A megoldás módja a kompromisszum. A Design Workshop a Rómaiért 2019 után, Közösségi Tervezés előtt
A példaértékű összefogás biztos alapja a Római-part fejlesztésének és útmutató a területfejlesztési konfliktusok feloldására. Jelen cikk a 2019-es Design Workshop a Rómaiért eseményen megfogalmazott célokon és az ott felvázolt jövőképeken alapul.
„Álmai mindenkinek lehetnek, de valóra váltani csak azok képesek, akiknek rettenetesen sok elszántsága, elkötelezettsége, önfegyelme és ereje van."
Jesse Owens
„A folyópart hagyományosan az átmenet tere, nemcsak téri értelemben (szárazföld és víz között), hanem ennél komplexebb rétegekben is. Valójában hármas találkozási pont, ahol egyszerre kell tekintetbe venni a folyó dinamikájából adódó követelményeket, a város és a használók igényeit, valamint a természet, az ökoszisztéma védelmét (Riverspaces)."
A budapesti Római-part a Duna és a város, a természetes és az épített ökoszisztéma találkozási pontja. Téves az a vélemény, mely szerint a városok szükségszerűen bekebelezik a városi hullámtereket és beépítve azokat, előbb-utóbb teret adnak a lakóterületeknek. Az átgondoltan fejlesztett városi hullámterek, melyek kapcsolatot teremtenek a folyó és a városi infrastruktúra között, színesítik a városlakók életét, gazdagítják az ökoszisztémát és enyhítik/ellensúlyozzák a klímaváltozás hatását. A Római-part jelenleg sem a területfejlesztés, sem az árvízvédelem, sem pedig a természetes ökoszisztéma védelme területén nem rendelkezik összehangolt tervvel, valójában a Római-part napjainkban is folyamatosan romló állapotában várja a megoldást.
Ahogy arról az Építészfórum az elmúlt nyáron hírt adott, a 2019. júliusában Design Workshop a Rómaiért címmel szervezett kutatásalapú tervező- és interaktív műhelytábor keretében körvonalazódott: hogyan látják az érdekeltek a Római-part jövőjét. Az épp egy éve megtartott eseményen feltártaknak különös aktualitást ad az Óbudai-sziget körül az elmúlt hetekben felkavart „Duna-víz", mivel meggyőződésünk, hogy a 2019-ben meghatározott elvek és hozzáállás alkalmas lehetne az Óbudai-sziget problematikájának szisztematikus kezelésére és megoldására is.
A nyári egyhetes workshop során az érintett szakterületek lehető legszélesebb körét reprezentáló, elismert szakemberek részvételével előadások, kerekasztal-beszélgetések és nyílt fórumok során a dialógus kultúráját megvalósítva került sor a Római-part problematikájának áttekintésére és elemzésére.
Felkérésünket az alábbi szakemberek fogadták el: Bardóczi Sándor tájépítész (aki ma már Budapest főtájépítésze), Beleznay Éva várostervező építész, Budapest korábbi főépítésze, Bogárdi István hidrológus professzor, Benkő Melinda építész-várostervező, Csemez Attila tájépítész professzor, Csók László építőmérnök, Futaki Károly vízépítő mérnök, Jánossy András közgazdász, Körmendy Imre építészmérnök, a MUT korábbi elnöke, Liszkay Krisztina építészmérnök, várostervező, Lukácsházi Gergely kommunikációs vezető, Major Veronika jogi szakokleves mérnök, Simonffy Zoltán vízépítő mérnök, Szczuka Levente építészmérnök, településmérnök, Sztojcsev Zsolt vízépítő mérnök, Tosics Iván városszociológus, Tóth Zsolt erdőmérnök, ökoszisztéma szakértő.
