Jelen tanulmány a Club Aliga mára kialakult építészeti arculatának történeti szálait vizsgálja, ehhez elsősorban az emlékezés és identitás szempontjából fontos elemeket veszi sorra, egyes korszakokra jellemző épületeinek ismertetésében pedig a szakítás és kontinuitás kérdéseire helyez hangsúlyt. A fenti vizsgálat többek között azt az eredményt hozta, hogy a szigorúan elzárt pártüdülő fejlődése párhuzamot mutat a Balaton-part többi üdülőjének fejlődésével. Mindez a korábbi nagyszabású tervek, drasztikus beavatkozások ellenére is érzékelhető, ugyanakkor ez kezdetben korántsem tűnt egyértelműnek. A pártüdülő így az építészeti identitás tekintetében is alapvetően a Balaton-parti üdülők sorába tartozik, jóllehet speciális történelmi szerepe árnyalja ezt a képet.
A Club Aliga építészeti karakterének, identitásának legizgalmasabb kérdései két fogalompár köré szerveződnek. Ez a beágyazottság/elszigeteltség,6 valamint a szakítás/kontinuitás témája,1 ennek megfelelően a terület építészeti identitásának vizsgálatához ezt a két fogalompárt hívom segítségül. Elsősorban a Club Aliga jelenlegi építészeti arculata kialakulásának történeti szálait, mint az emlékezés és identitás szempontjából fontos elemeket veszem sorra, az egyes korszakokra jellemző példaként bemutatott épületek ismertetésében pedig a szakítás és kontinuitás kérdéseire helyezek nagyobb hangsúlyt. Ez a vizsgálat az üdülő kiemelt szerepe alapján előre elképzeltekhez képest azt az eredményt hozta, hogy a fürdőtelep épületállománya valójában nem sokban különbözik a Balaton-parti üdülők többségétől. Talán a '60-as években épült, modern szellemiségű villák nívós épületeinek egységes csoportja2 emelkedik ki egyedül a balatoni átlagból, de összességében a fürdőtelepről elmondható, hogy a Balaton-parti üdülők sorába tartozik. Ez az „odatartozás” identitásának fontos, materiálisan is megjelenő alkotóeleme, amit a főként az emlékezet síkján3 raktározott politikatörténeti vonatkozások árnyalnak.
A teljes fejezet jobb oldalt, a mellékletek közül vagy itt tölthető le.
Hurták Gabriella
1. A Club Aliga építészeti karakterét is meghatározó „szakítás és kontinuitás” furcsa együttélésének érdekes rétegeire világítanak rá Majtényi György kutatásának eredményei. Írásában egyértelműen kirajzolódik, hogy Aliga „célközönsége” a szocialista uralmi „elit” nemcsak hogy nem szakított a korábbi, őket közvetlenül megelőző elit szokásaival, kultúrájával, hanem sajátosan átörökítette, folytatta azokat. Ez megmutatkozik abban is, ahogy a magas beosztású káderek beköltöztek a korábbi elit elhagyott budai villáiba, belakták azokat, és elkobzott tárgyaikkal vették körül magukat. Ezt a mintát láthatjuk a jellegzetesen úri (vagy később inkább dzsentri) szokásnak tekinthető vadászat elterjedésében, kiemelt szerepében is. Erre Majtényi is utal a 2009- ben publikált K-VONAL. Uralmi elit és luxus a szocializmusban című könyvében.
2. Aliga II. épületei, a későbbiekben ismertetett Kádár-villa és az V6/a VI. villák is ide tartoznak.
3. Az emlékezet fogalma tekintetében itt ismét a Kovács Éva által fölállított modell komplexitását véve alapul.