Dr. Báger Gusztáv: „Kódok és rejtjelek sokasága van beleszőve egy-egy épületbe”
Dr. Báger Gusztáv, a Károlyi József Alapítvány Kuratóriuma Elnökének ünnepi beszéde, amely a felújított fehérvárcsurgói Károlyi-kastély átadásán hangzott el, 2011. szeptember 23-án, az átadási ünnepségen készült képekkel illusztrálva.
Igen Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A Károlyi József Alapítvány Kuratóriumának Elnökeként köszöntöm Önöket ezen a szép, őszi napon. A Fehérvárcsurgói Kastély grandiózus helyreállítási munkáinak eredménye, íme, lenyűgöző módon, előttünk áll. Káprázatos és fantasztikus teljesítmény, öröm látni és felfedezni benne a kulturális tradíciók kifogyhatatlan gazdagságát és sokszínűségét. Méltó módon, tisztességet adva Istennek, aki kegyelmet biztosított a dolog létrejöttéhez és tiszteletet, köszönetet mondva a restaurációt lehetővé tevő Károlyi családnak, az állami intézményeknek, a pénzt nyújtó uniós alapnak, és köszönetemet fejezem mindenkinek, aki közreműködött ennek a csodának a megvalósításában. Előttünk áll tehát ez a hatezer négyzetméteres varázslat, építészeti ékszer.
Hosszú ideig úgy tűnt, elvesztettük azt a képességünket, hogy megóvjuk, rendbe tegyük műemlékeinket, kastélyainkat. Ma is vannak lepusztult várak és kúriák, amelyeket nem gondoz senki. Talán azért is, mert az ott élő emberek nem értették meg a rájuk hagyományozott dolgok jelentőségét, értékét. Vagy ha meg is értették, nem tudták érvényesíteni a rekonstrukció szándékát. Sokáig úgy tűnt, nem lesz nálunk jó sorsa a múlt ránk hagyott örökségének, a sokáig becsben tartott rekvizitumoknak. De ezen a téren fordulat következett be. Az Európai Unió forrásai révén út nyílt a kiemelt műemlékek helyreállításához, a nagy értékű épületek renoválásához.
A Károlyi József Alapítvány 1997-ben pályázat útján szerezte meg a kastély 35 éves hasznosítási jogát, ezzel lehetővé vált az Alapítvány forrásainak növelése. Célul tűztük ki a kastély egyes részeinek felújítását és megteremtettük a finanszírozáshoz szükséges pénzeszközöket. Így 1999-re elkészült az északi pavilon, benne a kápolna és a könyvtár, 2001-re pedig a déli szárny is.
A Kastély Fejlesztő és Üzemeltető Zrt. 2001-ben megszerezte a kastély vagyonkezelői jogát. Ezt a Magyar Fejlesztési Bank hitele tette lehetővé. A hitel, a Kastély Fejlesztő és Üzemeltető Zrt. saját erőforrásai és más pályázati források révén elértük, hogy 2007-re elkészült a két szállodai szárny az étteremmel és a konyhával együtt. Ezen kívül a díszudvar és a díszudvari homlokzatok restaurációja is befejeződött.
Az Alapítvány hosszú távú koncepciójában mindig is szerepelt és szerepel további pályázati források bevonása. Így, amikor megnyílt a Közép-dunántúli Operatív Program turisztikai pályázatának lehetősége, a korábbi, kompakt tervek alapján, a 2008-2009-es évben sikeresen pályáztunk a szubvencióra. A támogatás révén elértük, hogy befejeződött a kastély teljes körű felújítása, és ezzel megteremtődött annak feltétele, hogy a Károlyi Kastély gazdaságosan működhessen és képes legyen a hosszú távú, stabil önfenntartás megteremtésére.
A közeljövőben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és az Alapítvány közösen pályázik a Környezet és Energia Operatív Program Történeti kertjeinek támogatására. Ezzel az egész kastélypark és maga a tó helyreállítása is véglegesen befejeződik. A felújítási munkálatok következő fázisában tervezzük a melléképületek renoválásának és méltó módon hasznosításának a megvalósítását.
Hiszen mindannyian tudjuk, hogy a régi kastélyok a történelem ajándékai a jelen számára. Bennük van az adott kor szellemisége, hagyománya, kultúrája és eszméje. Minden középület az adott időszak művelődéstörténeti konfigurációját rejti magában. Azt a történelmi pillanatot, amikor a körülmények állása lehetővé tette, hogy létrejöjjön egy monumentális elképzelés. Kódok és rejtjelek sokasága van beleszőve egy-egy épületbe. Üzenetek, amelyek egy megkonstruált formába vannak bezárva. Csak olvasni kell tudni őket. A Fehérvárcsurgói Kastély esetében volt, aki kibontogassa a kódolt üzeneteket, amelyek a falak közé lettek gravírozva, jelen esetben Károlyi György úr, Angelika úrhölgy és családja. Ezek a régi, patinás épületek, házak megmutatják, mennyire szerteágazó a magyar intelligencia, a nemzeti kreativitás. Bennük van a magyar identitás, a hazaszeretet eszméje és a kultúránk sokoldalúsága, minden irányzatra odafigyelő gazdagsága, színessége és találékony vonzereje. Az ilyen helyreállított épületek megcáfolnak minden sztereotípiát és szlogent, amely a nemzeti hagyományokat a multikulturalitásba való beolvadással tenné egyenértékűvé. Ez az épület is bizonyítja, hogy a nemzeti vonások tudomást vesznek a nyugati stílusok megváltozott kontextusáról és ennek ellenére szervesen meg tudják őrizni karakter-jegyeiket.
