Debreceni Intermodális Közösségi Közlekedési Központ - az M-Teampannon Kft. pályázati terve

Bemutatjuk az M-Teampannon Kft. és csapatának tervét, melyet a Debreceni IKKK tervezésére kiírt pályázatra készítettek.

Építészeti-városépítészeti koncepció

Központképző pólusok

Debrecen egykor még palánkfallal is körülvett organikus mezővárosi szerkezetének régóta természetes központja és jelképe a Református Kollégium és Nagytemplom együttese. A templom monumentális főhomlokzata előtt ünnepélyesen szétnyíló Piac utca finom hajlataival a város kereskedelmi ütőere, amely az ezredfordulóra a közösség főtere lett. A főutca a túlsó végén újra kiszélesedik és a kissé tagolatlan, a főtérhez képest elhanyagolt teresedést az ostromban lebombázott régi állomásépület helyén fél évszázada fölhúzott klasszicizáló modern vasúti pályaudvar hosszan elnyúló, szikár épülete zárja. Az épület előtt kietlen térség, amelyen mindenféle szellemi tartalom nélkül bonyolódik a vasúti és a városi, városkörnyéki mindennapi közösségi közlekedés. A vasút túloldalán a déli városrészek egyetlen köldökzsinóron kapcsolódnak a központi várostesthez, mivel a város számára gazdasági fellendülést hozó vasútépítéssel együtt járt a vasúton túli területek térbeli elszakadása.

Az új közlekedési központ alkalmas lesz a vasútépítés okozta városszerkezeti ellentmondások feloldására, mert felülépítéssel áttöri a vasúti vágányok képezte fizikai falat és térbeli kapcsolatot teremt a központ és a potenciális déli fejlesztési területek (lakó-, iroda- és ipari parkok), illetve a repülőtér felé. Északon a Református Kollégium és Nagytemplom képezte szellemi központ közelében további fontos kulturális intézmények települtek az idők folyamán (Déry Múzeum, Kölcsey Központ, stb), sőt lényegében az egész nagyerdei egyetemi negyed is ide kapcsolódik az egyetemi sugárúton keresztül. Valóságosan a Nagyerdei Campus Korb Flóris-tervezte monumentális Központi Épületéig terjed a városközpont építészeti aurája.

Ahogy északon elsősorban a kulturális és oktatási központ-funkció generálja száz éve a városfejlődést, úgy lehet délen a tervezett Intermodális Közösségi Közlekedési Központ a 21. századi területi fejlesztések motorja, az igazi nagyvárossá válás szimbóluma. Itt most lehetőség nyílik az innovatív városfejlesztés déli irányú szerves kiterjesztésére egy 21. századi új központi épületen keresztül egy leendő 21. századi repülőtéri fogadóépületig. Az intermodális közösségi központtal új centrum-képző elem jön létre, amely mozgásról, közlekedésről, a gyors és kényelmes helyváltoztatás lehetőségéről szól. Alapvető cél a különböző forgalmi igények maximális kiszolgálása, a közlekedési módok közötti eszközváltás optimalizálása, a lehető legrövidebb átszállási idő biztosítása, a szükséges gyalogos szintváltások minimalizálása.

Megérkezés a Városba

A nagyvárosi fejpályaudvarok jellegzetes, nagyfesztávolságú csarnokszerkezeteit átértelmezve és térben átfordítva a mozgás, megérkezés és találkozás városi tereire helyeztük az építészeti hangsúlyt. A háborúban elpusztult régi állomásépület homlokzati architektúrájának íves motívuma, az egyetemi főépület monumentális ívei és a mai pályaudvar várócsarnokának finomvonalú, modernista vasbeton kupolahéj struktúrája is bele van rejtve a vágányokra merőlegesen induló, ívelődő és szűkülő, dongaszerkezetbe. (Az épületeknek is van természetes létideje és ezt az időt megítélésünk szerint a jelenlegi állomásépület tisztességgel kitöltötte.)

