A kiállításra Gulyás Gábor nemzeti biztos az előző évek gyakorlatához hasonlóan ezúttal is nyilvános pályázatot írt ki, amelyre rekordszámú (húsz érvényes) pályamű érkezett be. A nyolctagú szakmai zsűri (amelynek a nemzeti biztoson kívül tagja volt Boros Géza művészettörténész, Ferencz István Kossuth-díjas építész, Finta József Kossuth-díjas építész, Markó Balázs építész, Nagy Tamás Ybl-díjas építész, Pásztor Erika Katalina építész, médiaművész, Sáros László György Ybl-díjas építész) az Építés/Building – Az építés folyamata, ember- és közösségformáló ereje, hatása az épített környezetre című pályamű megvalósítását javasolta. A projekt két kurátora Jakab Csaba és Márton László Attila – a nemzeti biztos velük kötött szerződést a kiállítás megvalósítására.
Egy hónappal a magyar pavilon megnyitása előtt Szentendrén, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. központjában Halász János kulturális ügyekért felelős államtitkár, Gulyás Gábor nemzeti biztos, valamint Jakab Csaba és Márton László Attila kurátorok számoltak be a projekt előkészületeiről.
A beszámolóhoz szervesen kapcsolódott az az alkalmi kiállítás, amelyet Kunkovács László: Ősépítmények című fotóiból rendeztek – ezek a képek a velencei tárlaton is szerepelnek majd. Szintén közreadták a szervezők annak a pályázatnak az anyagát, amelyet építész szakos főiskolai és egyetemi hallgatók számára írtak ki a magyar kiállítás egyik fontos elemének megvalósítására.
Mintegy negyven modell szerepel itt a hozzájuk tartozó tervrajzokkal együtt.
Halász János államtitkár kiemelte, hogy a kormány idén is biztosította a biennálén való részvétel szakmai és pénzügyi feltételeit. Elmondta, hogy már most látszik: mind szakmai, mind gazdasági szempontból megalapozott, jó döntésnek bizonyult a biennále pénzügyi lebonyolításával a MANK-ot megbízni. A kulturális ügyekért felelős államtitkár hozzátette azt is: nemcsak indokoltnak, de szükségesnek is tartja, hogy a nemzeti biztos státusza közvetlenül a MANK-hoz kapcsolódjon. Halász János gratulált az eddigi hatalmas munkához és kifejezte azt a meggyőződését, hogy mindez a magyar kiállítás sikerében is érzékelhető lesz.
Gulyás Gábor nemzeti biztos arról beszélt, hogy a kiállítás sokrétű összefogás révén valósul meg, ami már önmagában is olyan élmény, amelynek közösségerősítő hatása van. A kiállítók projektje rendhagyó módon túlnyúlik a magyar pavilonon, amennyiben a Giardini-kert területén lévő padok felújítását, illetőleg átépítését is magában foglalja.
A kurátorok részletekbe menően ismertették a diákok számra meghirdetett pályázat eredményét. Összesen 43 pályamű érkezett be – a nyertes projekttel hat temesvári egyetemista pályázott. Järger Zsolt, Molnár Zsolt, Szemcsuk Franciska, Benedek Tímea, Czáka Zoltán és Tóth Bertalan István Szakállszárító című projektjét a tervezők meg is építhetik a magyar pavilonban.
A kiállításon a kurátorok az általuk Kárpát-medencei modellnek nevezett oktatási módszert mutatják be. Koncepciójuk a 2010-es BorderLINE Architecture és a 2012-es Spacemaker című kiállítások gondolatmenetéhez is kapcsolódva a Kárpát-medence sajátos építési gyakorlatának példáit és összefüggéseit mutatja be, mégpedig az építés alapproblémáinak újragondolására révén. A látogatók bekapcsolódhatnak az építésbe a magyar pavilonban ehhez rendelkezésre álló csipeszek feltűzésével. A kurátorok több százezernyi hagyományos facsipesszel készülnek s azt remélik, hogy a tárlat emblémájává váló csipesz a város legkülönbözőbb részeibe is eljut majd.
A 14. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále időpontja: 2014. június 7. – november 23.
A magyar pavilon megnyitásának időpontja: 2014. június 5. 16.15
A Velencei Biennále hivatalos honlapja
Rem Koolhaas programjáról bővebben
A Velencei Biennále magyar pavilonjának hivatalos honlapja, amely 2014. június 1-től megújult formában érhető el.
A 2014. évi Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále kurátorai által működtetett honlap.