A Design Workshop céljai
A workshop célja az volt, hogy a 2019 első felében tapasztalható átmeneti megnyugvást mutató időszakot kihasználva feltárja és szisztematikusan bemutassa
- a Nánási út/Királyok útja, Barát-patak, Duna-part, Aranyhegyi-patak által határolt, Pünkösdfürdő utcától délre fekvő mintegy 70 hektáros terület (a továbbiakban Római-part) történeti, természeti és épített értékeit, valamint az integrált vízgazdálkodással kapcsolatos körülményeit,
- a területhasználók, az érdekeltek elvárásait a fejlesztésekkel kapcsolatban,
- a teljes Római-part komplex, természetközeli preferenciájú, fenntartható rehabilitációjára és jövőképére vonatkozóan koncepcionális szinten, a döntéshozók számára segítő szándékú javaslatokat és alternatívákat dolgozzon ki, beleértve a teljes Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi helyzetének megnyugtató, biztonságos és hosszútávú rendezési lehetőségeit is.
A közös gondolkodás különböző, a témához közvetlenül és közvetve köthető szakterületek (városfejlesztés/urbanisztika, közlekedés, vízgazdálkodás-árvízvédelem, hidrológia, geotechnika, természet- és környezetvédelem, tájépítészet, kockázatelemzés, rekreáció, vagyongazdálkodás, jogi aspektusok stb.) mentén történt, a 21. századi követelményeknek megfelelő színvonalú, jövőbemutató, innovatív megoldások megvalósítását tűzve ki célul.
A Design Workshop tervezési ajánlásai
A Római-part egy hatalmas lehetőség
A Római-part problematikája nem nyűg, hanem egy hatalmas lehetőség. Lehetőség arra, hogy egy világváros szövetébe ágyazott, mégis víz- és természetközeli, a 21. századnak megfelelő környezetet és ezt szolgáló területhasználatot alakítsunk ki, mindezt az érintettek mintaértékű együttműködésével, a dialógus kultúráját megvalósító folyamat során.
A Római-parton meg kell óvni, fenn kell tartani és tovább kell fejleszteni a városi környezetbe ágyazott, egyedülálló ökoszisztémát. A 70 hektáros terület kínáljon könnyen elérhető létesítményeket sport- és szabadidős tevékenységekhez, pihenéshez minden korosztály, családok, baráti közösségek számára. Ezt az alapvető célt a terület rehabilitációja, illetve fejlesztése során szem előtt kell tartani, a beavatkozásokat mindenkor eszerint kell megtervezni és megvalósítani.
Szükséges a bizalom megerősítése
Ahogy „A Római-parti hullámtér – jövőkép és megvalósítás civil javaslatok a III. kerület vezetői számára" című tanulmány rámutat:
„A Római-parttal kapcsolatos probléma gyökere:
• a Csillaghegyi árvízvédelem címén a Főváros erőfeszítése minden más szempontot elhanyagolva a hullámtér minél teljesebb védelmére koncentrált;
• Nagyon gyenge volt, csak nyomokban, formálisan bukkant föl a szakmai-társadalmi egyeztetés / előkészítés a Római-part jövőjének alakítására."
A bizalom visszaépítését segíti a közösségi tervezés, mely lehetővé teszi az állampolgárok, a tervezéssel érintett területen működő érdekképviseletek, társadalmi szervezetek és vállalkozások tervezésbe való bevonását.
A megoldás módja a kompromisszum
Van megoldás az egymásnak látszólag ellentmondó szempontok kompromisszumos feloldására, a területfejlesztés, az árvízvédelem és a szabályozás területén. Ennek érdekében az érintettek egy közösen meghatározott eljárás/folyamat keretében alkothatnák meg a Római Part Területfejlesztési Koncepcióját mint teljes körű, hosszú távon is fenntartható jövőképet, mely valamennyi érdekelt csoport számára lehetővé teszi a konszenzuson alapuló optimális területhasználatot és az értékek védelmét.
A Közösségi Tervezés a közös út
A Római-part területfejlesztését csakis közösségi tervezési módszerekkel szabad és szükséges végrehajtani. Ennek során fel kell tárni az érdekeltek teljes körét, a tervezés kezdetétől velük közösen és egyetértésben kell meghatározni a fejlesztési irányokat, ill. a tervezett megoldásokat. Az így kialakuló közösségi együttműködést fenn kell tartani a kivitelezési, majd a fenntartási munkák során is. A Római-part Területfejlesztési Koncepcióját mint a Római-part jövőjét megalapozó irányelvet a közösségi tervezés folyamatainak és szabályainak meghatározásával és annak elfogadtatásával kell kezdeni. Ezeket a szabályokat folyamatosan felül kell vizsgálni és szükség esetén közösen módosítani.
