e4 – Energia-hatékony téglaházak építész szakkonferencia
Energiatudatos ház, környezettudatos ház, passzívház, aktív ház. A 2009. január 1-jén hatályba lépett kormányrendelet 10 épületenergetikai minősítési osztályt irányoz elő, de sok szakember nincs még tisztában a kategóriákkal, így az erről szóló konferenciasorozat megfelelő időben került megrendezésre, hogy jelentősen csökkentse a környezettudatos házak körüli félreértéseket. Az eseményről Smiló Dávid írása tudósít.
Wienerberger – Energia-hatékony téglaházak, konferencia-sorozat gyakorlati szakembereknek
A 2009. január 1-jén hatályba lépett 176/2008-as kormányrendelet 10 épületenergetikai minősítési osztályt irányoz elő, a fokozottan energiatakarékos minősítéstől a rossz minősítésig, ezeket „A+”-tól „I”-ig jelölve. Ez alapján a kormányrendelet alapján történik a magyarországi házak energetikai jellemzőinek a tanúsítása az elkövetkező években. A rendelet nem tér ki a hő- és páratechnikai jellemzőkre, valamint a „C” alatti minősítés sem von kötelező érvényű törvényi következményt maga után, ennek ellenére mégis befolyásoló tényező lehet az ingatlanok piaci értékét tekintve, abban az esetben, ha vásárlók tudatossága kitér erre.
A szabályozás rendelkezik minden olyan új építésű, 50 négyzetméter feletti hasznos alapterülettel rendelkező épületről, amelynek tervezett fennállása a két évet meghaladja, és évente 4 hónapnál hosszabb időtartamban használják. Ennek megfelelően az újonnan épülő köz- és lakóépületek túlnyomó hányada a szabályozás alá esik majd, így ha az egyre nyilvánvalóbbá váló globális felmelegedéssel nem is, az energetikai minősítéssel mindenképpen foglalkozni és számolni kell, mivelhogy kötelező érvényű.
Tekintve, hogy a kormányrendelet kevesebb, mint egy éve van hatályban, az építészmérnökök számára kamarai pontot ígérő konferencia megfelelő időben került megrendezésre, és jelentősen csökkentette az energetikai minősítés és a környezettudatos házak körül lévő félreértéseket.
Energiatudatos ház, környezettudatos ház, passzívház, aktív ház. Szavak, amelyek napról-napra egyre nagyobb mértékben alakítják az építészetről való diskurzust, és amelyek gyakran még mindig nincsenek a helyükön az építészmérnökök fejében. A fent említett kormányrendelet szabályozását tekintve kijelenthető, hogy a „B”, ”A”, „A+” valamint az újabban megjelenő „A++” besorolás alá eső házak nyugodt szívvel nevezhetőek energiatudatos házaknak. Ezek közül azonban még az „A++” besorolás sem jelent passzívház minősítést, amely minősítést egyébként Európában egyedül a darmstadti Passzívház Intézet ad ki.
Míg a passzívház minősítés az átfogó energetikai ellenőrzés mellett a hő- és páratechnikára is kitér, addig a magyar energetikai szabályozások még csak nem is érintik ezeket, nehezményezte előadásában dr. Tóth Elek, a BME Magasépítési tanszékének docense, aki áttekintő előadásában a magyarországi épületenergetikai szabályozások változásaival foglalkozott a Monarchiától egészen napjainkig. Hasonló szempontok szerint közelített az energiatudatos házak kérdéséhez Farkas Imre okleveles gépészmérnök, aki a „Légzáró szerkezet és energiahatékonyság” című lendületes előadásában nemcsak a szabályozásokon, de magukon az építészmérnökökön és kivitelezőkön is számon kérte a tervezés menetéből gyakran kimaradó, a kivitelezés során pedig fizikailag is sérülő páratechnikát. Ezek a tényezők javarészt az embereket érintő élettani szempontból gyengíthetik a házakat, még abban az esetben is, ha a ház energetikailag egy kiváló minősítést kapott.