A megváltozott városi mozgásformák új térhasználatot igényelnek. Az utazással, érkezéssel és indulással, átszállással összefüggő funkciók számára azokat művészien szolgáló és kifejező térrendszert hoztunk létre. Az áramló terek dinamikájának élményszerű felfedezésére és néhány nyugodt pont kijelölésére alapoztuk tervünket, amelynek minden korosztály számára lesz mondanivalója. Mintha a korábbi állomásépületek az ottmaradt várakozásokból, találkozásokból, elindulásokból és érkezésekből születnének itt újjá. Maga az épület eredeti tereivel, részleteivel és bútoraival inspiráló, élménygazdag városi közeget hoz létre, amely elősegíti a találkozásokat.

Jelkép és identitás

Egy épületnek túl kell mutatnia saját fizikai határain, fontos, hogy finom rezgéseivel szervezze szűkebb és tágabb környezetét, sőt az egész városrészt. A városnak szüksége van ugyanis egyszerű, nagyvonalúan elegáns, tisztán áttekinthető, nyitott multifunkcionális terekre, amelyek a közösségi közlekedési funkciók összetett kritériumainak is kiválóan megfelelnek. A Nagytemplomtól szűkülő-táguló főutcai térfolyam a Petőfi tér irányított térsorán keresztül vezet be a jelként a vágányok fölé magasodó műtárgyszerű dongatérbe, természetes módon és közvetlenül kapcsolva össze a különböző közlekedési módokat, mozgásformákat és városrészeket. Az enyhén elhajló tér tudatosan fordul el a túloldalon álló hőközpont ipari látványától és a távlati fejlesztési területek felé irányul. A Petőfi tér térfalainak és részben térsíkjának újraértelmezésével nyitott, nyitott-fedett és fedett terek dinamikus láncolatát, az élményszerű találkozások zöld tereit hoztuk létre. Fontos ugyanis, hogy ne aluljáróból, a föld alól bukkanjunk föl, hanem megérkezéskor jólesően rátekinthessünk a városra és így találkozhassunk a többiekkel.

Térbeli és szerkezeti tisztaság, funkcionális kapcsolatok

A térszint alatt kialakított nagykapacitású park&ride mélygarázs, a térszinten közvetlenül a vasútállomás elé telepített távolsági autóbusz pályaudvar, illetve a csarnokba befutó villamos végállomás a Petőfi teret szervesen folytató teraszrendszeren keresztül minden közlekedési mód-váltást lehetővé tesz és leegyszerűsít. A tervezett mozgólépcsők és felvonók biztosítják a teljeskörű akadálymentességet. A térszinten közvetlenül is megközelíthető az első vasúti peron, a villamosmegálló, a távolsági és helyi autóbusz peronok, a taxiállomás és a kiskereskedelmi zóna üzletei, szolgáltatásai. A parkosított Petőfi térhez ugyanakkor nagyvonalú zöld teraszokkal kapcsolódó emelt szintű gyalogos dekken helyeztük el az utasforgalmi kiszolgáló funkciókat: a jegypénztárakat, poggyászmegőrző automatákat, fő utastájékoztató berendezéseket, utasvárókat, stb. Innen közvetlenül, akadálymentesen, a legrövidebb átszállási utakkal közelíthetjük meg az összes térszinti közlekedési módot és eszközt.

A gyalogos utasforgalmi terasz fölött kapott helyet az étterem, rálátással az egész izgalmasan hajló, mozgalmas térrendszerre. A fedett-nyitott áramló térfolyamot a dongatető alá simuló szolgálati irodaház sávja osztja előtérre és átvezető térre. A huzathatást megszüntető zárt irodasáv előtt és után kialakított nagyléptékű fedett-nyitott terek biztosítják az energiatakarékos, hatékony üzemeltetést.

