Közélet, hírek

Dr. Brenner János Ybl-díjas és Hild érmes építészmérnök

2008.05.21. 08:36

A HAP Galéria kiállításmegnyitóján elhangzott beszéd.
Kálmán Ernő MÉSZ elnök írása

Dr. Brenner János (1927-1997)

Tisztelt vendégek, családtagok, kedves építész barátok!

Dr. Brenner János Ybl-díjas és Hild érmes építészmérnök, a műszaki tudományok doktora, egyetemi tanár, a Német Városépítési és Területi Tervezési Akadémia levelező tagja. Ez állt levelezőpapírján.

„Senki nem választhatja meg hogy milyen családban, hol és mikor, miféle társadalomban és minemű kultúrában indul élete. Ez a sorsszerűség a megváltoztathatatlanságával általában spontán elfogadásra késztett, de tudatos azonosulást, valós identitást is kiválthat. Tartoztam ezzel a bevezető mondattal, hogy leírhassam: magamat mindig szombathelyi polgárcsaládunk tagjának tudtam, amelyik megállapításban egyaránt kifejeződik kötődésem családomhoz, polgári világunkhoz és szülővárosomhoz.” (Idézet a Vasi Szemlében 1988-ban megjelent önvallomásából.)

Brenner János okleveles építészmérnök e néven a hetedik a Brenner családban. Az apai család nevét egykoron utca, park és városrész viselte Szombathelyen. Ikertestvérével, Vilmossal a szombathelyi Faludi Ferenc gimnáziumban érettségizett, amely épület építész édesapjának egyik legsikerültebb alkotása. Nagyapja, Brenner Tóbiás Szombathely polgármestere volt 12 éven át.

1945-től az akkor még József nádor nevét viselő Budapesti Műszaki Egyetemre járt, ahol olyan professzorok tanították, mint Csonka Pál, Kotsis Iván vagy Rados Jenő, mely nevek a mai napig is az erkölcsi szakmai tartás etalonjai.

Ebben az időben hazaírt leveleit így címezte:
címzett: Brenner János
feladó: ifj. Brenner János
cím: Szombathely, Brenner János utca


Az egyetemi évek során már kötődött a városépítéshez, és dr. Korompay Györgynél volt gyakornok. 1950 és 1988 között a Budapesti Városépítési Tervező Intézetnél dolgozott, ahol részt vett a háború utáni újjáépítés tervezésben.

Pályája egyenes és gyors ívet követett, már fiatalon jelentős városrendezési tervekben vett részt. 28 éves korában lett a Budapest Általános Rendezési Tervének kidolgozásával foglalkozó szakosztály vezetője, majd a kerületi általános rendezési tervek kidolgozását végezte. A Lakatos utcai lakótelep tervezéséért elismeréseképpen 1964-ben Ybl Miklós díjat kapott.

1967 és 1976 között a Drezdai Műszaki Egyetem tanára, majd tanszékvezetője volt, s ez olyan új energiákat szabadított fel Benne, amely időszakra tehető nemzetközi szakmai publikációinak jelentős része.

1967-ben a BME-n doktori címet szerez, majd 45 évesen a műszaki tudományok doktora lesz az NDK-ban, disszertációjában a környezet problémájával foglalkozik a városépítésben. Legnagyobb fájdalma az volt, hogy a drezdai évek után visszatérve nem vehetett részt szakmai súlyának és nemzetközi hírnevének megfelelően a BME Városépítési tanszékének oktató munkájában. Pedig lenyűgöző tudása, átlátóképessége ismeretanyaga, műveltsége, műhelyteremtő alkata, közvetlensége egy igazi professzor személyiségét testesítette meg.

Azt a sokrétű és átfogó tudást, amit az egész főváros összefüggéseiről tudott én is megtapasztalhattam. Széleskörű műveltsége olyan társadalmi és kulturális összefüggésekre mutatott rá, melynek hitelességét részletes történelmi tudása is alátámasztotta. Az 1980-as években, amikor még az internet alig volt hozzáférhető, atyai barátomhoz fordultam kérdéseimmel. Hazatérése után a BUVÁTI műszaki-tudományos igazgató helyettese, az MTA Településtudomány Bizottságának tagja, az ENSZ városépítési munkabizottságának elnöke. 1982-ben Hild János emlékéremmel tüntetik ki. 1983-ban választották a Német Városépítési és Területi Tervezési Akadémia (NSZK) levelező tagjává.

Nyugdíjazása szakmai tudása teljességében érte. Sorsát meghatározta az a politikai helyzet mely egész életpályájára kihatással volt. A városrendezés sohasem volt politikamentes, s Brenner János két nagy változást is megélt. Az egyik az 1950-es évek direktívái, dogmatizmusa, amelyben megtartva emberi tartását szakmai alapokon tudta képviselni meggyőződését, majd 1989 a rendszerváltozás vadkapitalizmusa, mely végül is legyőzte őt.

Egy más korban vagy egy más helyen nem hagyták volna kihasználatlanul páratlan képességeit. Én csak korai nyugdíjazása után ismertem meg és ma is örülök, hogy tanulhattam tőle, pályázatokon, s közös munkákon. Ilyen volt az Expo '96 pályázata is, vagy Székesfehérvári királysírok–nemzeti emlékhely pályázata is.

Azt a családi hátteret, amit magával hozott nem teherként, de elkötelezettségként, büszkeséggel hordozta, mely egész élete során tartást adott neki. Magáról mondta, hogyha újra kezdeném, ismét ezt a szakmát választanám.

Ars urbanistikája: A települést, mint épített térbeni jelenséget két fő rendező elv szerint lehet összegezni: az állomány (létesítményei és területfelhasználási elemek összessége) és a szerkezet ( az elemek közötti viszonylatok összessége) szerint. Az épített elemek összessége nem tekinthető csupán halmaznak, közöttük sokrétű függőségek állnak fenn műszaki gazdasági és térbeli esztétikai értelemben.

Településről csak akkor lehet beszélni, ha bizonyos rend szerinti összefüggések és struktúrák alakulnak ki az elemek között. A település eszmei értékeket is hordoz és juttat kifejezésre, mert benne számtalan nemzedék élete, tapasztalat és munkája is összegződik.

Milyen nagy kár, hogy ma Budapest fejlesztésénél nem számíthatunk rá. Bizony nagyon el kellene egy ilyen szemléletű, megkerülhetetlen tudású szakember ma a fővárosnak. Becsüljük meg ezt az elhivatottságot, ami üzenet a mai generáció számára is.

A Magyar Építőművészek Szövetsége nevében köszönöm, hogy szövetségünk tagjaként, képviselte szervezetünket a világban. Végül köszönöm ifj. Brenner Jánosnak, hogy tovább folytatja a családi hagyományokat, neki és a családtagoknak, hogy segítettek létrehozni ezt a kiállítást, és köszönet földijének Winkler Barnabásnak, hogy galériája megrendezte ezt az eseményt.

Kálmán Ernő DLA
a MÉSZ elnöke

Budapest, 2008. május 13.