Helyek/Infrastruktúra

Debreceni Intermodális Közösségi Központ - a B3 Építész Stúdió Kft. terve

2013.09.23. 11:25

Bemutatjuk a B3 Építész Stúdió Kft. Debreceni Intermodális Közösségi Közlekedési Központ tervpáláyzatán megvételt nyert tervét.

Alapvetések

A különböző közlekedési módok közötti egyszerű és rövid idejű átszállás biztosítása kompakt telepítést igényel. Az állomás épület megtartása esetén a kompakt telepítés csak a vágányok felülépítésével képzelhető el. Ezt az állomás működése mellett bonyolult megvalósítani, és inkább megapolisz típusú megoldást eredményez. A buszokat sem érdemes posztamensen kiemelni, városi szöveten belül helyesebb azokat minél rejtettebben állomásoztatni.

Az első és második feltétel, valamint a csomópont funkcionális összetettsége a meglévő állomásépület bontását igényli, annak építészeti értékei ellenére is. Elődjét - ha nem bombázták volna le - a funkcionális engedmények ellenére is meg kellett volna tartani, mert ebben az esetben a kortörténeti érték már felülírta volna a funkcionális előnyöket. A meglévő fejépület és elődje emlékét, modelljeik, fotóik állandó kiállításként való bemutatásával javasoljuk megőrizni, melynek kínálkozó helye lehet az új épület előcsarnoka. A bontás mellett a fejépület muráliája megmenthető, és megfelelő helyen kiállítható.

A kompakt épületegyüttes alkosson hatásos térfalat a Petőfi tér déli oldalán, egyúttal a felüljáró irányában is zárja le a tér délkeleti sarkát. Itt a tér a közúti felüljáró irányában bizonytalanságba fut. A zárás a tér nyugati oldalán álló magasházat is ellenpontozza. A központ tömör telepítése mellett is maradjon szellős, könnyed, tömege ne telepedjen rá a városra. Transzparens felületek, áttörések alkalmazása szerencsés. A csomópont mint a város egyik kulcsépülete, igazodási pontja, ezért hordozzon jelentőségének megfelelő szimbólikus tartalmat is, de ne feszítse szét, ne nyomja el a környezetét.

Telepítés, épülettömegek

A kiírásban közölt tanulmánytervek közül a „C” változatot a közlekedési módozatok telepítése és funkcionális kapcsolataik szempontjából kiindulási pontnak elfogadtuk, mert jónak tartottuk. A „C” változat a helyközi buszterminált mint legsúlyosabb fukcionális elemet a régi fejépület helyére, centrálisan, térszint alá telepítette. Ez relevánsan meghatározza közlekedési koncepcióját. A terv e köré szerveződik, és funkcionális kapcsolatai csápként kinyúlva kötődnek hozzá. A terminál térszint alatti centrális telepítésével egyetértettünk, elvét átvettük.

Magát a komplexum beépítését és a vasút feletti gyalogoshidat azonban teljesen másképpen értelmeztük. A „C” változat térszint feletti kapu motívumból kinyúló csápos telepítése helyett, mi felfelé is kompakt épületben gondolkoztunk. A 2 szintes térszint alatti P+R parkolót közvetlenül a buszterminál mellé telepítettük, felette a terepszinten a szabadtéri városi buszvégállomással, melyet a „C” változatnál tömörebben helyeztünk el.
A térszint alatti beépítésre kerülő épület egy nagyobb és egy kisebb egymástól elszakított földszinti tömbre, azokat hídként összekötve ráültetett szalagszerűen megfogalmazott épület együttes. A nagyobbik földszinti mag a buszterminál felett a MÁV utas-csarnokot és kapcsolódó helyiségeit tartalmazza, a tőle elszakított kisebb a buszvégállomás előtt annak személyezeti helyiségeit és iroda recepciót tartalmaz. A felépítmény közrefogott udvarokat magábafoglaló, transzparens szalagként megfogalmazott tömegű, melyik a földsziti magokra körben előtetőként is funkcionáló konzolos kiugrással ráültetett. A földszinti magok teteje sétálóudvarként funkcionál, több helyen a vasút felé több helyen áttörésekkel megnyitva. A felső tömeg a helyi buszvégállomás szakaszán a Petőfi tér felé visszahúzott. Ez az épületszakasz a költségvetéstől függően második ütemként is megépíthető. 

