az alkalmazott tetőszerkezeti rendszer túldimenzionált a lefedett tér nagyságához képest, erőtanilag és vizuálisan egyaránt, minek következtében a szentélyről és a művészi módon megkomponált üvegablakról elvonja a figyelmet. Homlokzati anyaghasználata erőteljes, sötét tónusú, ami a külső szemlélő számára komorságot sugároz. A karzat mellvédjének erős horizontalítása kettévágja a belső teret, vizuálisan és formailag egyaránt.

Fentiek alapján a bíráló bizottság a pályaművet második helyre rangsorolta.