Ütemezés

A Piac utca déli szakaszának jellegzetes motívuma a torony-lakóház, amelynek városképi merevségét, a város és a magasház rendezetlen térbeli viszonyát az északi oldalára telepített alacsonyabb irodaházzal javasoljuk oldani. Ez az irodaház képezi a mélyparkolóval együtt az IKKK-beruházás első építési ütemét: a fölső parkolószintre ideiglenesen telepített jegypénztárak, megőrzők és utasváró-, tájékoztató berendezések a meghosszabbított gyalogos vasúti aluljáróval és az irodaházzal térszint alatt összekötve (az irodaház MÁV-üzemi használatával) együtt biztosítják a további fejlesztési ütemek zavartalan lebonyolítását. A lakótömbök környezeti (zaj-, levegőtisztasági-) védelme érdekében az autóbusz pályaudvart a lehető legtávolabbi pontra telepítettük. A beruházás második építési ütemében készül el a teljes pályaudvar rekonstrukció, előtte a távolsági autóbusz pályaudvar és a villamos végállomás kiépítésével, míg a harmadik építési ütemben elkészül a mélyparkoló és az irodaház végleges kialakítása, továbbá a Petőfi tér park- és térrendezése. A környezet további, középtávú fejlesztése során a MÁV-területek felhasználásával kerül majd sor a bevásárló központ – irodapark kialakítására, a vágány-felülépítés és dongatér déli irányú folytatására, illetve a MÁV üzemi funkciók felújítására, bővítésére, a műemlék ispotály-épület felújítására, környezetének rendezésére.

Építészeti előképek

A 21. század elejére alapvetően átalakult a vasúti pályaudvarok 19. század végére kialakult klasszicizáló, statikus-tengelyes telepítési mintázata. A különböző városi mozgásformák és áramlások dinamikusan integrált térrendszerei rajzolják ki a szükséges építészeti formákat.

Közlekedés

A dinamikusan fejlődő városban új városközpontok, új főút hálózati szerepet betöltő utak és ezek együttes hatására új igények jelennek meg. Jelen pályázat közlekedési fejlesztései az új igényeket figyelembe véve és azoknak megfelelően készült.

Erzsébet utca – Wesselényi utca - A várható átmenő forgalom csökkenését, a közúti forgalom mérséklését figyelembe véve a jelenlegi 2X2 közúti forgalmi sáv átalakul 2X1 forgalmi és a két buszsáv elrendezés szerint. A csökkentett keresztmetszeti kialakítás az átmenő forgalomra taszító hatással van, ezzel elősegítve a terület „elvárosiasodását”. A növekvő kerékpár hálózati igényeket figyelembe véve a keresztmetszeti kialakításban kerékpársávokat helyeztünk el.

Piac utca - A forgalom csökkentése érdekében a szélső sávot, kijelölt parkoló területként rendeztük be. A parkolók közötti zöld fülek további fásításra adnak lehetőséget. Erősítve a kerékpár hálózatot itt is oldalfekvésű kerékpár sávok lettek kialakítva. Wesselényi utcai jelzőlámpás csomópontja megmaradó, átépülő elem.

Wesselényi utca - Mikepércsi úti csomópontrendszer - Az új autóbusz végállomás igényeinek megfelelően a csomópontot átalakítottuk. A kapcsolatrendszer két körforgalom kiépítésével van megoldva, melyeken keresztül biztosított a csomópont mindenirányú kapcsolata, még a ma hiányzó irányok is biztosíthatók. Továbbá az ideérkező és a területet elhagyó új buszviszonylatok városrész és minden irányú főúthálózati kapcsolatai is biztosíthatóak. Az új buszvégállomás közúti kapcsolatai közvetlenül a két körforgalomba önálló ágakkal kapcsolódnak, így az esetenként lökésszerűen megjelenő buszforgalom is kezelhető.

Az új pályaudvar közúti megközelítése - A pályaudvar -1. és -2. szintjén mélygarázs lett kialakítva, mely biztosítja a kiírt parkoló férőhely számot és a rendkívül jó gyalogos kapcsolatot az állomással. A mélygarázs számára két közúti kapcsolat áll rendelkezésre a jó megközelíthetőséget és a terület gyors elhagyása érdekében. A taxi állomás, a K+R parkolók illetve a B+R parkolók az épület közvetlen környezetében lettek kialakítva, ezzel is biztosítva a gyors átszállások lehetőségét. A fejlesztésből adódó forgalmi terhelés, az összesen 5 közúti kapcsolat teljesen szétosztja a Wesselényi utcára, ezáltal az építés utáni közúti forgalmi áramlatokat a legkevésbé terheli. (közúti kapcsolatok: Ispotály utcán keresztül a Piac utcai jelzőlámpás csomópontba, a Wesselényi utcára önálló behajtás és önálló kihajtás, az új tervezett körforgalmakba önálló ágakkal behajtás és kihajtás).

