A 3D adat a térinformatikában azt jelenti, hogy egy objektumnak a szélesség és a hosszúság mellett a harmadik kiterjedése, a magassága is ismert. A közműhálózat esetén ez akkor valósítható meg, ha egy vezetékszakasz kezdőpontjához és végpontjához nemcsak a síkbeli X és Y, hanem a függőleges koordináta is adott. Ennek köszönhetően az adattárolás új módon, a vezetékek egymáshoz viszonyított függőleges helyzetét is figyelembe véve valósulhat meg. A látványt és az adatbázisokat tekintve világossá válik, hogy melyik vezeték fut magasabban vagy alacsonyabban illetve - a terepszinthez képest - milyen mélységben találjuk meg azokat.
Ha például egy felszín alatti vezetékről nemcsak azt tudjuk, hogy épp a talpunk alatt fut, hanem azt is, hogy milyen mélyen húzódik, máris sokkal több információnk van róla – akár tengerszint feletti (abszolút) magassággal, akár (relatív) fektetési mélységgel jelzik azt. Természetesen nem annyi információ, mintha a vezeték minden pontjának összes koordinátája rendelkezésünkre állna, de ez a kicsivel több adat is elég lehet ahhoz, hogy építkezés, faültetés, vagy árokásás közben ne okozzunk kárt a közműhálózatban. Ugyan léteznek előírt fektetési mélységek, a gyakorlat bizony számos alkalommal rácáfol az előírásra, ezért hasznos a pontosabb információ.
A 3D egyelőre még nem mindennapi gyakorlat a közművezeték-üzemeltetők körében, de már rendelet írja elő. Idén július 1-től az előírás szerint az e-közműhöz, vagyis az elektronikus közműnyilvántartáshoz eljuttatott adatcsomagokat a közműszolgáltatók magassági adatokkal is kiegészítik majd, ahogyan a jogalkotó Miniszterelnökség az e-közmű rendelet szövegében megfogalmazta.
Az e-közmű, amelyet a 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet hívott életre, olyan webes alkalmazás, ahol minden közművezeték-üzemeltető nyilvántartása megjelenik. És hogy mi is tartozik a közművek közé? Közműhálózatok alatt a hírközlési, szénhidrogén, villamos energia, távhő, vízellátás és vízelvezetési hálózatokat értjük. Az e-közmű témával kapcsolatban 2016-ban kiadott 369/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet az, amiben már a nyilvántartás számára megküldendő 3D típusú adatok igénye szerepel. Ennek értelmében a közművezeték-üzemeltetőknek nyártól szolgáltatniuk kell a magassági adatokat is.
Az adattárolás korszerűsítése mellett az e-közmű rendszer – a Lechner Tudásközpontban megvalósuló 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása című projekt keretein belül – hatékonyságnövelő bővítményeket is kap majd. Lehetővé válik például az online egyeztetés az üzemeltetők, a lakossági felhasználók és a tervezők között. Ha valaki építkezik és a telek utcájában vízvezetéket, gázt, villanyt, csatornát telepítene, arról egyeztetnie kell vagy magának az építtetőnek, vagy a tervezőnek. Ezt hívják közműegyeztetésnek. Ez a folyamat jelenleg az üzemeltetők külön-külön felkeresését és főképpen papír alapon folyó ügyintézését jelenti. A fejlesztést követően az online közműegyeztető felület segítségével nem kell minden szakági üzemeltetőt egyesével felkeresni, ha engedélyre van szükségünk tőlük. A lakossági felhasználók ezen a felületen intézhetnek mindent, mert a másik oldalon valamennyi érintett üzemeltető megtalálható.
A közműegyeztetési folyamat ennek következtében egyszerűsödik és felgyorsul, az így nyert idő megtakarítást is jelent. Általános ügyintézés esetén az ügyintézési díjak is csökkennek és egységessé válnak. További tervezett bővítés a tervezéstámogatás modul, amelyből a tervezők kinyerhetik azokat az adatokat, melyek leírják, hogy hol mennek pontosan a csövek, vezetékek és egyéb létesítmények, például zárócsapok, aknák, nyomásszabályozók és más szakági objektumok.
A nyilvános tájékoztató modulban információt lehet gyűjteni egy telek közmű-ellátottságáról, a közműhálózat üzemeltetőjéről, szolgáltatójáról, ügyfélszolgálatainak elérhetőségéről valamint a vezetékek tulajdonságairól. A térkép tanulmányozása segítség lehet ingatlanvásárlás, építkezés, vagy bővítés esetén akár a lakosság, akár az építőiparban dolgozók számára.
Gyertyánági András
e-közmű projektvezető
Lechner Tudásközpont