A közösségi tervezés első lépéseként a résztvevőknek meg kell határozniuk, majd fokozatosan részletezniük az értékeket, a megvalósítandó funkciókat, célokat, azok viszonyát, arányait. Ezek alapján el kell készíteniük a lehetséges jövőkép-változatokat, és mindegyikhez ki kell dolgozni, hogy a megvalósulásuk esetén mely csoportok igényei-törekvései mennyire érvényesülnek, illetve mennyire szenvednek csorbát. Továbbá be kell mutatni, hogy az adott alternatíva mellett milyen fejlesztések – tájépítés, területfejlesztés, úthálózat-fejlesztés, kikötőfejlesztés, helyi árvízvédelmi fejlesztés, stb. – válnak szükségessé, és a megvalósításuk kit, milyen mértékben terhel (Óbuda, Budapest, Magyar Állam, területhasználó). Egymással összhangban, egymást kiegészítve, erősítve kell meghatározni a fejlesztések és az üzemeltetés szabályozási, ösztönzési kereteit a célnak megfelelő és fenntartható megvalósulás érdekében (építészeti, gazdasági, jogi szabályozás; adó, pályázatok, alapítványi és egyéb szervezeti formák.)
Minden szakterület egyenrangú
A tervezés során követendő vezérelv, hogy a szakterületek szempontjai a többiéhez képest se alá-, se fölérendelt státuszban nem lehetnek: minden szakterület szempontjait mellérendeltségi, azaz egyenrangú viszonyban kell figyelembe venni és érvényesíteni úgy, hogy
- a folyamat elején meghatározott értékek, célok, jövőkép megvalósulását segítsék;
- a végső, megvalósuló változat egy iterációs tervezési folyamat eredményeként, integrált területrendezési tervben testesüljön meg.
Élvonalbeli árvízvédelmi megoldásokkal kell biztosítani a Római-partnak, és tágabb értelemben a Csillaghegyi-öblözetnek a fenntartható árvízvédelmét. A tervezés és megvalósítás során elsőrendű követelmény kell, hogy legyen az ökológiai, szociális és társadalmi hatások együttes figyelembevétele. Mivel városi területeken az esztétika jelentős szerepet játszik a folyók rehabilitációjában, azt további kiemelt szempontként kell kezelni.
Az „Érintett felek elemzése" segít az érdekeltek bevonásában
A jövőképalkotást az érintettek és érdekeltek csoportjainak feltárásával kell kezdeni, az ún. „Érintett felek elemzése" (Stakeholder Analysis) keretében. Azonosíthatók az egyes csoportok, amelyek érdekei eltérő mértékben kapcsolódnak – vagy éppen ütköznek – a projektcélokkal, és meghatározható, hogy milyen módon befolyásolhatják a ezek megvalósulását.
Az érintetteknek közösen kell meghatározniuk a fejlesztési célokat, a fejlődési irányokat. A rehabilitációs projekt megvalósítása során követendő vezérelvek az alábbiak:
- A Római-part teljes 70 hektáros területének fejlesztése, összhangban a városban, azon belül a tervezett észak-budai zöldfolyosóban elfoglalt helyével.
- A zöld preferenciájú, víz- és természetközeli, közösségi, rekreációs területhasználatok előtérbe helyezése mind a magán, mind az önkormányzati, mind az állami tulajdonok esetében, különös tekintettel a nem-motoros vízisport-orientált rekreációs tevékenységek elősegítésére.
- Az érintettek és érdekeltek részéről a legalapvetőbb elvárás a Római-part rekreációs jellegének megóvása és továbbfejlesztése. Ez magába foglalja a sport- és szabadidős tevékenységek (elsősorban evezés, kerékpározás, sétálás és pihenés) szempontjait, ami jól kiegészíthető időszakos rendezvények, kiállítások, versenyek stb. szervezésével.