A közösségi közlekedés kapcsolatrendszerét hármas követelményrendszer szerint alakítottuk ki:
1. Könnyű, gyors használhatóság
Az autóbusz végállomás utas felületei, a vasútállomás bejáratai és a villamos peronjai 30 m-nél kisebb gyaloglási távolságot jelentenek. Nincsenek utasforgalmi szűkületek, a gyalogosmozgás lehetősége az utasforgalom nagyságától független. Szintbeni közlekedéssel elérhetők a létesítmények, nincs időrabló forgalomlassulás a szintkülönbségek legyőzésekor. A tér átláthatósága biztonságot teremtő, biztonságérzetet nyújtó, egyben a Kamarás ellenőrzés teljes értékű (nincsenek sötét lyukak).

A beruházás építési organizációja biztosítja a folyamatos városi közlekedést: a villamos végállomást az építés idején a Petőfi tér északi révén helyezzük el, a kocsiszíni kapcsolatot repülővágány biztosítja. Az autóbusz végállomás két ütemben épül meg, mindkét ütemben a helyi végállomás már az új helyen működik, a helyközi a kiépítés után kerül át. Alternatív változatként az első végállomási ütem elkészültével a helyközit áthelyezzük és a helyi végállomás a teljes kiépítés után helyeződik át.

2. Kényelmes, fáradtságmentes szolgáltatás
A végállomások peronjainak szélessége 4,5-18 méter, mely az utasforgalom lebonyolításához és utcabútor (ülőhely, szemétgyűjtő stb.) elhelyezéséhez elegendő. A peronok elhelyezése a benapozás figyelme bevételével történt. Az árnyékoló felületek tetszetős módon kiképezhetők, egyben szélvédelem is biztosított. A Petőfi tér északi és déli rész közötti szegélymentes átjárhatóság, széles felületen került kialakításra. A B+R parkoló minden eszközhöz (vasút, villamos, busz) közeli elhelyezést kapott. A tér kialakítása egyesíti a közlekedési, átszállási, szabadidős, találkozási funkciókat.

3. Városi környezethez való illeszkedés
A közlekedési – végállomási helyfoglalás és területi elhelyezés nem szűkíti a gyalogosfelületet, azaz elkerültük a gyalogosmozgás „csőben” való vezetését. A közlekedési létesítmények a tér átláthatóságát nem rontják, a szükségszerű berendezések (villamos felsővezeték, utas várók, stb.). A gyalogosfelület és a végállomási területek nem különülnek el, de szükség esetén (pl.: e-ticketing) természetes eszközökkel elválaszthatóak. A pályaudvari gyalogostér, az Erzsébet u.-n való átvezetés és a Petőfi tér város felé eső része egységes gyalogosteret képez. Az autóbuszállomás közúti kapcsolatai a 150 m-re eső körforgalmakban történnek, nem érintve a Petőfi tér térségét. Az autóbusz- és villamos végállomás járműtároló felületei a csomóponttól távolabb, a legkevésbé értékes területen lettek elhelyezve.

Végállomások kialakítása

Villamos végállomás - A Petőfi téren, közvetlenül az állomásépületben a Piac utca folytatásában kap helyet. Biztosítottuk a négy kocsi állást a két vonal közlekedéséhez. A csalavágány önállóan fogadja a két vonalat, le és felszállás lehetséges. Amennyiben a csalavágányok foglaltak a leállás a vágánykapcsolatot megelőzően történik. A csalavágányokról kitolatás után a közös felszállóhelyen van mód felszállni. A villamosok félreállítása az Ispotály utca irányú vágányokon történik meg, a kiírás szerinti mértékben.

