Épületek/Lakóépület

Egy modern mester nyomában: családi ház a gödöllői dombokon

2020.09.01. 16:17

Egy 1940-es évekbeli, leégett vadászház helyére, arra emlékezve tervezte ezt a gödöllői családi házat Horváth Zoltán, Benedek Márton és Juhász Balázs. A természetre nyitott, kényelmes és barátságos családi otthon így egyszerre a mai elvárásoknak megfelelően használható lakóhely és Kaffka Péter munkásságának friss szemléletű utóda. Az épületet a tervezők leírásával mutatjuk be.

Az épület a Gödöllőt keresztülszelő M3-as autópályától északra elhelyezkedő Blaha városrészben található, közvetlenül a domb gerincének dél-keleti oldalán. Helyén eredetileg a Kaffka Péter (Budapest, 1899 – Vancouver, 1992) által tervezett, 1940 körül épített „Vadászház jellegű nyaraló" állt.

Az eredeti beépítést három épület alkotta; a már említett vadászház, mely az épületegyüttes főépülete volt, a víztározóval egyesített hétvégi ház – szabadba kihúzható ággyal –, valamint a kiegészítő funkciókat magába foglaló egymenetes épület.

Az épületegyüttes mindhárom tagja domború falú, durva fehér vakolatú, nádfedeles épület volt. Az idők folyamán a telket a három épület között szétosztották, a vadászház pincével, valamint terepszint alatti kocsibeállóval bővült. Leginkább a hétvégi ház őrzi eredeti kialakítását, bár információink szerint sajnos a fallal együtt a szabadba síneken kihúzható ágyat fixen beépítették a házba. Az egymenetes ház nádfedését 2018-ban kerámia héjalásra cserélték.

A vadászház, melybe a hajdani nemzeti színházból több építőanyagot beépítettek – oszlopok, oszlopfők, színpadi padozat, – s melyet több helyi legenda is övezett (itt mulattak a kor híres művészei, írói), 2014 őszén leégett. A tűz és az oltási munkálatok végzetes károkat okoztak az épületben, melynek romjai további két évig ki voltak téve az időjárás viszontagságainak. 2016-ban az új tulajdonosnak nem volt más választása: elbontotta a romokat.

A jelenlegi telek három szintre különíthető. A legfelső, az észak-keleti kertrész, mely alatt az eredeti épület által elválasztott dél-nyugati kertrész található, melytől még egy ugrással lejjebb a déli-keleti kertrész helyezkedik el a garázsbeállóval.

Az általunk tervezett családi ház telepítésében és tömegében igyekszik a Kaffka-házra reflektálni, azonban a korábbi telekosztás miatt a dél-nyugati kertrész „kiszabadítása" érdekében a házat a korábbi épület helyéhez képest eltoltuk a házat a garázzsal összekötő föld alatti folyosó irányába. Az épület tengelyvonala követi a terep ívét, csatlakozva a megmaradt felszín alatti beépítéshez.

 Az épület két szintes, az alsó szinten a közösségi terek, a kiszolgáló terek, valamint a szülői lakrész található, míg az emeleten a gyerekszobák és a nappalival közös légterű galéria található. A két szintet összekötő lépcsőház az épület tengelyében található. Az alsó szint a nyugati kertrészből az előszobán át közelíthető meg, de a nappali is nagy megnyitással fordul a kert felé. A felső szint a galériából nyíló terasszal a csatlakozik a keleti kerthez.

A házba a Kaffka-ház hagyományait követve több, az eredeti épületből fennmaradt építőanyagot beépítettünk, így a nappalit lefedő tető főtartója a vadászház nagytermének egy megmentett gerendájából készült, valamint a kandallót keretező gerendák is a vadászház tetőszerkezetéből származnak.

A Kaffka Péter által tervezett vadászház építészeti minősége, nagyvonalú térszervezése súlyos örökség, s bár a tervezési folyamat során egy-egy megoldásban konkrétan is visszautalunk az eredeti épületre, célunk az volt, hogy Kaffka Péter építészetét a rá jellemző innovatív, friss megoldások alkalmazásával idézzük meg.

Szerk.: Kovács Dániel