- A Duna vízminőségének függvényében a meder védett részein kialakíthatók és engedélyezhetők szabad strandolási lehetőségek, de emellett játszóterek és sekélyvizű gyermek-medencék létesítésével lehetővé kell tenni a családi strandolást is.
Fokozatosság elve
A Római-parttal kapcsolatos fejlesztések végrehajtása során minden esetben követendő a fokozatosság elve. A most meghatározandó fejlesztések legalább 50 (de inkább 100) éves időtávlatban határozzák meg a terület jövőjét, így az alapos tervezésre és előkészületekre a szükséges időt biztosítani kell. A több évtizedes mulasztásokat nem szabad és szükségtelen átgondolatlanul, kapkodva felszámolni.
A további romlást okozó folyamatokat le kell állítani
Az egyetlen sürgető tényező a változatok tervezhetőségi feltételeinek további romlásának megállítása. A Római-part Területfejlesztési Koncepciója elkészültéig fel kell függeszteni a privatizációt, az állami/önkormányzati ingatlanok eladását. Fenn kell tartani a változtatási tilamat, és biztosítani kell annak betartását. A fejlesztésnek természetesen meg kell oldania a Csillaghegyi-öblözet jelenleg is védett, fővédvonal mögötti területének árvízvédelmét is, szervesen kapcsolva a hullámtér várható igényeit arányosan kielégítő fizikai és egyéb védelmi lehetőségeket.
A Római-part egységét meg kell őrizni
A tervezés előtt álló Kerületi Építési Szabályzatban, a főváros által jóváhagyandó, és most kezdődő Duna-parti Építési Szabályzat kidolgozása során, valamint a Budapestre vonatkozó Nagyvízi Mederkezelési Tervben egységes tervezési lokációként kell kezelni a 70 ha területű hullámteret és a hozzá természetföldrajzilag, infrastrukturálisan, régészetileg, városképileg kapcsolódó többi területet. Tekintettel a megoldandó feladatok és a terület nagyfokú komplexitására, alapvető követelmény a differenciált megközelítés. A rehabilitációt konszenzuson alapuló, a fentiekben vázolt globális alapelvek mentén (pl. a funkcióknak megfelelő építészeti összhangra való törekvés), de lokálisan differenciált, zónánként, területszakaszonként, vagy akár blokk-orientált, testreszabott konkrét tervezéssel és kivitelezéssel kell megvalósítani. A jövőkép meghatározási, tervezési és megvalósítási folyamatok során együttműködésre kell törekedni a terület három tulajdonosával/kezelőjével: Főváros, Kerület, KDVVÍZIG.
A fejlesztések központi vezérelve
A koncepciótervezés és a rehabilitációs fejlesztés, a szakmai blokkok ill. az ezek közötti összekötő kapocs központi vezérelve az átfogó, legszélesebb értelemben vett fenntarthatóság. A fejlesztések során a fenntarthatósági vezérelv fegyelmezett betartása biztosítja, hogy a megvalósuló értékek (épített környezet, zöldterület, közösségi, árvízvédelmi létesítmények stb.) hosszú távon is megmaradó és gazdaságilag is működőképes értékek maradjanak.
Jövőképünk alapja – a Római-part Területfejlesztési Koncepciója
A Római-part Területfejlesztési Koncepcióját mint jövőképet a tervezés folyamatának és szabályainak meghatározásával és annak elfogadtatásával kell kezdeni. Ezeket a szabályokat folyamatosan felül kell vizsgálni és szükség esetén közösen módosítani. A tervezés során követendő vezérelv, hogy az egyes szakterületek szempontjait nem alá-fölérendeltségi, hanem mellérendeltségi viszonyban kell érvényesíteni úgy, hogy a végső, megvalósuló változat egy iterációs tervezési folyamat eredményeként szülessen meg
Hisszük, hogy a Római-part Területfejlesztési Koncepciójára lehet alapozni egy területfejlesztési-környezeti rehabilitációs projektet úgy, hogy az a közösségi tervezés alapján, az érintettek hatékony bevonásával valósulhat meg. A 2019 júliusában megtartott Design Workshop egy, a Római-part rehabilitációját és komplex fejlesztését célzó projektet (továbbiakban: Rehabilitációs projekt) körvonalaz, megalapozva azt a Római-part Területfejlesztési Koncepciója (továbbiakban: Területfejlesztési Koncepció) kidolgozására megfogalmazott javaslattal.