A helyi és helyközi autóbusz végállomás - A helyi és helyközi autóbusz végállomások azonos területen a Petőfi tér keleti oldalán kapott helyet. Az utasforgalom az új pályaudvari épület I. emeleti vezérszintje alatti területen, egy fő peronos (érkezési és indulási oldal) valamint két mellékperonos (indulási oldal) terepszinten épített buszvégállomáson bonyolódik. A vasútállomáshoz közel eső főperonon az érkezésre 2 DKV + 4 VOLÁN leszállóhely, az indulásra 4 DKV +2 VOLÁN felszállóhely, az indulási mellékperonok további 12 VOLÁN felszállóhely van kialakítva, amely a helyi és helyközi igényeket a kiírás szerinti mértékben kielégíti. A peronokra a gyalogos felületekről közvetlenül (villamostól 25 méterre, a vasúttól 35 méterre) lehet eljutni. Minden peronról biztosított a mozgólépcsős feljutás az állomásépületbe. A végállomás keleti részén osztott busztároló terület épül 23 darab rövididejű, és 24 darab hosszúidejű befogadóképességgel, így a rövid és hosszúidejű tárolás különválasztható.

A felüljáró északi oldalán a két körforgalom szerepe nem csak a csomóponti forgalom ellátása, hanem a buszvégállomási ki –bejáratok is ide érkeznek önálló csomóponti ággal. A vonalak kettéosztásával biztosítjuk a körforgalmak egyenletes terhelését közlekedési szempontból. Havária esetén, csak az egyik körforgalom is képes a forgalom lebonyolítására. A végállomás területén felesleges kőrforgó autóbuszmozgás nincs, a le –felszálló helyek, valamint a tároló – felszálló közötti mozgás is egyértelmű és legrövidebb úton zajlik.
Az utasforgalmi oldalon minden megálló csuklós buszra méretezett, a tárolóban 23 csukós a 47 állásból. A peronokon dinamikus utas tájékoztató, megfelelő ülőhelyszám és sugárzás-védelem biztosított.

Trolibusz közlekedés - Az Erzsébet utca – Wesselényi utca 2X2 sávos útpályájának két szélső sávja buszsáv, a trolibuszok megállóhelye a gyalogátkelőhelytől 15 méterre, keleti irányba kerül kialakításra.

Kerékpárút hálózat - A főutak keresztmetszeti kialakításánál, a forgalombiztonság növelése érdekében, szétválasztottuk és külön forgalmi sávokat adtunk meg a kerékpárosok, a busz járatok és a közúti forgalom számára. A buszvégállomás kialakítása a közúti forgalomtól illetve a P+R parkolói forgalomtól teljesen szeparált, két önálló ki és bejárata biztosítja a zavartalan közúti kapcsolatot. A végállomás kialakítása, rendszere alkalmas, és ennek figyelembe vételével terveztük, a zárt peronos smart card üzemmód bevezetésére, mellyel az üzemi területek és az utasforgalmi területek teljesen szétválaszthatóak, ha ilyen későbbi döntés születik.

Környezetrendezés

Térrendszer - zöldfelületi rendszer, gyalogos kapcsolatok

A zöldfelületeket vizsgálva fontos tervezési szempont a Petőfi tér belvárosi viszonylatban jelentős zöldfelületének bekapcsolása a Debrecen zöldfelületi rendszerébe. A rendszer részét képezik a déli városrészben lévő nagyobb szabad terek a repülőtér területe, a Gázvezeték utcai sporttelep zöldfelületei, valamint a vasútállomás északi oldalán lévő zöldfelületi egységek is, melynek fontos eleme a Petőfi tér. A Petőfi térnek az Erzsébet utca vonalától északra eső nagyobbik része jelenleg parkosított zöldfelület. A zöldfelület dominanciát ezen a területen megőriztük. A Petőfi tér déli részén az új intermodális központ előtti területen azonban városi közteret hoztunk létre, mely a központi épület előterévé válik. Szolgálja a gyalogos közlekedést, várakozó, találkozó és pihenő pontot jelent.