A két földszinti mag között a „C” változat koncepciója szerint vezettük át a tram–train sínpályát a MÁV vágányrendszere felé. Az utascsarnok Petőfi tér felőli oldalán közvetlenül elérhető a városi villamos fejvégállomása. A buszvégálomás és a tér közötti épületsáv a buszok kellemetlen látványát a Petőfi tér felé eliminálja, míg keleti oldalán a tér felé kiugorva és egy szinttel magasabbra formálva lezárja a teret a közúti felüljáró felől. Mind a buszterminálok, mind a P+R parkoló keletről a „C” változat szerint körforgalommal kapcsolódik a 4-es út és a felüljáró felé, de az épület földszintjén a Petőfi tér felé is bekötöttek.

A MÁV közönségforgalmi terei fölötti sétáló udvarba vegyesen vendéglátó, szolgáltató és iroda funkciók kerülnek. Ha szolgáltató területekre többlet igény jelentkezik az irodák a 2. ütem kiépítése után felköltözhetnek a tisztán iroda szintekre. A felsőbb szinteken a program szerinti irodákat helyeztük el.
Az épületet nyugati oldalon a sínek felett a déli városrészt összekötő gyalogos-kerékpáros híd zárja, alatta kerékpár parkolókkal. A híd beköt az első emeleti sétáló teraszra is. A felüljárót nem terheltük járulékos funkciókkal. Itt is eltértünk a „C” változattól. Nem látjuk a sínek fölé nyúló sáv élettel való megtöltésének a realitását. Az életet a kompakt épületen belüli sétálóudvarban látjuk esélyesebben pezsegni. A híd ettől függetlenül fontos közlekedési kapcsolat a déli városrész felé. A híd sínek túloldalán lévő érkezési területe a fejlesztések lehetséges területei közül a legtávolabbi időben jöhet szóba.
Az épületkomplexum nyugati vége szintén egy emelettel magasabb, válaszolva a keleti hangsúly képzésre. A két kiemelés tömegképzésével a földszinti épület magokra is reflektál. A szalagszerű épületformálás az épület használatából adódó fő hangulatra, - a várakozásra - mint „IDŐSZALAG” utal.

A homlokzat födémsávjai között szalagokként körbefutó külső klímaüvegsávokra képek és szövegek szitázottak. A folyamatot néhány helyen nagyobb lyukak szakítják meg. A szalagok az átutazóknak nyújtanak a város műltjához kapcsolódó ismereteket, a régióhoz tartozó történelmi adalékokróll, a helyi kultúra emlékképeivel kiegészítve. Ilyen kiegészítések lehetnek például néptáncmozzanatok fázisképei, történelmi szimbólumok, régi városkép töredékek, esetleg érdekes régi szövegrészletek. Idővel a szalag különböző részei talákozási pontokká válhatnak. A szalag az információk jó arányú részletezettségével a sokadik találkozás után sem válik unalmassá, mert az emberek újabb és újabb részleteket fedezhetnek fel rajta. A transzparens felületre feszített monokróm szövegek és ábrák sötétedés után át- és megvilágítva sajátosan átírt homlokzati arcot nyújtanak. Fontos funkcionális és hangulati elemek a pinceszinttől a sétálóudvarba nyitott szellőző átriumok és az utascsarnok feletti járható üveg felülvilágítók.

Közlekedési kapcsolatok

Villamos és tram-train kapcsolatok
A Petőfi téri meglévő hurok végállomás helyett fejvégállomás kialakított, közvetlenül az utascsarnok előtt, kellő hosszal több villamos várakozására is. Az utascsarnok előtti szakaszon függetlenített perontető készül. A kocsiszín elérése az Ispotály utca felőli vonalon keresztül történne. A végállomás az utascsarnok és a városi buszvégállomás között az épületen átvezetve Tram-train kapcsolatként kötődik az első két MÁV pályatest helyén kialakított tram-train vonalhoz. 

