Eredetileg azért épült, hogy az ország kommunista diktátora, Enver Hodzsa emlékét őrizze. Az évek óta üres tiranai Piramisban hamarosan innovációs és digitális oktatási központot alakítanak ki, a holland MVRDV tervei alapján.
A Vodafona Albánia, a tiranai önkormányzat és az Albán-Amerikai Fejlesztési Alapítvány (AADT) 2020. január 9-én írták alá az az egyezményt, amely szerint közös erővel alakítják át az üresen álló épületet. A 12-24 éves korosztályt megcélzó, innovációval és digitális tudással, oktatással foglalkozó központ TUMO Kreatív Technológiai Központ néven működik majd, egy nemzetközi hálózat részeként. (A TUMÓ-t a libanoni születésű, az Egyesült Államokban élő örmény házaspár, Sam és Sylva Simonian alapította, és jelenleg négy örmény városban, Párizsban, valamint Bejrútban működnek.) A központ a vállalkozói kultúra fejlesztésével, a technológia, a kultúra és művészetek határterületeivel foglalkozik majd, a régió legnagyobb ilyen intézményeként.
Ami a tiranai helyszínt egyedülállóvá teszi, az maga az épület. Az albánul Piramida néven ismert tömböt Enver Hodzsa, az országot 1944-1985 között uraló kommunista diktátor emlékmúzeumának emelték rögtön a halálát követően. (Sokszor ezért a mauzóleumaként is emlegetik, de ez félrevezető – Hodzsát csak egy hatalmas márványszobor testesítette meg az előcsarnokban.) A tervezők Pirro Vaso és Vladimir Bregu mellett a diktátor építész végzettségű lánya: Pranvera Hodzsa és férje, Klement Kolaneci voltak.
A részben Amerikából exportált anyagokból készült, márvánnyal burkolt, látványos struktúra, amelynek csúcsát hatalmas vörös csillag ékítette, nem sokáig szolgálta eredeti célját az 1987-es, ünnepélyes megnyitást követően. 1990-ben bezárták, majd a következő évtizedek alatt konferenciaközpontként, előadó- és színházteremként, a koszovói háború alatt a NATO helyi irodaházaként, egy TV-adó székházaként, sőt, még diszkóként is működött. Később végleg bezárt; jelenleg egykori önmaga csontvázaként, végletesen lepusztulva árválkodik Tirana belvárosban.
2011-ben a város önkormányzata a bontásáról döntött, ez azonban komoly tiltakozást váltott ki. A Piramida a helyiek szemében kevéssé kötődik a kommunista diktatúrához: az azóta eltelt hosszú idő, és a számos különféle funkció miatt viszont sokak szemében a város jelképévé lett.
A tiltakozók nyomására a város megváltoztatta a döntést, és a holland MVRDV építésziroda terveket készített a 11 800 négyzetméteres épület újrahasznosítására. A tervek maximálisan kinyitják az épület üvegfelületeit a környező városi terek felé, és lépcsősorokkal teszik bejárhatóvá a jellegzetes, lejtős tömeget. A tervek bemutatását követte a működtető kiválasztása. Az építkezés a tervek szerint még vagy másfél évet vesz igénybe, és a költségvetést sem tették nyilvánossá. A mostani egyezmény mégis nagy lépés a Piramis megmenekülése felé.