Az Erzsébet utca továbbra is keresztülhalad a Petőfi téren, azonban a tér északi és déli oldala közti kapcsolat erősítése érdekében egy 25 méter széles gyalogos átvezetést alakítottunk ki a két térrész között. A vizuális kapcsolat megteremtésén túl, az épület előtti térről közvetlenül át lehet sétálni a park felé, illetve tovább a Piac utcán a Kossuth tér irányába. A központi épület felől a gyalogos teret észak felé jelentős mértékben elnyújtottuk, majdnem az Iparkamara utca vonaláig. Ezután a park nyugati oldalán hármas fasorral kísért osztott sétányt vezettünk tovább északi irányban a Holló János utca magasságáig, ahol a Piac utca gyalogos zónájához kapcsolódunk. Kiemelt szempont a pályaudvar- Petőfi tér és a város szívében lévő Kossuth tér kapcsolata. A Piac utca karakteres fasorai kapcsolják össze a Kossuth teret a Petőfi tér zöldfelületeivel, melyek hézagosan egészen az épületig húzódnak, az épület előterében pedig tetőkertként végződnek. Megemelt szinten kialakított zöldtető rendezi össze harmonikusan a toronyház épületének jelenleg igen szabdalt környezetét. A villamos sínek a központi tér menti szakaszon füvesített pályán futnak.

Központi tér

Az intermodális központ épülete térben és vizuálisan lezárja Debrecen nagyvonalú városi tengelyét, ugyanakkor erőteljes formájával jelzi, hogy kaput nyit az újabb kiépítésű vasúton túli városrészek felé. Az előtér formája, kialakítása szerves része az építészeti megoldásnak. A köztér alakjával, kialakításával belesimul a Petőfi térré szélesedő városi tengelybe és a városkapu együttes fontos elemévé válik. A városi jelentőségű funkcionális kapcsolat a súlyponti fekvésű köztérként kialakított térről indul és ide is érkeznek a vasúton túlról a gyalogosok és kerékpárosok. Ez a központi pozícióban elhelyezkedő tér az épület felső illetve alsó szintjéhez lépcsőkkel, illetve rámpákkal kapcsolódik. Középső része díszburkolatos teresedés, ahol egy ívesen mélyített felületbe helyezett víz architektúra jelenik meg, melynek burkolatába épített pontszerű vízsugarak adnak látványos vízképet. Környezetében kellemes mikroklímát teremt. Pontszerű vízképek sora vezet át a téren északi irányban a park felé, mely vizuálisan erősíti az Erzsébet utca két oldalán lévő terület összekapcsolását. A központi teresedést a nyugati és a keleti oldalon zöldsávok szegélyezik, melyek a felvezető lépcsős rendszert követve összefüggő zöldzónát képeznek.

A széles lépcsősort kisebb elnyújtott zöldfelületek és ülőfelületek tagolják. Az épület fedett, de nyitott részén belül kisebb zöldtetők jelennek meg, amelyek járhatóak, zöldfelületeiket alacsonyabb növényzet alkotja szoliterekkel, kúszó- csüngő növényekkel a széleken. A téren nyugati oldalán található a tervezett mélygarázs feljárója, melynek környezetében a meglévő nagy lombkoronájú fákat megtartottuk. A fák alatt, valamint a ritmusosan osztott zöldfelületi egységek mentén padokkal berendezett pihenőzónát alakítottunk ki. A tér keleti oldalán zöldfelületben vezet fel a kerékpárút az épületen áthaladva a vágányokon túli déli városrészbe.

