Egy évig minden Gonda Károlyról szól. Hogy kiről?
Emlékévet indít a Magyar Építőművészek Szövetsége a sanghaji art déco itthon szinte ismeretlen, magyar származású mestere, Gonda Károly tiszteletére. Könyv és konferencia segítené az elfelejtett hazánkfia felfedezését.
2018 októberében Krizsán András, a MÉSZ elnöke lelkes írásban mutatta be Gonda Károly újrafelfedezésének folyamatát az Építészfórumon. Egy szűk évvel később, idén szeptember 4-én már ennél konkrétabb eredményekről is beszámolhatott. A MÉSZ-székházban tartott sajtótájékoztatóval elindult a Gonda Károly Emlékév, amely 2019-2020-ban az első Gondáról szóló, háromnyelvű könyv bemutatásával, fotókiállítással és tavaszi konferenciával próbálja visszahozni a magyar köztudatba a távolba szakadt építész emlékét.
Gonda nem volt mindig ilyen ismeretlen idehaza. A két világháború között a sanghaji magyar diaszpóráról szóló újságcikkekben többször előkerül a neve, sőt, a várost megjárt Komor Jánossal személyes kapcsolatba is kerültek – mondja Baldavári Eszter művészettörténész (Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ), a tervek szerint novemberben bemutatandó könyv egyik szerzője, aki az elmúlt egy évben Gonda élettörténetének kutatásával foglalkozott. A korábban sokszor osztrák, alkalmanként cseh származásúnak titulált, Sanghajban C. H. Gonda néven alkotó építészről ezalatt bizonyosodott be a magyar származás: Gyöngyöön született, Goldstein Karol néven, majd hároméves korában magyarosított családjával együtt Gondára.
Bár ekkor már Bécsben élt, ott is tanult, majd katonakorában, orosz hadifogságából szinte egyenes út vezetett a gyorsan fejlődő Sanghajba. Ezzel együtt kor- és pályatársához, a nemzetközi ismertségben kissé előbbretartó, szintén Sanghajban dolgozó Hugyecz Lászlóhoz hasonlóan magyarnak tartotta magát egész életében. (Az életút fordulatairól Krizsán András hivatkozott cikke szól bővebben; Hugyecznek egyébként 2018-2019-ben rendezett emlékévet a MÉSZ.)
A mostani emlékév első fő eredménye az egyéves kutatást követően megjelenő, háromnyelvű album, amelynek újdonságát elsősorban az eddig nem feldolgozott magyarországi források jelentik, illetve a Nick Almasy által készített, kortárs épületfényképek. A könyvet novemberben Sanghajban, az év végén pedig Magyarországon is bemutatják.
2020 tavaszán önálló kiállításon is bemutatják Nick Almasy fényképeit; ehhez kapcsolódna az a szakmai konferencia, amely már konkrétan Gonda életművére, környezetére, szakmai pályafutására fókuszál.
Gonda életműve, pontosabban az épségben fennmaradt épületek mára Sanghaj féltve óvott emlékei közé tartoznak, de adott esetben a kortárs alkotók számára is fontos inspirációt jelentenek. A MÉSZ sajtótájékoztatóján erre Su Xinbao sanghaji építész kínált jó példát, aki az East China Architectural Design & Research Institute (ECADI) munkatársaként a Gonda tervezte Bank of East Asia épületének 2017-2018-ban lezajlott rekonstrukcióját mutatta be. (A beruházásról bővebben is beszámolunk majd az Építészfórumon.)
Gonda életművének kutatása a KKM (Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa) támogatásával valósult meg, a kutatás eredményét bemutató könyvet pedig a KKM (Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa) adja ki.