Jövőképünk megvalósulása – Rehabilitációs projekt
A területfejlesztési és környezeti rehabilitáció során az egyes szakterületek tervezési aspektusait az alábbi szakmai blokkokba rendezve célszerű rendszerezni, az egyes blokkoknál részletezett szempontrendszer szerint:
- Preferált területhasználat: rekreációs közösségi terek/közterületek/vendéglátóhelyek/üdülők/ lakóépületek/magánhasználatú területek aránya, jövője/még beépítetlen területek jövőbeni használata, fejlesztési iránya/városfejlesztés/urbanisztika stb.
- Nem-motoros vízisport-orientált közösségi rekreáció: közösségi, állami, köz- és felsőoktatási, magán vízisport telepek/közösségi és magán vízi rekreációs területek/föveny- és parthasználat/szabadstrand stb.
- Környezet-, természet- és tájvédelem: föveny/parti sétány/part és Nánási út - Királyok útjaközötti teljes terület fenntartható természet- és tájvédelme, tájépítészete, növényzet, fák telepítése és gondozása, föveny gondozása stb.
- Integrált vízgazdálkodás: föveny és partél védelme/hullámtér arányos védelme/magán és közterületek arányos védelme/Csillaghegyi-öblözet hosszútávú és biztonságos árvízvédelme /fővédvonal helye/csapadékvíz kezelése, vízellátás-szennyvíztisztítás stb.
- Fejlesztés-működtetés gazdasági aspektusai: rekreációs területek fejlesztése és fenntartása/közterületek és közösségi szolgáltatók, vendéglátóhelyek fejlesztése és fenntartása/hullámtéri állami, önkormányzati és magán ingatlanok fenntartása, fejlesztése/üzemeltetés/vagyongazdálkodás, még beépítetlen területek fejlesztése/vízkár kezelés, kártalanítási alap stb.
- Humán infrastruktúra: közcélú szolgáltatói létesítmények.
- Városi infrastruktúra: aktív és passzív lokális védelem műszaki lehetőségei/ ivóvíz és szennyvízhálózat, szennyvízkezelés/csapadékvíz-kezelés/vízbiztos közművek és épületek/ tömegközlekedési kapcsolatok/parkolás és úthálózat/dunai vízi út/állóhajó, hulladékgazdálkodás.
- Genius loci: Római-part szellemisége-lelke/brandépítés/kultúra és kulturális programok/művészetek és a Római-part kapcsolata/a római limes –RipaPannonica helyi régészeti vonatkozásai stb.
- Jogi szabályozás aspektusai: ingatlannyilvántartás aktualizálása/vagyonfelmérés/állami és magántulajdon építési szabályozásai/építési engedélyek/vízkárelhárítás jogi vonatkozásai, a jog érvényre juttatása stb.
Hol tartunk most?
Valami elindult: Dr. Kiss László III. kerületi polgármester és Kerpel-Fronius Gábor Budapest főpolgármester-helyettese 2020 júliusában bejárást tartott a Római-parton. Az apropó, hogy feltérképezzék azokat a közterület-használati jó gyakorlatokat és fejlesztési lehetőségeket, melyek segítik a hamarosan induló közösségi jövőkép tervezést. Hisszük, hogy a folyamatnak aktív részesei lehetünk. Látjuk mit szeretnénk, látjuk hogyan szeretnénk, látjuk kikkel együtt kell megvalósítani. Keressük a támogatókat, keressük a forrásokat.
A Design Workshop a Rómaiért’2019 operatív szervezői G. Szabó István mérnök, helyi lakos és Jakabfi György tájépítész voltak. A beszámolót közzé tették: G. Szabó István, Major Veronika, Balogh Kálmán.
A workshop munkájáról készült részletes, összegző dokumentum ide kattintva érhető el.
A workshop munkájának részletei, az előadások ide kattintva érhetők el.
szerk.: Fürdős Zsanett