Makk Árpád, a Viessmann Kft. műszaki referense világított rá először a környezettudatos házakkal kapcsolatban arra a tényre, hogy azok tervezése nem érhet véget a hőszigetelés betervezésénél, sőt, szerencsés esetben a szigetelés lehet az utolsó, amelyre gondolni kell, hiszen egy kívánt minősítés ideális esetben akár anélkül is elérhető. Az energetikai minősítést a hőszigetelés csak megközelítőleg a 15 centiméteres vastagságig képes drasztikusan befolyásolni. Ennél nagyobb vastagságú szigetelés fölöslegessé válik, érdemben nem járul hozzá a ház energiafelhasználásának, és ezen keresztül a szén-dioxid kibocsátásának csökkentéséhez. Ellentétben a gépészettel, amellyel kapcsolatban Makk Árpád a kondenzációs kazánoktól elindulva a napkollektorral kiegészített kondenzációs kazánokon át a hőszivattyúkig vázolta fel a befektetés és megtérülés viszonyát, arányait. Mindezt egy olyan házon bemutatva, melyben a 38-as falazóblokkon kívül semmi más nem járul hozzá a ház környezeti hatásoktól való elhatárolásához.
Az energiatermelő tető és energiatermelő ablak című előadásokban Kilnger Gábor, az Internorm Kft. ügyvezető igazgatója, kicsivel utána pedig Nemere Judit, a Prefa Kft. értékesítési vezetője vázolta hogyan lehetséges magas minőségű határoló szerkezetek beszerelésével csökkenteni a hőhíd-hatást ablakok és tetők esetében. Elmondták továbbá, hogy cégeik milyen innovációknak köszönhetően felelnek meg a magas energetikai követelményeknek. Az Internorm ablakok esetében elméleti síkon a több rétegű és speciális solar-fóliával ellátott ablakok a napfénynek és az azzal kapcsolatos üvegházhatásnak köszönhetően több energiát tartanak bent, mint amennyit kiengednek és így válnak energiatermelővé. A Prefa alumínium tetői 100%-os újrahasznosíthatóságuknak és napelemekkel, napkollektorokkal való jó kombinálhatóságuknak köszönhetően lesznek környezetbaráttá és energiatakarékossá.
A konferencia konklúzióját Merle István, a Wienerberger Zrt. műszaki koordinációs vezetőjének előadása vonta le. Az energetikai követelményekhez való alkalmazkodáshoz és egy esetleges „B”,” A” vagy” A+” minősítés eléréséhez a hőszigetelő anyagok halmozása nem elég. A téglafalazatok, és ezen belül a Wienerberger Porotherm falazóblokkokból készült falazatok esetén, bármiféle extra hőszigetelő anyag alkalmazása nélkül érhető el az „A”, ”A+” eredmény, 44-es falazatok esetén pedig akár az „A++”. Ekkor azonban a már a fent említett gépészetet és egyéb a falazatokon kívüli határoló szerkezeteket kell egy adott ház esetében kedvezően megválasztani. És míg az „A++” eredmény extrém minőségű ablakok és gépészet esetén, azaz komoly anyagi ráfordítással érhető csak el, egy szimpla „A” minősítés, mely szintén kiváló, már a napkollektorral kiegészített kondenzációs kazánnal és U=1,2-es hőátbocsátási tényezővel rendelkező ablakokkal is elérhető. A szigetelés elhagyása pedig gyakran a hő- és páratechnikai problémák is elmaradnak, hiszen egy lineáris, töretlen hőfokesési görbével rendelkező falazat esetén elkerülhető a páralecsapódás a szerkezeten belül.
A konferencia zárásaként Bártfai-Szabó Gábor mutatta be a 2010-ben Év háza díjjal jutalmazott alacsony energiafelhasználású lakóházát, melyben a konferencián bemutatott elvek megvalósulásáról láthattak az egybegyűltek példát. Így a díj odaítélése talán előszele és ösztönzője lehet az energiatakarékos megoldások alkalmazásának.
Smiló Dávid