Északi oldali teresedés

A széles köztér funkciót átvezettük a Petőfi térnek az Erzsébet utca vonalától északra eső részére. A két oldal azonos burkolattal szintkülönbség nélkül csatlakozik egymáshoz. Az északi oldalon a park előtereként jelenik meg a nagyobb burkolt felület. Ez azonban zöldfelületekkel erősebben tagolt. A burkolt téren a ligetes elrendezésben lévő meglévő fás állomány mellett a Piac utca mentén szabályos fasorokkal tagolt sétányt indítottunk. A fákat kisebb zöldfelületi egységekbe, sávokba helyeztük. A pontszerű vízarchitektúra sor a téren átvezet, mellette a fák alatt ülőbútorokkal berendezett pihenőzóna kíséri, a zöldfelületek szélén hosszú padsorral. Helyenként kiülő fogyasztóteraszos pavilonokat helyeztünk el ezen a területen. A Petőfi szobor áthelyezését javasoljuk a buszmegálló mellől egy sokkal központibb pozícióba. Erre alkalmasnak a rendezvénytérként is használható parkrészt tartjuk, melynek kísérő zöldfelületébe, nyitott térségbe helyeztük a szobrot.

Petőfi téri park

Megvizsgáltuk a gyalogos közlekedési kapcsolatokat, szokásokat, ezeket feltérképezve alakítottuk ki a park zöldfelületeinek rendszerét, sétaútjait a meglévő faállomány figyelembe vételével. Három nagyobb parkrészt alakítottunk ki, melyeket tovább osztottunk alárendelt kisebb sétautakkal. A park déli részén az állomáshoz közeli parkrészen, mégis kellő védett fekvésben játszóteret helyeztünk el. Takaró növényzettel határoljuk el az út felől cserje és lombkorona szinten is. A park egyrészt a környék lakói, másrészt utasok számára nyújt rekreációs lehetőséget. A parkon belüli nagy gyepes belső területek alkalmasak játék illetve rendezvénytér céljára is. A park keleti oldalán lévő lakóházak előtt jelenleg parkoló zóna található. A parkolók számát optimalizáltuk, a hiányos helyeken fásítottuk, burkolatának felújítását javasoljuk. Fontos közlekedési irány a Petőfi térre érkező Iparkamara utca csatlakozása. Ez a pont a gyalogos közlekedés egyik szervezőtere ezen a beépítés melletti oldalon. A nagy összefüggő gyepes parkrészek zöldfelületeit pihenést szolgáló ülőfelületekkel szegélyeztük. A világháborús bombatámadás emlékművét a tér északi végében lévő parkrészre helyeztük át.
A Petőfi tér nyugati oldalán végig a Piac utca mentén széles hármas fasorral osztott gyalogos zónát alakítottunk ki, mely erős kapcsolatot jelent a park és a Kossuth tér között.

Anyaghasználat, berendezési tárgyak, növénytelepítés

A kiemelt gyalogos felületeken magasabb minőségű térburkolatot, illetve természetes kőburkolatot is használunk. Központi jelentőségű az új állomás előtti tér, ugyancsak északi oldalra átnyúló része, valamint a Piac utca gyalogos felületei, járdái. A park belső kisebb sétányai stabilizált zúzott kavicsburkolatot kapnak. A parkberendezés megválasztásakor arra törekedtünk, hogy egyszerű letisztult formavilágú, jól használható bútorok jelenjenek meg mind a parkosított zónákban, és a tervezett épület környezetében is. A zöldfelületek mentén több helyen alkalmaztunk hosszabb kő- fa burkolatú ülőfelületeket, a fák alatt könnyed megjelenésű támlás kialakítású padsorokat. A térvilágítást középmagas fénypontmagasságú lámpatestekkel biztosítjuk mind a parkos mind a teresített részeken. A bútorokba, ülőfalakba, lépcsőkbe beépített kiegészítő világítás kerülhet.

A területen lévő értékes növényállomány, faállomány megtartására törekedtünk. A fasorokat a hiányos részeken kiegészítettük. A parkban nagyobb, összefüggő gyepes területeket, virágjukkal díszítő fákat terveztünk. A hármas fasor alatt futó sétány kísérő zöldfelületeiben intenzív virágos évelő és talajtakaró növények díszítenek az egész idényben. Intenzívebb magasabb cserjés állományt a játszótér környeztében, főként a déli határa mentén alkalmaztunk, valamint a buszpályaudvar környezetében.

M-Teampannon Kft.