Duna Limes – UNESCO Világörökség projekt

Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság elnöke és dr. Tamási Judit, a KÖH elnöke 2011. december 16-án, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban sajtótájékoztatót tartott a Közép-európai Program keretében és támogatásával megvalósult Duna Limes – UNESCO Világörökség projekt befejeződéséről, eredményeiről, s azokról a további feladatokról, amelyek hátra vannak még a Római Birodalom Duna-menti határvidékének mai országhatárokon átnyúló világörökségi sorozathelyszíni jelöléséig.

A Közép-európai Program keretében és támogatásával hét konzorciumi partner vett részt az év végén befejeződő „Duna Limes – UNESCO Világörökség projekt” munkájában. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezetésével a Szlovák Örökségvédelmi Hivatal, az Osztrák Történeti Kutatóintézet, a Német Limes Bizottság, a Varsói Egyetem Délkelet-európai Ókorkutatási Központja, a Pécsi Tudományegyetem, Paks Város Önkormányzata dolgozott együtt a hároméves programban, amelynek lényege a Római Birodalom Duna-menti határvidékének (Duna Limes) mai országhatárokon átnyúló világörökségi sorozathelyszíni jelölése.

A 2008 októbere és 2011 decembere közötti időszakban megvalósított projektet 82 százalékban az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozta. Ehhez járultak még hozzá a társszervezetek. A teljes költségvetés 1 millió 954 ezer euró volt.

A vállalt feladat a világörökségi jelölést megalapozó definíciók és a védelem tudományos koncepciójának kidolgozása, a helyszínek azonosítása, kiválasztása és kutatása, a világörökségi nevezési dokumentáció összeállítása, illetve a jövőbeli világörökségi helyszínek kezelésére vonatkozó kezelési tervek kidolgozása volt. Valamennyi, tervezett célkitűzés megvalósult. Megtörtént 161 magyarországi és 2 szlovákiai helyszín régészeti és tudományos kutatása, valamint a majdani világörökségi területek lehatárolása. A magyar nevezési dokumentációba 121 helyszín került be. Mindezt az érintettek és érdekeltek széleskörű tájékoztatása és a velük lefolytatott egyeztetések alapozták meg, illetve követték.

A projekt-partnerek munkája nyomán elkészült a magyarországi és szlovákiai Limes világörökségi nevezésének előkészítésére a felterjesztési dokumentáció, Ausztria Limes-szel kapcsolatos várományosi helyszínének kidolgozása, valamint a Németország esetében a már világörökségi listán szereplő Felső-Germánia-Raetia-Limes szakasz kezelési tervének megújítása. Kiemelkedően fontosak a projekt során elért tudományos és kutatási eredmények.

A szakembereknek komoly feladatot jelentett, hogy a határerődítési rendszer különálló régészeti lelőhelyek láncolatából áll, s többségük a föld alatt rejtve van. Alig tucatnyi a részben vagy egészben bemutatott helyszín. A legjelentősebb az aquincumi romterületet, amely azonban inkább a polgárváros, mintsem a katonai létesítmények emlékeit mutatja be. Tokodon, Visegrádon, Dunaújvárosban és Dunakömlődön tábor, Leányfalun és Budakalászon őrtorony, Verőcén, Szigetmonostoron és Dunakeszin kikötőerőd maradványai láthatók. S az erődítési rendszer oly fontos elemei, mint az összekötő utak jószerivel csak légi felvételeken látszanak, fizikai valóságukban gyakorta alig érzékelhetőek. Közülük talán a leglátványosabb a Paks-Dunakömlődön, a Lussonium-erőd területén végzett ásatások során napvilágra került bronz szoborlelet, egy hajdani császárszobor egyik lába. Lussonium római táborához kapcsolódóan egy régészeti park mintaprojekt szintű előkészítése is megtörtént. Három kötetes mű formájában elkészült a magyarországi Limes-szakaszra vonatkozó világörökségi felterjesztési dokumentáció, amely minden további munka alapjául szolgál.

A mostani projekt befejeződésével még nem érnek véget a tennivalók. Feladatok a világörökségi jelölés benyújtásáig:

• A római Limes magyarországi szakaszának világörökséggé nyilvánításához szükséges a Limes elemeinek a magyar jogrend szerinti védelme. A világörökségi nevezési dokumentációban szereplő 121 Ripa Pannonica helyszínen 4600 ingatlan (köztük erődök, őrtornyok, római útszakaszok) megfelelő szintű jogi védelmének biztosításához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban jelenleg készül a 121 alfejezetből álló, az egyes helyszíneket egyenként feldolgozó, komplex, védetté nyilvánítási dokumentáció, amely munka a tervek szerint az év végéig befejeződik. Akkor indulhatnak meg a védési eljárások.

• A kiválasztott helyszínek megőrzési állapota, bemutathatósága, látogathatóságuk megfelelő szintre hozatala.

• A 2012. január elsején életbe lépő világörökségi törvényben is előírt kezelő szervezetek felállítása és működtetése.

Mindennek tudatában a világörökségi jelölés benyújtására előreláthatóan 2013-ban kerülhet sor.

forrás: sajtóanyag