Divatcsarnok hasznosítási koncepció - Közép- és kelet-európai kulturális központ

El tudjuk-e érni ismét, hogy a művészek, a művészet iránt érdeklődő közönség és a művészettel illetve kultúrával foglalkozó szakemberek, intézmények szerte a világban Budapestet tekintsék a közép- és kelet-európai művészet ”fővárosának”?

A kezdeményezők, a Millennium Intézet és igazgatója, Rubovszky Rita várja a kulturális élet és szakma képviselőit, a döntéshozókat és az érdeklődő újságírókat, hogy egy - reményeik szerint - egészséges, gyümölcsöző társadalmi és szakmapolitikai vita keretében lehessen újratárgyalni a Divatcsarnok sorsát. A prezentációval egybekötött sajtótájékoztatót 2004. június 16-án szerdán, délelőtt 11 órakor tartották a Hotel Pest átriumában (VI. kerület, Paulay Ede utca 31., megközelítőleg az Opera magasságában).

Az óbudai textilgyáros Goldberger-család megrendelésére épült 1911-ben a Párisi Nagyáruház új épülete. A Nagyáruház tervét Sziklai Zsigmond készítette, a kivitelezést az eredeti Kaszinó tervezőépítészére, Petschacher Gusztávra bízták. A galériás elrendezésű, egy légterű épület különlegessége az öt emeletnyi magas, fedett üvegudvar, és az üvegfalú, tükrös felvonók. A tetőn körben kilátósétány épült. Ez volt Budapest első modern áruházépülete. Az épület jelentőségét külön emeli, hogy az építészeti Világörökség részét képező Andrássy úton áll. A hatszintes, mintegy hatezer négyzetméteres alapterületű épület 1999-es bezárása óta, annak hasznosítására végleges döntés nem született. 2001 ősze óta a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) tulajdonában áll az 1960-as évek óta műemléki védettséget élvező épület.

”Magyarország és ezen belül Budapest, a térség természetes és történelmileg kialakult központja.” E kijelentést talán a legtöbben igaznak ismerjük el, ám jelenleg inkább tükröz egy ideát, egy elérendő célt, mint a valóságot.
Miként tudjuk ezt az ideát a kultúra és a művészet terén valóra váltani?
El tudjuk-e érni ismét, hogy a művészek, a művészet iránt érdeklődő közönség és a művészettel illetve kultúrával foglalkozó szakemberek, intézmények szerte a világban Budapestet tekintsék a közép- és kelet-európai művészet ”fővárosának”?
Képes lesz-e Budapest ismét inspiráló közeggé válni a művészek számára?
Képes lesz-e ismét orientációs ponttá, találkozási hellyé válni, ahol mindenki új élményeket, friss lendületet kaphat?

Úgy véljük, Magyarországnak és Budapestnek komoly esélye van mindezek eléréséhez. A Millennium Intézet koncepciója, a Divatcsarnok közép- és kelet-európai kulturális központtá való alakításának elgondolása e kezdeményezés alapjául szolgál.

Az épület és környékének ilyen irányú fejlesztése és hasznosítása azt az üzenetet hordozza: Magyarország a maga sajátos eszközeivel hozzá kíván járulni Európa újraegyesítéséhez - nem csak a politikában és a gazdaságban, hanem a lelkekben is.