Dunaújvárosi Főiskola, ”A” épület és városi park
Az a dunaújvárosi beruházás-sorozat, amely nyomán, illetve a Térműhely Kft. tervei alapján egy elhanyagolt technikumi épületből és leromlott ipari környezetéből egy évtized összehangolt fejlesztései eredményeképp valódi felsőoktatási negyed, igazi campus és szerethető városi környezet jött létre, sok tekintetben szolgálhat példaként, sikere tanulságos.
„A réginek az újjal arányos összeházasítása a dolog bölcsészete." – Széchenyi István
ÁLOMVALÓSÁG — A BERUHÁZÁS TÖRTÉNETE
„az építészet visszatérni látszik legfőbb feladatához, a társadalmi igények kielégítéséhez".
Az a beruházás-sorozat, amely a Dunaújvárosi Főiskola önállósodásával, illetve a környezetében álló — főleg ipari — épületek funkcióvesztésével kezdődött, gyökeresen átalakította a városrészt. A változások motorja a felsőoktatás bővülése volt, így az oktatási, szállásjellegű és szabadidős funkciók mennyiségi és minőségi elvárásainak radikális növekedése. Természetesen nem elhanyagolható indikáció volt a program megfogalmazásában a városi terek, utcák kritikán aluli állapota. Az igények fő elemeit a Dunaújvárosi Főiskola vezetői a távlati elképzelések megvitatása után vázolták fel. A lehetőségek, környezeti adottságok ismételt elemzése mellett az elhivatott vezetők tanulmányutak szervezésével, majd koncepciótervek készíttetésével igyekeztek reális kereteket találni körvonalazódó vágyaiknak. Fokról-fokra lett világosabb a szükséges beruházások programja, forgatókönyve, az egyes épületek szerepe, a források nagysága, a várható megtérülés, a finanszírozás.
Az első elképzelések szerint a ’90-es években a főiskola a felhagyott, városszéli volt laktanyába költözött volna. A sok vitát kiváltó elképzelést a közeli Parmalat tejgyár megszűnése révén felszabaduló ingatlan azonban végleg „levette a napirendről". A tágas telek és a rajta álló épületek közül kettő — sajáterős felújítással, 2003–2004 óta — az oktatás szolgálatában áll (nyelvi intézet és laboratóriumok, rádió stúdió). Bár a bővülés némi javulást eredményezett az oktatás feltételeiben, a hiányzó nagyelőadók, laboratóriumok, irodák miatt tervezési program készült a főépület előtti térség beépítéséhez, majd vázlatterv született egy új beruházás előkészítésére.
A sportpályákra tervezett elképzelést egy váratlan esemény tette zárójelbe: a szomszédos ipari komplexum „bezárt", a Magyar Fésűs Fonoda és Posztógyár helyi üzeme megszűnt. Az oktatási tárca vezetői a főiskola módosuló elképzelését támogatták, a telek ismét állami tulajdonba vétetett, mint a Dunaújvárosi Főiskola bővítésére alkalmas ingatlan. A volt üzemcsarnok megvásárlása után az építés/korszerűsítés súlypontja néhány évre áttevődött a három — részben átadott, „megörökölt" — hétemeletes kollégium épületre.
A három csúnyácska „nővér" az átalakulás után barátságos, élhető átmeneti szállása a főiskolásoknak, tanároknak, vendégeknek. A tornyok közé ékelődő foghíjak funkcióját a szállásokhoz kapcsoltuk: 2009-ben az étterem is megújult, a távozó gépészeti tanszék irodái, termei helyén ma szabadidőközpont működik — nemcsak a hallgatók örömére. A kollégiumi épületek felújításával párhuzamosan a változatlanul fennálló hiányok, illetve a távlati célok számbavételével alakult ki a volt fonoda átalakítására, illetve a főépület előtti, városszerkezeti szempontból kiemelkedő szerepű térség parkká emelését célzó tervezési program.
A program méretei országos nyilvános tervpályázat kiírását indokolták.