Mit szolgál ez a csoda, ez a gyönyörű kastély most? Mit mond nekünk ez az épület ennyi év után? Ahol ráadásul olyan unikális relikviák is helyet kapnak, mint a Fejtő Ferenc-féle könyvtár, és a most felújított díszkönyvtárban elhelyezett Vajay Szabolcs-féle egyedülálló heraldikai, genealógiai, családtörténeti és történelmi anyag. Mihez járul hozzá ez a Fehérvárcsurgó Kastélyba zárt titok? Az európai párbeszéd-dialógus vérkeringésébe való bekapcsolódáshoz. Szépen ívelő híd a gazdag történelmi kultúrák kölcsönös megismerése és elmélyítése számára.
A klasszicista stílusú kastélyt gróf Károlyi György építtette 1844-1853 között E. Heinrich Koch irányításával és Ybl Miklós segédletével, de később romantikus stílusban átalakították. Az elliptikus, galériás és kupolás könyvtártermet 1910-ben alakították ki. A száz szobát, több díszes szalont, kápolnát magában foglaló kastélyt 50 hektáros angolpark veszi körül.
A kastély ma kulturális központ, és ígéretesen bontogatja sokoldalú tevékenységének szárnyait. Több gyűjtemény is otthonra lelt itt, könyvtár és európai dokumentációs központ is működik benne. Kulturális programjai között gyertyafényes hangversenyek a kápolnában, kiállítások, szemináriumok, gyermekprogramok is szerepelnek. A kastélyt a Károlyi József Alapítvány kezeli, és része a Kulturális Találkozó Központok Európai Hálózatának.
Kívánom, hogy ez a hely legyen az európai integráció egyik szentélye, ahol a művészetek, a kultúra és a párbeszéd otthonra talál. Ahol a magas értékek és a nemes célok kéz a kézben menetelnek a megvalósulás felé. Ahol a költészet és a tánc, a képzőművészet és a zene mind inkább megtalálja megjelenési lehetőségeit és kibontakozhatnak a legelementárisabb tehetségek e falak között. Legyen ez a hely a fóruma a nemzetet jobbító konferenciáknak, értekezleteknek, szimpóziumoknak. Nyisson ablakot ez a hely a globalizáción keresztül a nagyvilágra, azon kérdések megtárgyalására és megválaszolására, amelyek által előbbre mehet Magyarország gazdasága, kultúrája és növekedhet tekintélye.
Ebben a szellemben a Fehérvárcsurgói Kastély körül bábáskodók mindannyian jól sáfárkodtak a rájuk bízott javakkal, értékekkel, „mert ahol van a ti kincsetek, ott a ti szívetek is”, írja Lukács apostol a Bibliában.
Igen, a mi szívünk itt van most a Fehérvárcsurgói Kastély falai között, mert ez a kincsünk, amit őriznünk, gazdagítanunk kellett. Mi hű és bölcs sáfárok azonban nem végeztünk még a munkával, tovább folytatjuk a teremtés-védelem szolgálatát. Nekünk kell ellátni és gondozni a teremtett világ kincseit, eredményeit. Egyetlen kastély sem veszhet el - mondhatnánk fennkölten és emelkedetten és ez a szívükből jövő óhaj.
Még egyszer köszönöm mindenkinek az Alapítvány nevében az együttműködést, az állami szervek részéről megnyilvánuló kooperatív hozzáállást és az adományokat, hozzájárulásokat.
Legyen hasznára a nemzetnek és ennek a régiónak is ez a nagyszerű kastély!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
dr. Báger Gusztáv
Fehérvárcsurgó, 2011. szeptember 23.
Kapcsolódó oldalak:
„Huszonkét év munkája megérdemel egy csokor virágot” - beszámoló a kastély átadásáról
dr. Báger Gusztáv
közgazdász, költő
1938. szeptember 12-én született Csörötneken. A Közgazdaságtudományi Egyetemet 1961-ben végezte el, 1971-ben a közgazdaságtudományok kandidátusa lett. 1974-ben címzetes egyetemi docens lett a Közgazdaságtudományi Egyetemen, melynek Habilitációs Bizottsága 2001. márciusában a közgazdaságtudományok (közgazdaságtan) területén habilitált doktorrá nyilvánította. 2001. június 1-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre egyetemi tanárrá nevezték ki. 1975-1981 között az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) szakértője. 1981-1990 között az Országos Tervhivatal főosztályvezetője volt. 1992-2000 között a nemzetközi pénzügyi intézmények titkárságának vezetőjeként tevékenykedett. 1995-1997 között a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. igazgatósági tagja volt. 1997 óta a Budapest Bank Rt. igazgatósági tagja. 2000-2002 között az Állami Számvevőszék kutatóintézetének főigazgatója volt. 2003 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára. 2003-2004 között a Köztársasági Etikai Tanácsának tagja volt. A Szolnoki Főiskola főigazgató-helyettese. Kutatási területe az ökonometria. Verseket publikál irodalmi és művészeti folyóiratokban. [forrás: Wikipédia]