MÁV kapcsolatok
A meglévő aluljáró 1 peronnyi meghosszabbítása és a hozzá tartozó peron kiépítése történik az első peronnál kialakított tram-train vágánypár pótlására. Az utascsarnok felől az aluljáró módosul a földszinti utascsarnok és a pinceszinti helyközi buszterminál közös kiszolgálására. A peronok új függetlenített tetőket kapnak. A kerékpárosok a kerékpárokról leszállva azokat az aluljárón keresztül tolva közlekedhetnek. A kerékpárok a peronokra lépcsőkarok szélein létesített rámpasávokon fel és letolva juttathatók fel. A mozgáskorlátozottak a buszterminál utasteréből liften juhatnak be az aluljáróba, míg onnan a peronokat a lépcsőpárok egyik felén létesített lépcsőliftek segítségével érhetik el. (Jelzőlámpás kiemelt átközlekedő sáv is szóba jöhet a peronok végén, ahol MÁV dolgozók átkisérhetik a kerekes székeseket a peronok között. A lépcsőlift konfortosabb megoldás. Perononkénti standard lift túlzásnak tűnik.)

Helyközi buszkapcsolatok
A térszint alatti centrális elhelyezése minden közlekedési eszköz gyors elérését biztosítja és a buszok tömeges várakozása nem csúfítja el a városképet. A terminál megközelítése - a „C” variáció szerint – a közúti felüljáró előtti körforgalomról leágaztatva, a városi buszvégállomás és a vasút közötti lehajtórámpán keresztül történik.

Városi busz és troli kapcsolatok
Fő megközelítése az előbbiekben tárgyalt körforgalomról, másodlagos közúti kapcsolata a Petőfi tér felé nyitott kijáróval történik. Közvetlenül a MÁV utascsarnok melletti elhelyezése minden járműfajta gyors elérését teszi lehetővé. Szabadtéren, független peronfedéssel kialakított.

Személygépkocsi kapcsolatok
A kétszintes térszint alatti P+R parkoló (602 férőhely) a körforgalomról és a Petőfi térről nyitott lehajtó rámpák segítségével érhető el. A kapcsolat a helyközi buszvégállomással az alsó parkolószintről közvetlen átjárással, a felsőről lépcső és lift segítségével biztosított. Egyik lépcsőházat és a liftet kivezettük a felszínre, közvetlen elérést biztosítva a villamos és a városi buszjáratok felé. A vasút mind a helyközi buszterminál felé nyitott átjárón, mind a felszín felé nyitott kijáraton keresztül is elérhető. A második ütemben megvalósítani javasolt irodaszárny földszinti magjába vezető lépcsőházat és lifteket is beterveztünk. Ezen a helyen a teremgarázs kapacitását kisebb kiegészítő felszíni parkolóval növeltük meg (+33 férőhely). A taxi várakozóhelyek a Petőfi téri behajtón keresztül közelíthetők meg.

Gyalogos és kerékpáros kapcsolatok
Minden közlekedési eszköz egymás között kölcsönösen, áttekinthetően és gyorsan elérhető gyalogosan. A város felőli gyalogos kapcsolat fő iránya a Petőfi térről és a nyugati gyalogos hídról történik. A kerékpár utak bekötéseinél a gyalogos és kerékpáros híd alatt két nagyobb, a híd emeleti sétálóterasz bekötésénél két kisebb kerékpár parkolót terveztünk be. További kerékpár parkolót telepítettünk a helyi buszvégállomás oldalán a második ütemben megvalósítandó irodaszárny elé. A parkolókban automata konzolokhoz rögzített, pénzbedobással kölcsönzözhető kerékpárok elhelyezettek. A kerékpár forgalmat támogatva, a sétáló teraszról nyíló kerékpárszervíz és üzlet létesítését javasoltuk. A kerékpáros közlekedést a vasút felé a MÁV kapcsolatok bekezdésben ismertettük.