A kellő érdeklődés mellett lezajlott pályázat eredményesnek bizonyult, egy első helyezés mellett két második díjjal, illetve több megvétellel is honorálta a zsűri a teamek munkáját. I. díjas: Balogh Csaba, Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Kern Orsolya, Novák Robert, Vadász Orsolya. Az eredményhirdetés után nem került sor a győztes pályamű szerzőivel való szerződéskötésre. Ennek oka többek között az volt, hogy az időközben megváltozott finanszírozási forma (állami beruházás helyett ún. PPP konstrukció) szerinti új beruházó és a főiskola a győztes tervet nem találta megvalósíthatónak, illetve program szerintinek. A Térműhely Kft. 2. helyezett munkája a zsűri elnökének választással egyetértő nyilatkozata után lényegében változtatás nélkül valósult meg. A döntés szerencsésnek bizonyult, hiszen időközben sikerült megvásárolni a két főiskolai terület közé ékelődő felhagyott asztalosműhelyt, így a koncepció jövőre töretlen tartalommal fog megvalósulni.
[…]
TELEPÍTÉS — KONCEPCIÓ
Az átalakított posztógyár kontúrja annak ellenére alig változott, hogy a volt és vágyott térstruktúra sem méreteiben, sem kapcsolatait tekintve nem hasonlítottak egymásra — így telepítés helyett inkább beillesztésről beszélhetünk. A volt ipari csarnokok sötét tereiben elhatároztuk, hogy a nyomasztó homály helyett világosságot, a zavar helyett áttekinthető rendet teremtünk. A nyilvánvaló értékek (majd 8000 m2 meglévő „hasznos" terület, klinkertégla falak, vb tartókba integrált légtechnikai rendszer, bazilikális felülvilágítók) megtartása mellett kiválasztottuk a hely szellemét kellően őrző, hangsúlyosan bemutatandó szerkezeti részleteket. A funkciócsoportok, külső kapcsolódások helyét, hangsúlyát a meglévő csomópontok és a fejlesztési irányok ismeretében választottuk meg. Ezek sorából kiemelhető a buszpályaudvar, a piac, a főiskolai főépület, a városi (Identitás) park, a volt Parmalat telek súlyozott értékelése.
A koncepció lényege szerint a volt fonoda zárt tömbjét kettős TT alakú közlekedési hálózattal tártuk fel, ami tényleges és hangsúlyos, fényben úszó kapcsolatot teremtett a városi oldal (buszpályaudvar, piac), a főiskolai főépület és a volt tejgyár irányába. A kettőzött kereszttengely segítségével a belső használati mezők önálló zónákat alkotnak ugyan, de a funkciók zavarása nélkül vállalható minden lehetséges vizuális és közlekedési összekapcsolást megteremtettünk a kedvező szinergiák kihasználása érdekében. Nagyvonalúságot, kötöttségek helyett minimális elválasztásokat terveztünk; a zömmel földszinten lévő felület így flexibilis eszközökkel a használathoz igazítható. A megvalósítás során speciális megoldást is bevetettünk: a tűzszakaszhatáron vonalmenti sprinklerrel védett üvegfalat építettünk. A bejáratok szintbeliek, illetve a 40 (120) cm szintkülönbségekhez kerekesszékkel járható rámpákat építettünk.
A beruházás relatív nagysága miatt (is) ütemekre bontott építést kellett feltételeznünk, többlet ráfordítás, „átmeneti" funkcionális hátrányok nélkül. Az elrendezés további előnye tehát – melyet az ütemekre bontott építés során kihasználtunk, – hogy az egységek egymástól függetlenül is megközelíthetők, működtethetők. A bejárati csarnok – közlekedési kereszttengely tehát éppen az új „A" épület és a Kallós Dezső utca irányában napjainkban induló befejező ütemek szerves kapcsolatát fogja megteremteni, így a koncepcióval kapcsolatban korábban megfogalmazott “sehova sem vezető tengely" kritika létalapja a beékelődő asztalosműhely és garázs épületek megvásárlásával, bevonásával, a kerítések lebontásával végleg eltűnik. A pályázati tervek, az engedélyezési majd kiviteli tervek, és az elkészült épület ma látható változata szinte tökéletesen azonos világot, részleteket mutatnak. Ez a legfőbb bizonyítéka a gondos programkészítésnek, a hely-, és szerkezetismeret birtokában hozott építészeti, szerkezeti, gazdasági, finanszírozási döntések helyességének.
[…]
EURÓPAI CAMPUS LETT A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA
„Főiskolai várossá nőtte ki magát egy évtized alatt a Dunaújvárosi Főiskola. A Duna-parti város belvárosának hangulatát is átformáló felsőoktatási intézmény – hét év alatt, mintegy hétmilliárdos beruházással – mára egy európai színvonalú campus, amely 2011-re egy újabb 3,2 milliárdos TIOP-beruházással létrehozza a Közép-Európai Innovációs és Technológiai Campust. Az öt évvel ezelőtti állapotokhoz képest ámulatba ejtően szép és akadálymentes környezetbe belépve nem csoda, hogy az egyik hallgató meglepődve azt mondta: - „Tanárnő, ez tiszta Európa!"- A sajtó pedig sokszor a főiskola üvegpalotájának, Tudásplázának titulálja az épületet." – meséli a főiskola kommunikációs vezetője Lak Gyöngyi.
Az intézmény szocreál főépülete 1953-ban kohóipari technikumként nyitotta meg kapuit. Az idők folyamán azonban az ötszáz fős intézmény egy közel ötezer fős felsőoktatási intézménnyé vált, így az ezredfordulón már égetően szükség volt az infrastruktúra fejlesztésére. Szerencsés megoldás született: a főiskola önrészével és EU-s pályázatainak segítségével, valamint az Oktatási Minisztériummal PPP-konstrukcióban és az önkormányzattal is összefogva a belvárosban tudott tovább terjeszkedni. A campus-építés megváltoztatta a lepusztult vegyes építésű (oktatási, bezárt ipari és raktár) környezetet. Mára a város egyik legkedveltebb találka, játszó és pihenő helye az intézményhez méltó főépület előtti park, valamint a főiskola felújított és korszerűen átalakított épületei, amelyek összefüggő körgyűrűt alkotva campust hoztak létre, ami a város büszkeségévé vált.
A főiskola kommunikációs vezetője elmondta: – „A minőségi szállást, étkezést és aktív kikapcsolódást nyújtó létesítményeink mellett lévő multifunkcionális „A" épület lehetőséget teremtett arra, hogy az oktatás mellett hasznosíthassuk is az épületeinket, hiszen a legkülönbözőbb nemzetközi, országos, regionális és városi rendezvényeknek adunk otthont, amelyek jó hírünket viszi a nagyvilágba, illetve lehetőséget teremtenek számunkra, hogy általuk mi is részeseivé válhassunk a tudományos, technológiai, innovációs, kulturális, sport és társadalmi vérkeringésnek."
A fejlesztéseknek köszönhetően több multinacionális és hazai cég professzionális laboratóriumokat telepített az oktatási és kutatási terekbe, ami garantálja a hallgatók naprakész tudását, az intézmény kutatásokban való eredményes részvételét, a főiskola elismertségét — büszkélkedett Lak Gyöngyi. A Bosch kutató laboratóriuma mellett a Dunaújvárosi Főiskolán jelen van többek között az SAP és az Abas vállalatirányítási rendszer, a SUN Microsystems informatikai, Siemens mobiltechnológia, az Omron ipari automatizálás, az SKF Svéd Golyóscsapágy Zrt., a Festo Automatika Kft. pneumatikai-, a JICA (Japán Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség) környezetvédelmi laboratóriuma, a TV-stúdió pedig az Inter@ktív szakértelmét dicséri, a TV2 Akadémia gyakorló bázisa. További, a gyakorlati képzésben és kutatásokban is együttműködő partnereink sorába olyan nagyvállalatok tartoznak, mint a Furukawa, Videoton, a Paksi Atomerőmű, az ISD Dunaferr Zrt., és a Dunaújvárosban háromezer munkahelyet létesítő dél-koreai gumiabroncsgyár, a Hankook-Tire Magyarország — sorolta a korszerű infrastruktúrának köszönhetően már eddig idevonzott cégeket a kommunikációs vezető. Mint elmondta, további fejlesztésekkel az intézmény jövőképében egy Közép-Európai Innovációs és Technológiai Campus kiépítése szerepel.
[…]
Képzőművészeti alkotások
Forrás és növényszobor — Pataki Mátyás és Weichinger Miklós alkotása az „A" épületben látható.
Disznótorony — Garmada csoport: Békési László, Kotormán Norbert, Kovách Gergely, Nagy György Kálmán műve az „A" épületben látható.
A madár röpte, az ember ugrása... — Helényi Tibor és Gálócsi Ágnes műve az „A" épületben, a sportcsarnok falán látható.
Egyensúly és Mag, valamint egy téli-nyári napóra — Friedrich Ferenc szobrászművész térplasztikái a parkban láthatók.