Árufeltöltés
A helyközi buszterminál területéről biztosított.

Akadálymentesség
A komplexum minden közönségforgalmi és iroda funkciójú területeinek akadálymentes elérését biztosítottuk. A vasúti peronok elérése vonatkozásában szerényebb technikai megoldásokat javasoltunk.

Szerkezetek, felületképzések
A pinceszintek vasbeton lemezalapozású rés- vagy szádfalazással körített szerkezetűek. A felmenő szerkezet vasbeton pillérváz, monolit vasbeton lemezfödémekkel; a födémekben a nagyobb fesztávoknál monolit vasbeton gerendázattal. A homlokzatfelületeken a födémsávok fehér kőlap burkolatosak, közöttük a hőszigetelő üvegezés előtt klímaüvegezéssel, melyre az „Időszalag” koncepció jegyében szövegek és képek szitázottak. Klíma üvegezés használatával a nagy irodai üvegfelületek téli időszakban csökkentik az épület energiafelhasználását, nyáron természetes szellőzéssel csökkentik az épület felmelegedését. A közönségforgalmi terekben a belső járófelületek matt kőlap burkolatosak, a válaszfalak ahol lehet transzparens felületűek, ahol nem, kő és fa használata a jellemző. A gyalogos híd járófelülete fa. A sétáló udvar burkolata vegyesen kő és fa, melyet foltszerűen elehelyezett növények – közöttük padokkal - oldanak.

Gépészeti rendszerek
A standard gépészeti megoldásoktól eltérőeket említjük meg. A terminál átszellőzését a födémáttörésekkel és a földszinten körbeüvegezett szellőző átriumokon keresztül biztosítjuk. Csúcsidőszakban a megnövekedett szellőzési igényt visszaáramlásmentesen a födém alá szerelt JET ventilátorok segítik. Az épületbe dízel agregát telepített. A gépészeti rendszerek központilag felügyeltek és inteligensen szabályozottak.

Energiaellátás, épületvillamosság
Nagyjából a régi trafó helyére kerül a távolsági buszteminál és a teremgarázs között az új trafó, tetején a térszinten kialakított taposórácsos szellőző és kezelő aknával. Az épületkomplexumba energiamegtakarítás céljából programozott világításvezérlés telepített. A közlekedési rendszerek irányítása és felügyelete diszpécser helyiségekből irányított.

Zöldfelületek
A Petőfi tér nyugati oldalán a Piac utca vonalát sétáló utcává alakítanánk, mely a házak térre néző földszinti fronján vendéglátó teraszok megjelenését vonná maga után. A tér zöldfelületén gyerek játszó helyeket és pihenő zónákat alakítanánk ki. A Petőfi szobrot és a háborús emlékművet áthelyezve tartanánk meg a téren. A tér déli oldalára interaktív szökőkútat terveztünk be.

Ütemezés: a második ütem
A városi busz végállomás és a Petőfi tér közötti épületszárnyban kerül megvalósításra 5454m2 iroda és 350m2 terasz kapacitással. A MÁV igazgatósága és további bérirodák nyernek benne elhelyezést, összekötve az első ütem irodabokkjával. A 2. ütem irodái is ki tudják használni a komplexum éttermi és szolgáltatás kapacitását.

Távlati fejlesztés
A Raktár utcai fejlesztési területen pince+fszt+2 emeletes keretes beépítésre hét különböző szintmagasságú irodatornyot helyeztünk el. A tömb mélygarázzsal alápicézett, melynek teteje udvar szintjén 1-2 m földfeltöltéssel zöldtetős kialakítású. 30000m2 bériroda kerül bele, kiegészítő szolgáltató és éttermi funkciókkal.

A MÁV üzemi területeinek fejlesztése a Raktár utca és a vasúti pályatestek közötti területen, az iroda komplexumtól nyugatra ütemezve valósulhat meg. A gyalogos-kerékpáros felüljáró vasúti pályatesteken túli végénél található zóna igéretes tartalék fejlesztési terület lehet.

B3 Építész Stúdió Kft.